(In memoriam dr. MOLNÁR István) (Kivonat) Szerző az énlaki római tábor területén, az 1940-es években MOLNÁR István (a Székelykeresztúri Múzeum alapítója, majd igazgatója) által talált bronz fibula vagy egyéb rendeltetésű tárgy leírását adja. A tárgyra (9,5 x 0,7 x 0,4 cm) fibulaként analógia nem ismeretes. A táborban az előkerült feliratanyag alapján számos, nem-latinnyelvű provinciákból származó katonai és polgári személy tartózkodott, a közlésre került bronz tárgy valamelyik afrikai származású katona tulajdonát képezhette.
(In memoriam dr. MOLNÁR István) (Kivonat) Szerző az énlaki római tábor területén, az 1940-es években MOLNÁR István (a Székelykeresztúri Múzeum alapítója, majd igazgatója) által talált bronz fibula vagy egyéb rendeltetésű tárgy leírását adja. A tárgyra (9,5 x 0,7 x 0,4 cm) fibulaként analógia nem ismeretes. A táborban az előkerült feliratanyag alapján számos, nem-latinnyelvű provinciákból származó katonai és polgári személy tartózkodott, a közlésre került bronz tárgy valamelyik afrikai származású katona tulajdonát képezhette. A nemrég elhunyt dr. MOLNÁR István, a kiváló néprajzkutató, a Székelykeresztúri Múzeum alapítója, helytörténeti kutatással is foglalkozott. Nevéhez fűződik az énlaki római tábor1, a kisgalambfalvi Galat/Omlástetőn2, valamint a Kis- és Nagy-Küküllő völgyében levő kora középkori települések felkutatása és feltárásuk szorgalmazása3. Az énlaki római táborban végzett rendszeres ásatások előtt4 (1947, 1950) terepbejárás alkalmával dr. MOLNÁR István a tábor területén egy római császárkori éremmel együtt egy bronz tárgyat talált, melynek leírását az alábbiakban közöljük és megkíséreljük funkcionális alkalmazását meghatározni. A bronz tárgy kettős szalagfonatos pánt, melyet az egyik végén egy 0,5 x 0,9 cm nagyságú, bronzból készült tok kapcsol össze, utóbbi letörött végének alsó részén egy tűnek vagy rugónak a lyukas helye található. A szalagfonatos pánt másik végén a két oldalon a szalagfonatokat bezáró 0,3 cm széles pánt kiszélesedik, s lemezként összefogja a szalagfonatos pántokat. A lemez alsó és felső bevágása arra mutat, hogy ezen a végen egy csuklós szerkezet lehetett. A szalagfonatos pántok közepén két nagyobb, a két szélen egy-egy kisebb turbános férfifej van bronzból a szalagra erősítve. Egy nagyobb a kisebb és a nagyobb figurák között, valamint a jobb oldalon a kisebb figura hiányzik. A hiányzó figurák helyét a szalagfonathoz forrasztott kis lemezkarikák jelzik. A tárgy méretei: hossza 9,5 cm, szélessége 0,7 cm, vastagsága 4 mm (1. ábra). Ami a bronz tárgy funkcionális alkalmazását illeti, formájának ívszerű görbülete, valamint végeinek a kiképzése arra mutat, hogy ruhadísz, kapcsolótű (fibula) lehetett. Nincs kizárva más rendeltetése sem. Mint fibula, erre a formára analógiát nem ismerünk. Csuklós szerkezetű fibulák ismeretesek római területről, de ez a típus idegen a római fibulaformáktól. A kengyel hajlított, a fejlap és a tűtartó le van törve. A fejeken levő turbán, valamint a nagyobb figura mellét borító ruha szegélye azt mutatja, hogy ennek a tárgynak az eredete a római birodalom valamelyik Európán kívüli