|
(Kivonat)
A jelentés a hasonló nevű délkelet-erdélyi etno-kultúr-geográfiai kutatóprogram 199. tavaszi munkáját összegezi. Behatárolja a kutatási tárgyat és a kutatási terü-letet, és három, a kutatott térségbeli problémákra nézve reprezentatív szúrópróba alapján (három település – értékelésük összefoglalója a jelentés része) rögzíti/megállapítja a hosszabb távúra tervezett rendszeres kutatómunka módszertani kérdéseit és elsőbbségeit.
A „Kontaktövezet” Délkeleti Intézet-programot a Magyar Oktatási Minisztérium finanszírozza. A. Kutatási szempontok
1. A kutatás tárgya :
Népességföldrajzi mobilitási folyamatok a délkelet-erdélyi, az egykori székely és szász székek közötti, történetileg labilis közigazgatási és birtokviszonyú területsávban, amelynek legjellemzőbb elemét a volt Felsőfehér megyei enkláv-sor képezi. A települések etnikai viszonyai és folyamatai. Családszerkezet szerepe.
2. Kutatási terület, kutatási pontok
A vizsgált területsáv fontosabb részei:
a. Bodzavidék (a történeti Bodzamező) román településtömbje
b. A barcasági csángó települések (Tízfalu) román, magyar, roma közösségei
c. A területsáv további, volt Felsőfehér megyei, román, magyar, roma közösségek által lakott települései (Nyén–Bodola, Székföld, Olt-kanyar, Sárkány–Fehéregyháza sáv stb.)
d. Királyföldi települések román, szász, magyar, roma közösségekkel
Kiterjesztés (lehetősége) a székelyföldi peremsávra (ill. a Barcaság többi településére).
Idei kutatópontok: Bodzakraszna, Nagypatak, Nyén, Bodola, Dobolló, Kökösbácstelek, Erősd, Apáca, Krizba, Barcaújfalu, Halmágy, Kóbor, Lemnek, Nagymoha, Mese, Kaca. Ebből első, reprezentatív szúrópróbának terepkutatásra a következő három falut választottuk ki:
– Dobolló: – KARDA Zoltán
– Krizba: – MAGYAROSI Sándor
– Kaca: – SÁNTA István Zsolt
3. Kutatási módszerek:
etno-kultúr-geográfiai vizsgálatok
3.1. Egyházi és állami levéltárakban található vonatkozó történeti dokumentáció feldolgozása
3.2. A település családszerkezetének szinkron vizsgálata
3.3. A település belső interetnikus kap-csolatrendszere:
–- lokális szomszédsági kapcsolatok
–- vérségi kapcsolatok
–- társadalmi kapcsolatok (hierarchia)
–- endogámia a párválasztásban (intra- és interetnikus)
– - gazdasági kapcsolatok
– - művelődési kapcsolatok
3.4. A település külső kapcsolatai:
–- gazdasági kapcsolatok
–- művelődési kapcsolatok
–- felekezeti kapcsolatok
–- interetnikus kapcsolatok
–- párválasztás exogámiája
–- intra- és interetnikus kapcsolatok
3.5. Lokális és szociális mobilitás hatásai:
–- urbanizáció hatása
–- mezőgazdaság szövetkezetesítése
–- iparosítás hatása
–- elnéptelenedés
– - elöregedés
– - etnikai összetétel (arányok változása)
3.6. Túlélési stratégiák, beilleszkedés, asszimilációs problémák:
–- értelmiségi próbálkozások
–- gazdasági és demográfiai potenciál
3.7. Identitás, azonosságépítés :
–- egyház szerepe
–- iskola szerepe
– etnikus sztereotípiák és hatásaik
4. A kutatás tervezett időtartama:
2 év (1999–-2000)
B. Az 1999. tavaszi előmunkálatok összefoglaló kiértékelése
1. Jelenkori történeti folyamatok
A második világháborút követően a terület népességének etnikai összetétele jelentős változásokat szenvedett; a szászok tömeges, a magyarok kisebb méretű, de hatását hosszú távon szintén éreztető kitelepedése a két népcsoport számbeli fogyásához vezetett. Az előbbi etnikum csaknem teljesen elvándorolt, ennek következ-tében egyfajta etnikai és demográfiai „légüres tér” keletkezett. A többé-kevésbé kiürülő telepü-lések korábbi lakosságának helyébe eltérő kultú-rájú és nyelvű lakosság telepedett. A korábban magyar többségű falvakban nem került sor ilyen méretű lakosságcserére, de az egyes etnikai csoportok számbeli aránya jelentősen, a terület lakói számára is jól érzékelhető módon megváltozott.
