(In memoriam dr. MOLNÁR István)
(Kivonat)

Szerzõ az énlaki római tábor területén, az 1940-es években MOLNÁR István (a Székelykeresztúri Múzeum alapítója, majd igazgatója) által talált bronz fibula vagy egyéb rendeltetésû tárgy leírását adja. A tárgyra (9,5 x 0,7 x 0,4 cm) fibulaként analógia nem ismeretes. A táborban az elõkerült feliratanyag alapján számos, nem-latinnyelvû provinciákból származó katonai és polgári személy tartózkodott, a közlésre került bronz tárgy valamelyik afrikai származású katona tulajdonát képezhette.
A nemrég elhunyt dr. MOLNÁR István, a kiváló néprajzkutató, a Székelykeresztúri Múzeum alapítója, helytörténeti kutatással is foglalkozott. Nevéhez fûzõdik az énlaki római tábor1, a kisgalambfalvi Galat/Omlástetõn2, valamint a Kis- és Nagy-Küküllõ völgyében levõ kora középkori települések felkutatása és feltárásuk szorgalmazása3.

Az énlaki római táborban végzett rendszeres ásatások elõtt4 (1947, 1950) terepbejárás alkalmával dr. MOLNÁR István a tábor területén egy római császárkori éremmel együtt egy bronz tárgyat talált, melynek leírását az alábbiakban közöljük és megkíséreljük funkcionális alkalmazását meghatározni.

A bronz tárgy kettõs szalagfonatos pánt, melyet az egyik végén egy 0,5 x 0,9 cm nagyságú, bronzból készült tok kapcsol össze, utóbbi letörött végének alsó részén egy tûnek vagy rugónak a lyukas helye található. A szalagfonatos pánt másik végén a két oldalon a szalagfonatokat bezáró 0,3 cm széles pánt kiszélesedik, s lemezként összefogja a szalagfonatos pántokat. A lemez alsó és felsõ bevágása arra mutat, hogy ezen a végen egy csuklós szerkezet lehetett. A szalagfonatos pántok közepén két nagyobb, a két szélen egy-egy kisebb turbános férfifej van bronzból a szalagra erõsítve. Egy nagyobb a kisebb és a nagyobb figurák között, valamint a jobb oldalon a kisebb figura hiányzik. A hiányzó figurák helyét a szalagfonathoz forrasztott kis lemezkarikák jelzik. A tárgy méretei: hossza 9,5 cm, szélessége 0,7 cm, vastagsága 4 mm (1. ábra).

Ami a bronz tárgy funkcionális alkalmazását illeti, formájának ívszerû görbülete, valamint végeinek a kiképzése arra mutat, hogy ruhadísz, kapcsolótû (fibula) lehetett. Nincs kizárva más rendeltetése sem. Mint fibula, erre a formára analógiát nem ismerünk. Csuklós szerkezetû fibulák ismeretesek római területrõl, de ez a típus idegen a római fibulaformáktól. A kengyel hajlított, a fejlap és a tûtartó le van törve. A fejeken levõ turbán, valamint a nagyobb figura mellét borító ruha szegélye azt mutatja, hogy ennek a tárgynak az eredete a római birodalom valamelyik Európán kívüli tartományában keresendõ. A fejek, a szembenézõ arcok a kisplasztika szép alkotásai.

Arra a kérdésre, hogy ez a bronz tárgy mely római kori népelemnek a hagyatéka, csak a táborban állomásozó csapatok elnevezése, valamint az itt talált feliratos emlékeken szereplõ nevek adhatnak felvilágosítást. A táborban talált bélyeges téglák és feliratos kövek a Cohors IIII Hispanorum Equitata, a Cohors I Alpinorum valamint a Cohors VIII Raetorum civium Romanorum equitata torquata csapattestekhez tartozók, valamint a polgári személyek neveit õrizték meg. Ezek a nevek adhatnak felvilágosítást a talált bronz tárgy eredetére vonatkozólag.

Századunk elején BUDAY Árpád Énlakáról két feliratos követ ismertet.5 Az egyiket egy Valentinus nevû rabszolga állítja Diananak.6 Ennek az istennõnek és Marsnak a Cohors IIII Hispanorum parancsnoka T. Aelius Crescentianus szintén fogadalmi oltárkövet állít.7 Három felirat Juppiternek van szentelve,8 egyet pedig L. Verus császárnak az üdvéért állítottak.9 C. DAICOVICIU egy sírkõ töredékét ismertette.10 PAULOVITS István egy Eros nevû rabszolga Juppiternek állított feliratos kövét ismerteti.11 Az 1950-ben végzett ásatáskor került elõ a Cohors VIII Raetorum civium Romanorum equitata torquata által Hadrianusnak állított feliratos kõ.12 1961-ben egy, 1975-ben még két feliratos kõ került elõ. Az elsõ egy sírfelirat, melyet egy Venusta nevezetû libertina állított patronusának.13 A másik két feliratos kõ közül az egyiket a Cohors IIII Hispanorum egyik parancsnoka, Serenus állítja Juppiter tiszteletére14. Ugyancsak Juppiternek állítanak fogadalmi követ Aurelius Firminus és Aurelius Firmanus, akik valószínûleg katonái voltak ennek a csapattestnek.15

A feliratos emlékek16 alapján megállapítható, hogy a helyõrség katonáin kívül a polgári településen is voltak nem római származású személyek. A Cohors IIII Hispanorum parancsnokai közül az egyik Anianus Numídiából17 (domo Tipasa), egy másik meg P. Divius Italicus Mauretenia Caesariensis-bõl származott.18

A fennebb felsorolt feliratos kövek nyilvánvalóvá teszik, hogy a táborban állomásozó csapatok katonái és tisztjei között számos nem latin eredetû, hanem idegen, így az afrikai provinciákból besorolt katona volt. A közlésre került bronz tárgy (fibula) valamelyik afrikai származású katona tulajdonát képezhette.

Jegyzet

1. SZÉKELY, Zoltán, in: Almanah 1879-1954, Târgu Mureº, 1955, 32; idem, în: SCIV, I, Anul II, 1951, 304-306

2. Idem, in: Aluta, XVII, 1984, 152

3. SCIVA. 2. T. 39, 1988, 169-198

4. SZÉKELY, Zoltán, i.m.; PAULOVITS István, Dacia Keleti Határvonala, 1944, 43-48

5. BUDAY Árpád, in: Erdélyi Muzeum, 1936, 138

6. Ibidem

7. CII. III. 948, (-7718)

8. CIL. III. 946, 947 és 6257

9. CIL. III. 949

10. DAICOVICIU, Constantin, in: Dacia, VII-VIII, 1937 – 40, 318

11. PAULOVITS István, i.m. 47

12. SCIV. I. An. II. 1951, 305

13. SZÉKELY, Zoltán, in: SCIVA. 1, An. XIV, 1963, 163-164

14. Idem, in: SCIVA, 3. T. 29, 1978, 441-442

15. Ibidem, i.m. 443

16. Az énlaki tábor feliratos emlékeinek listáját közli RUSU, I. I., in: KELEMEN Lajos Emlékkönyv, Kolozsvár,1957, 532-541

17. CIL. III. 945

18. CIL. III. 6257