|
(Kivonat)
A dolgozat a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban található, 1617-ben nyomtatott könyv restaurálását írja le. Különleges megoldást kért a borítótáblába bekötött, 14-15. századi kottatöredéket tartalmazó pergamen újrabeépítése. A restaurálás a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum könyvrestauráló műhelyében történt. (A szerk.)
A tárgy leírása
A könyv a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum tulajdona.
Két szerző munkáját tartalmazza: BUCHLER, Johannes: Thesaurus Phrasium Poeticarum és PONTANUS, Jacobus: Institutio Poetica. Coloniae, Editio sumptibus Bernardi, GUALTERI, 1617. – 12.
Méretei: 135 x 72 x 30 mm, vászontáblájú, félpergamen1 és papírborítású (1. ábra). A félpergamenborító egy színes2 kottás kéziratnak a része. A borítópapír töredékeken írott szöveg nyomait véltem frelfedezni. A könyvtestet 3 szimpla kenderzsinegbordára fűzték (2. ábra). Az oromszegő egyszerű, vászon alapú, ragasztott. A könyvtestet változó számú lapokból kialakított ívek alkotják. A lapok merített papírból készültek, csomós, felhős átnézetűek, vízjelet nem találtam rajtuk. A nyomtatott információs anyag fekete nyomdafestékkel, magas nyomású technikával készült3. Díszítő motívumként iniciálékat alkalmaztak. Az eredeti nyomtatott címlap hiányzik, ezt vasgallusz-tintával4 írt kéziratos címlap helyettesíti (3. ábra). A hátsó előzéken szintén vasgallusz-tintával írt bejegyzések vannak (4. ábra).
A tárgy állapotfelmérése
A könyv tönkrement állapotban került a Csíki Székely Múzeum restauráló műhelyébe (5. ábra). A vászontábla elvált a könyvtesttől, mállott, rongyos, a ragasztóanyag kioldódott belőle. A gerincet alkotó kottás pergamennek 1/3-a hiányzik, a nyílásban végigszakadt, a festék sok helyen lekopott vagy pattogzott róla. A 4 sarokborítóból 1 hiányzott. A borítópapírnak töredéke maradt meg, különösen gyenge állapotban. Az első előzéknek csak a tükör része maradt meg, a röplap valószínű a nyomtatott címlappal együtt tűnt el. Egyedül a könyvtest papíranyaga jó megtartású. Ebben a korban a papírt rongycellulózból készítették, ami évszázadokon keresztül jobban ellenáll a nem megfelelő hőmérsékleti-, nedvességi-, fény- és UV-viszonyoknak, savas és oxidáló légszennyeződéseknek, mint a későbbi, facellulózból készített papír. Biológiai károsodás (penész, gomba) nyomait nem észleltem a papíron. A foltok, ujjnyomok emberi gondatlanságnak tudhatók be. A nagyobb hiányok, véleményem szerint, rágcsáló okozta kár.
E tapasztalati megállapítások után anyagvizsgálatokat végeztem (mikroszkópos vizsgálatot a festékrétegről, oldhatósági próbát, pH-mérést) és fényképeket készítettem a dokumentálás végett. Az eredményeket lejegyezve és figyelembe véve fogtam a restaurálási művelethez.
Tisztítási, konzerválási, restaurálási munkafolyamatok
A könyvet nem fertőtlenítettem, mert nem láttam ennek szükségét. A táblát a könyvtestről nem kellett lebontanom, mert az már leesett. A hatékony tisztítási folyamatok elvégzése céljából a könyvet szét kellett szednem. Ez orvosi szike segítségével történt, elvágva a fűzőcérnát. Először puha szőrű ecsettel portalanítást végeztem, leszámoztam a könyvlapokat, majd körkörös mozdulatokkal, radírporral mechanikai tisztítást végeztem5.