2. A ki- és betelepedés három szakasza és a fontosabb tényezők:
2.1. 1944–-1962
a. A háborút követő népmozgások (a megtorlástól való félelem)
b. A szocialista népességpolitika által okozott népmozgások, kényszerlakhelyek bevezetése a kulákoknak nyilvánított személyek számára, román lakosság betelepítése.
2.2. 1970–- 1989
a. A szocialista urbanizáció következtében beinduló migráció.
b. A Románia és a Német Szövetségi Köztársaság között létrejött titkos államközi egyezmény alapján a szász etnikumhoz tartozók „kiárusítása”.
2.3. 1989 után
A rendszerváltást követő elvándorlás
3. Etnikai sajátosságok szerepe (családszerkezet, kulturális jellemzők)
A betelepülők nagy része a roma etnikum köréből került ki. Az etnikai arányok megváltozását nagyban elősegítette az utóbbi etnikum sajátos családmodellje (a négy–öt gyermekes családszerkezet).
Az etnikai szerkezet átalakulásának következtében egy sor társadalmi és kulturális különbség jelentkezett a korábbi és az újonnan be-vándorló lakosok között, amely konfliktushely-zetek létrejöttéhez vezetett/vezethet.
4. A szúrópontokban végzett kutatás eredményeinek összegzése
a. Dobolló
Dobolló község az alsóháromszéki medence és a bodzai hegyvidék kontaktzónájában található. A település különböző földrajzi egységek találkozásánál fekszik – ez rányomta bélyegét a község társadalmi, kulturális és gazdasági viszonyaira. A Bodzai-kapu, a Olt völgye és a Barcaság közelsége meghatározta a különböző népességföldrajzi paraméterek alakulását.
A település népességi változásait számos tényező befolyásolta az elmúlt fél évszázadban. A többségében románok által lakott település életében az igazi változások a 60-as években következtek be. A többségi románság mellett megjelent a főként Buzău és Prahova megyéből származó roma etnikum. A bevándorlás okai több-rétűek: társadalmi (konfliktushelyzetek a származási vidéken a többségi románsággal), de főként gazdasági (a domináns agrárfunkcióval rendelkező vidékek nem nyújtottak a népcsoportnak megfelelő életformát). A lépcsőzetes betelepülés első Kárpátokon inneni állomása Bodzakraszna és Szitabodza voltak. A Dobollóra betelepült román anyanyelvű roma közösség az ideiglenes letelepedést választotta, hogy idővel áttelepüljön a fokozatosan kiöregedő Olt-völgyi magyar falvakba (Bölön, Hidvég, Apáca). A továbbköltözés folyamata egészen a 90-es évek közepéig tartott, és ennek eredményeként a cigányság – nem alkotva egységes közösséget – mind társadalmi, mind gazdasági szempontból perifériára szorult. A 640 fős roma etnikumnak (a település összlakosságának 64%-a a becslések szerint) a falu életébe való integrálásával az utóbbi öt évben a helyi községi tanács próbálkozott. A próbálkozás kizárólag gazdasági fellendítésre, a közösség gazdag kulturális örökségének a meg-őrzésére irányultak. A település fakitermeléssel és mezőgazdasággal foglalkozó cigány közössé-gét szoros rokoni szálak fűzik az Olt-völgyi és barcasági cigány közösségekhez.
A közösség cigány (roma) identitástudata jelentősen változott az elmúlt húsz évben. Míg az 1977-es népszámlálás szerint 234 fő (18%) vallotta magát a közösség tagjának, 1992-ben a teljes etnikum románnak vallotta magát, annak ellenére, hogy nem tagadják cigány eredetüket. A többségében ortodox vallású közösség körében az utóbbi években igen elterjedtek a neoprotestáns vallások (pünkösdista, adventista).
A korábbi konfliktushelyzetek elkerülése végett a cigányság térbeli mobilitása elkerüli a települést, elősegítve a beilleszkedést.
A faluközösség konfliktuskezelő készségeként a helyi roma fiatalok állandó és időszakos munkahelyekhez jutottak, a falu életében igen gyakoriak a román–magyar–roma közös kulturális rendezvények.
