(Kivonat)
A sepsiszentgyörgyi régi zsidó temető a református temető déli szomszédságában fekszik, itt a múlt század közepétől az 1930-as évekig temetkeztek. A legkorábbi sírköveket anyaguk, formakincsük nem, csak héber felirataik különböztetik meg a református temető velük egykorú köveitől. Ez közös kőfaragó mesterek munkájára enged következtetni. Később a hitközség saját külön sírkőfaragókat is igénybe vett, így persányi, aradi mestereket. Szerző áttekinti az alkalmazott motívumokat és színezést, a német és a magyar feliratokat, a módosabb családok sírja körüli kovácsoltvas kerítéseket.
Sepsiszentgyörgyön a zsidó közösségnek két temetkezési helye volt. A régebbi a református temető déli szomszédságában található. A magánszemélyektől vásárolt területen az 1850-es évektől kezdtek temetkezni. Az, hogy csak a múlt század derekától van temetőjük a zsidóknak városunkban, azzal magyarázható, hogy az 1848-as forradalmak előtt űzött, esetleg csak megtűrt népcsoportnak számítottak, szigorú törvények tiltották a letelepedést, temetkezniük se lehetett bárhová. ERDÉLYI Lajos megjegyzi, hogy nem egy helyen kénytelenek voltak elhunytjaikat �messze fekvő helyiségekben elhantolni, mert a közelben lehetetlenné tették a temetők létesítését.�1 Erdélyben is az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc után vált lehetővé, hogy egyenjogú polgárokként bárhol letelepedhettek, és temetőket nyithattak. Városunkban azzal magyarázható a két temető léte, hogy ősi szokásuk és vallásos előírásaik tiltották a régi sírhantok megbolygatását, tilos volt az újratemetkezés2 �Mivel a terület nagyságra kicsi, és az 1930-as évekre már nem maradt szabad terület, újabb telek vásárlására kényszerültek, megnyitva a város köztemetőjétől keletre újabb sírkertjüket.
Végigjárva az említett temetőt, megállapítottuk, hogy a régi, tehát a 1850-70-es évek sírkövei általánosságban homokkőből készültek, és hasonlóak a más protestáns temetők emlékköveihez. Ugyanúgy fellelhetők a félkörívben végződő sírkövek, melyeknek motívumvilága is megegyezik, megtalálható úgy a koszorú, mint a szomorúfűz (1. ábra J, K; 7. ábra D, illetve 1. ábra E, F, G). A különbség a héber felirat. Az első sírkövek általában díszítés nélküliek (1. ábra A, B, C, D), de valószínűleg, ugyanazon kőfaragók munkáját igényelték. Így kerülnek be már a legelején az említett jelképek, nem egy esetben kombinálva vallásuk szimbólum-világával, ami főleg a későbbiekben megjelenő hármasosztatú és oszlopos típusú sírköveken ötvöződik majd (5. ábra E, F, G, H; 6. ábra B, D).
Hangulatos, jellegzetes, ugyanakkor egyazon kőfaragó mester kezére utal három homokkőből faragott sírkő. Eddigi ismereteink szerint ezek a díszítőelemek egyetlen vidékünkön átkutatott temetőből sem kerültek elő. A feliratok alapján a múlt század 70-es-80-as éveiben készültek (3. ábra).
Külön teszünk említést a persányi dacittufából készült sírkövekről, melyeknek motívumvilága és sírkőtípusai jellegzetesek, fejlett kőfaragó központokra utalnak. Két esetben mesterük az emlékkövek oldalán megörökítette nevét, így tudjuk, hogy Persányban működött egy HERZUM és egy W. IRAUENFELS nevezetű kőfaragó [4. ábra].
A 19. sz. végén elterjedő hármas osztatú sírkövek első példányai ebben a temetőben is homokkőből készültek, de a teljesen kialakult típusok már a Mikóújfalu-Bikszád környéki bányákból kerültek ki (5. ábra A, B, E, illetve C, D, F, G, H]. A temető egyetlen tipikus, a régi zsidó temetőkben gyakori motívumvilágot megjelenítő sírköve - jelenleg menthetetlenül mállott állapotban van - a szívet tartó oroszlánpár. ERDÉLYI szerint, mint címerállat Juda, Jehuda, Löw, Léb névre utal3 (6. ábra G). Stílusra empire hatás érződik rajta.
Ugyancsak ERDÉLYI Lajos jegyzi meg azt, hogy a zsidó közösségek külön kőfaragókat tartottak4, legalábbis a keleti országokban. Városunkban csak részben lehetett így. Már említettük, az első sírkövek forma- és motívumvilága teljesen megegyezik a más temetők emlékköveivel. Ugyanez mondható az andezitből faragottakra, vagy az oszlopos típusokra, melyeknek legtöbbje a már említett Mikóujfalu vidékéről, vagy pedig Szentlélek környékéről való. Hogy voltak kőfaragóik, azt bizonyítja a két persányi, már említett kőfaragó mester, akik nevük után ítélve maguk is zsidók lehettek, de főleg a fekete- és fehér márványból dolgozók, az Aradon működő SZELETZKY és KLEI közös társulása, MENTEH özv. FRANKERNÉ vállalata, vagy a brassói HERZUM Kés F. és az ugyanoda való NAGY J. műhelyei, kiknek munkáiból több is található a temetőben.