A nedves tisztítást áztatással kezdtem. A tiszta, hideg víz már sok szennyet és savat távolít el a papírról. A mosás 40–50 °C-os vízben, műanyagtáblákban történt. A vízben felületaktív anyagot, az anionaktív zsíralkohol-szulfátot tettem6. A felületaktív anyag elősegíti a felületi feszültség csökkentését, a víz behatolását a cellulózmolekulák közé. A papír jó állapota ellenére a pH mérés eredménye (pH = 6)7 szükségessé tette a savtalanítást és semlegesítést. Erre a célra Ca(OH)2-ot használtam. Literenként 2 g CaO-ot tettem vízbe, 10 percig hagytam oldódni, majd leülepedni. A kívánt mennyiségű oldatot kétszeresére hígítottam és belehelyeztem a lapokat 25-30 percig. A Ca(OH)2 a papírban lévő savakkal vízben oldódó sókat képez, amit ki lehet mosni a papírból. A szárítás szűrőpapíron, a szabad levegőn történt. A levegőn száradó felületen a Ca(OH)2 molekulák reagálnak a levegő CO2-jával és CaCO3 keletkezik, ami egy puffer, és megvédi a papírt a további savasodástól. A nagyon törékeny és csonka borítópapírt szintén így tisztítottam, csak műanyagszita közé helyeztem a mosás ideje alatt. Hogy erősítsem e papírdarabkákat, 2%-os CMC-vel (karboxi-metil-cellulóz nátriumsója) átkentem. A megszáradt lapokat kézi könyvkötő présbe helyeztem. Az értékes pergamenek tisztázása és konzerválása nagy odafigyelést és türelmet igényelt, mert a festékanyag most is pattogzott a felületről, a mechanikai igénybevétel és a ragasztóanyag kioldódása miatt. Klucel M (hidroxi-propil-cellulóz) 3,5%-os izopropil-alkoholos oldatát puha ecsettel több rétegben vittem fel a felületre, várva, hogy a ragasztóanyag beszívódjon a festékszemcsék közé. A rögzítés után szilikonos emulzióval8 itattam át a pergamen felületét. Ez jól tisztított és a pergamen kollagén állapotát is regenerálta. Ezek után japán papírral9 dupla kiegészítési móddal pótoltam a könyvlapok hiányzó részeit. A restaurálásnak ez a legtöbb időt, türelmet és művészi hozzáértést igénylő része (6. ábra). Ragasztóanyagként Glutofix 600 (metil-cellulóz) 2%-os vizes oldatát használtam. A kiegészített lapokat ívekbe szedtem és az eredetihez hűen 3 szimpla kenderzsinegbordára fűztem, kialakítva így ismét a szétszedett könyvtestet. E könyvtesthez fűztem hozzá a kiegészített régi előzéket és a tartósság szempontjából a vastag japánpapírból készített új pótelőzéket. Mivel az eredeti vászontábla gyenge megtartású, 4 rend vásznat rizskeményítővel és Planatol BB Superior (polivinil-acetát vizes diszperziója) ragasztóval összekasírozva egy új tartós táblát alakítottam ki. A táblára egészborító japánpapírt tettem, és erre helyeztem rá a pergamen és papírborító darabokat, eredeti helyüket figyelembe véve (9. ábra). Így egy tartós táblájú könyvet nyertem.
Az a változat is fennállhatott volna, hogy a megtisztított, konzervált pergament nem teszem vissza a könyvtáblára, hanem borítékban a könyvhöz csatolom. Szakemberekkel konzultálva nem ezt választottam, mert így könnyen elveszhet, másrészt pedig a könyv ezzel a pergamenborítóval került hozzám restaurálás céljából. A pergamen mindkét oldaláról fénymásolatot készítettem, a további kutatás céljára.
A kész könyvet védődobozba tettem, és javasoltam a tulajdonos múzeumnak, hogy az optimális raktározási követelményeket betartva helyezzék vissza a könyvtárba.
Véleményem szerint a könyvnek nem ez volt az eredeti táblája, ez egy másodlagos kötés, de sikerült a pusztulástól megmentenem és értéknövelő állapotba hoznom.
Jegyzet
1. A pergamen cserzetlen, meszezett, szőrtelenített bőr, amely kollagén fehérje rostos szövetből, valamint zselatinszerű rostközi állományból áll. A fehérjeláncok a pergamenben nem kötődnek cserzőanyagokhoz, mint a cserzett bőrnél, így a szerkezeti elemeket ezek nem védik. Ezért kevésbé ellenálló a hőmérséklet változásaival és főleg a nedvességgel szemben.
2. A színes anyagok lehetnek: pigmentek (általában szervetlen kristályos vegyületek, amelyek annál halványabb színt adnak, minél apróbb szemcsékre bontották) és színezékek (szerves, molekulárisan oldódó anyagok, mint pl. növényi festékek). Kötőanyaguk leginkább: tojásfehérje, tojássárgája, arabmézga.
