 |
Elektronikus Könyvtár Acta 1998 ACTA 1998 - Természettudomány Két új ormányosbogár faj a Székelyföldről (Coleoptera: Curculionidae) 
|
| Author Info Module |
|---|
| Online felhasználók |
|---|
| Jelenleg 17 vendég olvas minket |
| Két új ormányosbogár faj a Székelyföldről (Coleoptera: Curculionidae) |
|
|
|
| Írta: PODLUSSÁNY Attila | |
|
(Kivonat) A dolgozat egy új nemet (Bryodaemon Podlussány, 1998), két új fajt (Bryodaemon kocsirenae Podlussány 1998, és Bryodaemon rozneri Podlussány 1998), és egy alfajt Bryodaemon hanakii montanus (Petri, 1912) mutat be. Részlet a szerző angol nyelven megjelent nagyobb munkájából („The revision of Omiamima hanakii species group”, in: Folia entomologica hungarica 59/1998). Bevezető Az elmúlt tíz évben Kovászna és Hargita megyékben több alkalommal gyűjtöttem KOCS Irén muzeológussal és ROZNER István kutatóval. Az itt tárgyalt fajokat mohából rostáltuk. Korábban magam is egységesen és tévesen „Omiamima hanaki”-nak határoztam és írtam az itt tárgyalt fajokat. FRIVALDSZKY Imre a Hanák nevet valószínűleg latinosította Hanakiusra, majd ebből alakította Hanakiira a bogárnevet. 1995-ben jól látható különbségeket találtam a Háromszéki-havasokban, a Görgényi-havasokban és a Hargitán (Románia: Kovászna és Hargita megyék) gyűjtött példányok között. Az irodalom csak egy fajt (hanakii) és annak variációját (var. montanus) említi a Keleti-Kárpátokból, én pedig 3 formát tudtam elkülöníteni. Ekkor határoztam el, hogy ennek utánanézek. Az irodalmi munkák olvasása közben fedeztem fel egy számomra gyanús, és negyedik fordításban sem érthető irodalmi leírásból – Dr. PETRI Károly (1912) –, hogy az O. hanakii fajcsoportban érdemes alaposabban elmélyedni. PETRI (1912) nem írt határozottan arról, hogy miben különbözik az O. hanakii Friv. az általa elnevezett var. montanustól. Ehelyett a Boszniában élő O. brandisi Apfb. fajjal foglalkozik és annak faji rangját vitatja. Genitália-vizsgálatok során két különböző típusú hímivarszervet (lásd 2/16. és 4/36. ábrák) muttam ki. Feltűnt nekem, hogy R. FORMÁNEK (1904): „Penis von Imoas Hanaki Frivaldsky” szöveggel ellátott genitália rajza nem egyezik az általam preparáltakkal, a leírása sem illett az általam hanakiinak vélt példányokra. FRIVALDSZKY Imre (1865) a hanakii leírásakor nem jelölt ki típust, Syntípusai között csak nőstényeket találtam. A hanakii típusok tehát nőstények, de egységesen Máramarosból származnak. FRIVALDSZKY Imre magyar nyelvű leírásában azt írta, hogy „Hanák Sergéje”, „Máramaros megyében HANÁK János által találtatott.” Sajnos, ezt a mondatot nem fordította le latinra, s talán ezért nem figyeltek fel a jelentőségére. Én a későbbi máramarosi gyűjtésekből származó hímek genitália-vizsgálata során egyértelműen beigazolódva láttam azt, hogy FORMÁNEK (1904) ivarszerv ábrája nem a hanakii ivarszervéről készült, hanem egy új fajt sejtet. Elkértem megvizsgálásra a Székely Nemzeti Múzeumból (Sepsiszentgyörgy), a Magyar Természettudományi Múzeumból (Budapest), majd később 12 múzeumból Közép-Európában, valamint a nagyobb magángyűjteményekből az ott található összes Omiamima példányt. Saját gyűjtött anyagommal együtt közel 500 példányt vizsgáltam meg. Röviden ismertetem az Omiamima Silfverberg, 1977 genusz jellemzőit L. DIECKMANN (1980) alapján. Az Omiamima genusznév azért vált szükségessé, mert az Omias genuszba ma azon fajok tartoznak, melyek eddig a Mylacus