b. Kaca
A Királyföld keleti részén, a homoródi dombságon fekszik. Közigazgatásilag Brassó megyéhez tartozik. A Homoród menti régi szász település első írásos említése 1299-ből való (Villa Felium néven). 1488-ban szerepel először Kaczendorf néven. Az egykori szász faluba a múlt században költöznek be magyarok, romá-nok és romák. Az utóbbiak aránya nagyon elenyésző volt, századunk politikai eseményeinek hatására azonban a nemzetiségi struktúra teljesen megváltozik. Míg 1920-ban a falu összlakossága 1420 lakos, melyből román 594, magyar 106, szász 716, és csupán 6 roma lakossal rendelkezik, addig 1992-ben az 1122 főre zsugorodott településen az egyes közösségek nagysága is nagy-mértékben változik (a román 398 főre apad, ma-gyar 196, a szász 20-ra csökken, a romák száma 508-ra duzzad). A terepadatok ma még több, mintegy 49% roma lakosságot mutatnak. A nemzetiségi arányok ilyen mértékű megváltozása és a közöttük létező kulturális különbségek szükségszerűen konfliktushelyzetek kialakulásához vezettek. A rövid idő alatt a szászok után maradt „légüres te-ret” kitöltő többségi roma közösség önmagában véve sem alkotott egy egységes közösséget, mivel az eddigi felmérések azt mutatták ki, hogy több, mint 22 különböző településről érkeztek. A különböző helységekről érkezett népesség nem volt képes kialakítani egy működő közösségi életet. Gyakorlatilag önálló társadalmi elemként, alegységenként (család) önállóan voltak életképesek, függetlenek az egységes rendszertől.
A konfliktusok áthidalására történtek érdembeli próbálkozások, és ez rövid idő alatt éreztette is a hatását. Első lépésként közösségi élet kialakítására törekedtek úgy kulturális, mint gazdasági téren. Sikerült a roma lakosságot bevonni a falu gazdasági életébe. A többségében szász és magyar földtulajdonosok önmagukban már nem képesek megművelni a mezőgazdasági területeket, ezért nagyszámban alkalmaztak romákat, így állandó jövedelemforráshoz juttatva őket, megelőzve konfliktushelyzeteket.
1994-ben történtek értelmiségi próbálkozások is, a kulturális szakadék áthidalására. Frieder SCHULLER németországi filmrendező előadássorozatot szervezett, amelyre előbb évenként, majd kétévenként került sor, jeles hazai és külföldi művészek résztvételével. A rendezvények ismertté tették a falut, elősegítették külföldi kapcsolatok kiépülését, miáltal a település jelentős anyagi támogatásban részesült.
c. Krizba
Krizba (Crizbav) a tíz barcasági csángó falu egyike, Brassó megyében, a barcasági síkság ÉNy-i szélén fekszik, román, magyar (barcasági csángó) és korábban szász többségű falvak szomszédságában (Szúnyogszék, Barcaújfalu, Földvár, Höltövény). Az első világháborút megelőzően je-lentős román közösséggel rendelkező, magyar többségű település; mára, bár tudomásunk szerint az impériumváltást követően nem történt na-gyobb méretű román betelepedés, betelepítés, a falu etnikai összetétele lényegesen megváltozott.
A falutól körülbelül 1 km-re helyezkedik el a Kutas nevű egykori cigánytelep, létrejötte va-lószínűleg a múlt század második felére tehető, a halotti anyakönyvek tanúsága szerint román anya-nyelvű, görög-katolikus cigányok telepedtek meg itt először. Míg a falu területén lakó néhány cigány család földtulajdonnal rendelkezett, illetve kovács-ként dolgozott, a kutasiak kosárfonók, seprűkö-tők, teknő- és fakanálfaragók, napszámosok.
A szocialista urbanizáció beindulásával a falu magyar és román lakosai egyre nagyobb számban vállalnak munkát és telepednek meg a környező városokban, és ezzel párhuzamosan a nyolcvanas évektől egyre több cigány család vá-sárol házat a falu területén, a beköltözés azonban csak a rendszerváltás után ölt jelentős méreteket. Az etnikai összetétel változásait az 1992-es népszámlálási adatok nem tükrözik reálisan, mivel a cigányok nagy része románnak vallotta magát. A statisztikai adatok szerint a krizbai lakosság 12,38 % -a cigány, becslésünk szerint az összla-kosság mintegy 49%-a tartozik az említett etni-kumhoz. A teljesen cigány lakosságú Kutasban egyetlen személy sem vallotta magát cigánynak. Kutast beszámítva a cigányok valós aránya mintegy 64% .
A falu elöregedő magyar, román lakossága fenyegetettséget érez a cigány közösség részéről. A cigányok/nem cigányok közötti gazdasági kötelékek a szocializmusban jórészt felszámolódtak, és a rendszerváltás után, a megváltozott viszonyok között (a nem cigány lakosság elöregedése, a cigány közösség létszámának jelentős növekedése, a falu gazdasági életét befolyásoló folyamatok stb.) kialakuló új, csökevényes kapcsolatrendszer nem képes biztosítani a különböző etnikumhoz tartozók együttműködését. A nem cigányok úgy érzékelik, hogy teljesen kiszolgáltatottak az övéktől eltérő kultúrájú közösséggel szemben, anyagi javaikat, esetenként testi épségüket is veszélyeztetve érzik. ACTA - 1998 (A Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeumés az Erdővidéki Múzeum Évkönyve) |
Elektronikus Könyvtár 