3. A nyomdafestékek a nyomóforma nyomóelemeinek képét a nyomathordozó felületére átvitték és azt tartósan rögzítették. A használt nyomdafesték valószínűleg, a korra jellemzően korom és lenolaj keveréke.
4. Vasgallus-tinta: vas-szulfátot (vasgálicot) adtak csersavtartalmú növények gubacsaiból készített vizes kivonathoz, ami galuszsavat tartalmaz, kötőanyaga: arabmézga. A papíron a levegőtől oxidálódva válik feketévé vagy sötétbarnává. Ez a tinta a színt adó vegyületen (a három vegyértékű vasgalláton) kívül mindig tartalmaz kénsavat és vasoxidot is. Vízre nem érzékeny, de redukáló és savas hatásokra fakul és különböző mértékben elhalványodhat.
5. Rotes Gummigranulat Mehl 0-0,5 mm - Kremer Pigmente
6. A zsíralkoholszulfátot a zsiradékokból előállított szintetikus zsíralkoholoknak kénsavval, majd nátriumhidroxiddal való kezelése útján nyerik. Az anionaktív vízben könnyen oldódnak, nedvesítőképességük és mosóhatásuk egyaránt jó.
7. pH: a hidrogén-ion koncentráció negatív logaritmusa. A 7 érték kémiailag semleges, a 7 érték alatt egyre savasabb, a 7 fölött egyre lúgosabb jelleget jelöl.
8. Anionos szilikonemulzió. Az emulzió fölös felületaktív anyag tartalma miatt jó tisztító hatású. Az olaj komponense inert, kémiai kölcsönhatásba nem lép, jó behatolóképességű. Az emulzió a zsírozó hatás mellett a fölös savtartalom közömbösítésére és pufferolására is alkalmas.
9. A japánpapírhoz általában kozo, mitsumata vagy gampi rostokat használnak. Távol-keleti növények, amelyeknek hosszú rostjai papírkészítésre alkalmasak. Hosszú rostjai jól összeilleszthetők a kiegészítendő papírral.
Irodalom
1. NEMES TAKÁCH László (1990): Papírrestaurálás. Restaurátorképzés jegyzetei, Központi Múzeumi Igazgatóság, Bp., p. 3.
2. KASTALY Beatrix, ALBRECHTné KUNSZERI Gabriella, BEÖTHYné KOZOCSA Ildikó, GAJDÓ Gyula, IZSÓ Miklós, JÁRÓ Márta, TIMÁRné BALÁZSY Ágnes, PANKASZI István (1994): Kéziratok, nyomtatványok és grafikák író és festékanyagai: összetételük, készítésük, vizsgálatuk, károsodásuk, rögzítésük. A grafikai technikák felismerésének alapjai, Országos SZÉCHÉNYI Könyvtár, p. 37. és 72.
3. KISSné BENDEFY Márta, BEÖTHYné KOZOCSA Ildikó (1992): A bőr és pergamen felépítése, gyártása, tulajdonságai, károsodása és vizsgálata, O.Sz.K., p. 43.
4. TÍMÁRné dr. BALÁZSY Ágnes (1993): Műtárgyak szerves anyagainak felépítése és lebomlása, Magyar Nemzeti Múzeum, p. 84–403.
5. BEÖTHYné KOZOCSA Ildikó (1992): Középkori pergamen kéziratok konzerválási eljárásának kutatása és feljegyzése. Az Országos Széchényi Könyvtár füzetei 3. Budapest, p. 62.
6. KASTALY Beatrix, SINGER, H., DOBRUSSKIN, S., BANIK, G. (1992): A papír nedves tisztítása, folttisztítás, ragasztók eltávolítása. Vízérzékeny tárgyak kezelése goretexszel, Országos Széchényi Könyvtár, p. 6–7.
7. KASTALY Beatrix, SIMON Imola (1992): A sérült papír kijavítása és a papír anyagának megerősítése, Országos Széchényi Könyvtár, p. 6.
8. BENEDEK Éva (1996): Egy bőrkötésű német reneszánsz könyv restaurálása, Magyar Képzőművészeti Fősikola Restaurátorképző Intézet, Diplomamunka, 1., 6., 26., 39., 42.
9. *** (1998) Scripta manent – A papír és könyvrestaurálás műhelytitkai, Budapest, p. 6., 21., 55.
ACTA - 1998 (A Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeumés az Erdővidéki Múzeum Évkönyve) |
Elektronikus Könyvtár 