Budapestről is kerültek a temetőbe sírkövek, ezek készítője az ugyancsak zsidó KOHN Arnold, aki az 1880-as években tevékenykedett, sírköveit rózsaszínű mészkőből faragta (7. ábra).
Egyidőben terjed el egész Háromszék szerte az oszlopos típusú sírkő. Előbb homokkőből, később a Mikóújfalu-Bikszád andezittelepeiről, de nem egy esetben a Szentlélek-Bélafalva környéki homokkő bányáikból rendelték a sírköveket (7. ábra A1, B2, C3, illetve 6. ábra A, B, C, D, E, F).
Még az elején említettük, sok esetben ugyanazon szimbólumok találhatóak meg itt is, mint más temetőkben, főleg a vidék kőfaragóinak köszönhetően. Szóltunk már a koszorú és szomorúfűz motívumokról, megemlítjük még a szív és cserelevél (6. ábra E), cserelevél és csillag (6. ábra D), örökmécses és babérfonat (2. ábra C), stb. motívumokat. Mivel ezekről már szóltunk,és elemeztük is őket, nem térünk külön is rá a bemutatásukra, inkább a zsidó vallással és annak jelképrendszerével kapcsolatos díszítőelemekre térünk ki.
A zsidó temetők legjellegzetesebb és legelterjedtebb szimbóluma a hatszögű csillag, ami ERDÉLYI szerint az Izraelhez való tartozás jelképe, de Dávid nevet is fedhet5 (4. ábra; 5. ábra F, H, E; 7. ábra B2, C3 és 6. ábra B). DÁVID László megemlíti mint ótestamentumi jelképet Dávid pajzsaként és Jákob csillagaként. Ugyanakkor mint egymásba fonódó két háromszög, a mennyei és földi világ egymásbafonódását jelképezi6 (5. ábra G).
Származásra utalnak a kohaniták áldásra kiterjesztett kezei, melyek hüvelykujjai összeérnek és a többi újj kettős elrendezésben van. A hagyomány szerint az aronidák leszármazottja, és a szentélyben papi szolgálatot teljesítő rend tagja7 (8. ábra A, B).
Leviták jelképe a kancsó. A szentélyben kisegítő szolgálatot teljesítettek8 (9. ábra C).
A zsidó temetők másik jellegzetes szimbóluma a hétkarú gyertyatartó, a menora Izraelhez való tartozást jelenti:9 DÁVID L. szerint - a hetes szám a teljesség kifejezője, kifejezve a hét gyertya egy fény gondolatát10.
Hasonlóan a más temetők sírköveihez, itt is festették a köveket. ERDÉLYI Lajos is megemlíti, hogy az általa bejárt temetőkben általában piros, kék, arany, ezüst festékkel fokozták a faragások művészi hatását. Szerinte egyrészben kölcsönhatás, de feltételezi, hogy �egy távolibb, primitívebb kultúrkört idéz.�11
A város zsidó temetőjében általában fehérre festették a sírköveket, és fekete feliratot használtak, de nem egy esetben több héber szót közben pirossal, sárgával húztak ki. Tudunk sötétlila feliratról is. Egy fiatal lány esetében, hasonlóan más vidékekhez, zöld alapszínt használtak. Nem volt ritka az aranyozott felirat sem. Egy esetben találtunk pirosra festett sírkövet is.
Mivel nyelvtudás hiányában a feliratokat nem tudtuk elolvasni, és csak a rövid magyar, német feliratokra szorítkoztunk, azok tartalmára sem térünk ki. Érdekességképpen találkoztunk két soros verses feliratokkal is:
Samuel SCHWARTZ nyugszik e sírboltban
Ki száz évet élt e szép világba
4 Novem 852 holt meg. Itt nyugszik SCHWARCZ Johanna
sz. 1876. sep. 10 mh 1893. julius 25.
Mint egy hervadt virágot
Kitépett a vihar szele
Hogy szép ifjú életemnek
Nem kedvezett a halál keze KOHN József
szül 1834 meghalt 1901. márc. 20.
Munkás életedet tieidnek áldoztad
Azok hálás szeretete soha ki nem apad Végül megemlítjük, hogy a módosabb családok hozzátartozójuk sírhelyét általában kovácsolt vaskerítéssel kerítették körbe. Ezek iparművészeti értékek, a helyi kovácsmesterek kézügyességét dicsérik. Legszebb példányaikat a 8. ábrán (A1, B2, C3, D4) tüntettük fel.
Jegyzet:
1. ERDÉLYI Lajos: Régi zsidótemetők művészete. Kriterion Bukarest 1980. 12 old.
2. I.m. 11. old.
3. I.m. 23. old.
4. I.m. 20. old.
5. I.m. 25. old.
6. Dr DÁVID. László: A keresztyén hit szimbólumai. Református szemle LXIII 1970. Sept-Dec. 5-6 sz. - 340-355 l.
7. ERDÉLYI L.: I.m. 23. old.
8. I.m. 23. old.
9. I.m. 25. old.
10. DÁVID L.: i.m.
11. ERDÉLYI L.: i.m. 17-18.
|
Elektronikus Könyvtár 