tartományában keresendő. A fejek, a szembenéző arcok a kisplasztika szép alkotásai. Arra a kérdésre, hogy ez a bronz tárgy mely római kori népelemnek a hagyatéka, csak a táborban állomásozó csapatok elnevezése, valamint az itt talált feliratos emlékeken szereplő nevek adhatnak felvilágosítást. A táborban talált bélyeges téglák és feliratos kövek a Cohors IIII Hispanorum Equitata, a Cohors I Alpinorum valamint a Cohors VIII Raetorum civium Romanorum equitata torquata csapattestekhez tartozók, valamint a polgári személyek neveit őrizték meg. Ezek a nevek adhatnak felvilágosítást a talált bronz tárgy eredetére vonatkozólag. Századunk elején BUDAY Árpád Énlakáról két feliratos követ ismertet.5 Az egyiket egy Valentinus nevű rabszolga állítja Diananak.6 Ennek az istennőnek és Marsnak a Cohors IIII Hispanorum parancsnoka T. Aelius Crescentianus szintén fogadalmi oltárkövet állít.7 Három felirat Juppiternek van szentelve,8 egyet pedig L. Verus császárnak az üdvéért állítottak.9 C. DAICOVICIU egy sírkő töredékét ismertette.10 PAULOVITS István egy Eros nevű rabszolga Juppiternek állított feliratos kövét ismerteti.11 Az 1950-ben végzett ásatáskor került elő a Cohors VIII Raetorum civium Romanorum equitata torquata által Hadrianusnak állított feliratos kő.12 1961-ben egy, 1975-ben még két feliratos kő került elő. Az első egy sírfelirat, melyet egy Venusta nevezetű libertina állított patronusának.13 A másik két feliratos kő közül az egyiket a Cohors IIII Hispanorum egyik parancsnoka, Serenus állítja Juppiter tiszteletére14. Ugyancsak Juppiternek állítanak fogadalmi követ Aurelius Firminus és Aurelius Firmanus, akik valószínűleg katonái voltak ennek a csapattestnek.15 A feliratos emlékek16 alapján megállapítható, hogy a helyőrség katonáin kívül a polgári településen is voltak nem római származású személyek. A Cohors IIII Hispanorum parancsnokai közül az egyik Anianus Numídiából17 (domo Tipasa), egy másik meg P. Divius Italicus Mauretenia Caesariensis-ből származott.18 A fennebb felsorolt feliratos kövek nyilvánvalóvá teszik, hogy a táborban állomásozó csapatok katonái és tisztjei között számos nem latin eredetű, hanem idegen, így az afrikai provinciákból besorolt katona volt. A közlésre került bronz tárgy (fibula) valamelyik afrikai származású katona tulajdonát képezhette. Jegyzet 1. SZÉKELY, Zoltán, in: Almanah 1879-1954, Târgu Mureş, 1955, 32; idem, în: SCIV, I, Anul II, 1951, 304-306 2. Idem, in: Aluta, XVII, 1984, 152 3. SCIVA. 2. T. 39, 1988, 169-198 4. SZÉKELY, Zoltán, i.m.; PAULOVITS István, Dacia Keleti Határvonala, 1944, 43-48 5. BUDAY Árpád, in: Erdélyi Muzeum, 1936, 138 6. Ibidem 7. CII. III. 948, (-7718) 8. CIL. III. 946, 947 és 6257 9. CIL. III. 949 10. DAICOVICIU, Constantin, in: Dacia, VII-VIII, 1937 40, 318 11. PAULOVITS István, i.m. 47 12. SCIV. I. An. II. 1951, 305 13. SZÉKELY, Zoltán, in: SCIVA. 1, An. XIV, 1963, 163-164 14. Idem, in: SCIVA, 3. T. 29, 1978, 441-442 15. Ibidem, i.m. 443 16. Az énlaki tábor feliratos emlékeinek listáját közli RUSU, I. I., in: KELEMEN Lajos Emlékkönyv, Kolozsvár,1957, 532-541 17. CIL. III. 945 18. CIL. III. 6257 |