|
(Kivonat)
A dolgozat a hosszú 19. századi (18. század közepétől az első világháborúig) székelyföldi városfejlődést tekinti át, különösen a Monarchia utolsó három évtizedének megvalósításait (városrendezés, utcák kövezése és aszfaltozása, járdák építése, új utcák, parkok megjelenése, utcák és közterületek tisztántartásának szabályozása, vágóhidak, közfürdők, hidak építése, utcai világítás, közüzemek, folyószabályozás, villamosítás, gáz bevezetése, kanalizálás stb. terén). A megyeszékhelyek (Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Csíkszereda) megelőzik a többi várost (a sokáig dobogós Kézdivásárhelyet, illetve Gyergyószentmiklóst), a fejlődésben visszamaradt kis mezővárosok pedig falusi jellegűvé süllyednek (bizonyos mértékig Székelykeresztúr kivételével). Legkiemelkedőbb város Marosvásárhely -, különösen BERNÁDY polgármestersége nyomán -, valósággal modellértékű a fejlődése.
(Kivonat)
A dolgozat a hosszú 19. századi (18. század közepétől az első világháborúig) székelyföldi városfejlődést tekinti át, különösen a Monarchia utolsó három évtizedének megvalósításait (városrendezés, utcák kövezése és aszfaltozása, járdák építése, új utcák, parkok megjelenése, utcák és közterületek tisztántartásának szabályozása, vágóhidak, közfürdők, hidak építése, utcai világítás, közüzemek, folyószabályozás, villamosítás, gáz bevezetése, kanalizálás stb. terén). A megyeszékhelyek (Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Csíkszereda) megelőzik a többi várost (a sokáig dobogós Kézdivásárhelyet, illetve Gyergyószentmiklóst), a fejlődésben visszamaradt kis mezővárosok pedig falusi jellegűvé süllyednek (bizonyos mértékig Székelykeresztúr kivételével). Legkiemelkedőbb város Marosvásárhely -, különösen BERNÁDY polgármestersége nyomán -, valósággal modellértékű a fejlődése. ACTA - 1997 (A Csíki Székely Múzeum és a Székely Nemzeti Múzeum Évkönyve)
|
Elektronikus Könyvtár 