genuszba tartoztak. A Myeacus név szinonimája lett az Omias genusznak. Az Omiamima genusz típusfaja: Omias mollinus Boheman in Schönherr, 1834. A Palearktikumban 25 fajuk él, ebből 5 él Közép-Európában. A Kárpát-medencében az Omiamia genuszba tartozó fajok közül ezidáig csak 5 faj volt ismert: Omiamima mollina (Boheman in Schönherr, 1834); O. concinna (Boheman In Schönherr, 1834); O. vindobonensnis (FORMÁNEK, 1908); O. rufipes (Boheman in Schönherr, 1834) és az O. hanakii (I. FRIVALDSZKY, 1865). Az Omiamima genusz fajaira jellemző, hogy vagy csupasz, vagy jól láthatóan felálló szőrzettel borítottak, az utóbbiak lehetnek egyszeres és kettős szőrözöttségűek, azaz egy rövidebb alapszőrözetből egy erősebb és hosszabb szőrözet emelkedik ki. A test felülete többé-kevésbé láthatóan fényes. Ormányuk tömzsi, orrformájuk domborulat nélküli. Csápgödrük rövid, felülről részben jól látható. Az előtor csupasz, vagy hosszanti irányba szőrözött. Szárnyfedői gömbformájúak vagy oválisak. A szárnyak hiányzanak. A combok fogatlanok. A karmok összenőttek. Az 5 (eddig ismert) középeurópai faj megtekintésekor észrevehető, hogy az Omiamima genusz fajai mennyire nem egységesek. Különösen feltűnő, hogy ezeknél a bogaraknál a fej formája és a csápgödrök helyzete különbözően van kialakítva. Csak az a közös bennük, hogy hiányzanak azok az ismertető jegyeik, melyek a három hasonló alkatú és szőrözöttségű genusz egységes jellegére utalnak. A Barypeithes genusz fajaira jellemző, hogy csápárkuk lefelé irányul. A Rhinomias esetében az ormány erősen kidomborodik. Az Omias genusz fajaira pedig az jellemző, hogy az előtor szőrözete keresztirányú. Az Omiamima Silfverberg, 1977 genusz fajai között tehát erősen felálló szőrözetű és csupasznak tűnő, alig láthatóan, testhez simulóan szőrözött fajok is tartoznak. Célszerűnek tartom ez utóbbiak leválasztását és egy új genuszba sorolását. Az új genuszt Bryodaemonnak (Bryodimvn) neveztem el, utalva ezzel arra, hogy a fajok mohában élnek. Az új genusz ismertetése Bryodaemon Podlussány, 1998 Típusfaj: Omias hanakii I. Frivaldszky, 1865 Jellemzői: Felületük csupasznak látszik, többé-kevésbé fényes. Szőrözete vékony, testhez simuló szőrökből áll, testükön felálló szőrök nem találhatók. A szárnyfedők váll nélküliek, tojásformájúak. A szárnyfedők csúcsa kihúzott, kissé megnyúlt, hegyes szögben végződik, és lefelé hajló. Lábfejeiken egy fejlett karommal, vagy tövükön összenőtt, felemás karommal, tehát az egyik karom feleakkora, vagy annál is rövidebb, mint a másik. Ide tartozik: Bryodaemon hanakii hanakii (I. Frivaldszky, 1865); Bryodaemon hanakii montanus (Petri, 1912); Bryodaemon kocsirenae Podlussány, 1998; Bryodaemon rozneri Podlussány, 1998; Bryodaemon botoveci Podlussány, 1998; Bryodaemon brandisi (Apfelbeck, 1903). A fajok ismertetése Bryodaemon hanakii hanakii (I. Frivaldszky, 1865) LECTOTYPUS: Omias hanakii I. Frivaldszky, 1865 A típus lelőhelye: „Máramaros megye”. A Lectotypus a Magyar Természettudományi Múzeumban (Budapest) található. A faj leírása megtalálható: FRIVALDSZKY I. (1865): Néhány hazánk faunáját jellemző állatfajnak részletes leírása. A Magyar Tudományos Akadémia Évkönyvei 11 (4): 205–206. A faj elterjedése a Tisza forrásvidéke Ukrajnában, de áthúzódik Románia területére is (Radnai havasok). Bryodaemon hanakii montanus (Petri, 1912) LECTOTYPUS: Omias hanaki var. montanus Petri, 1912 A típus lelőhelye: „Borszék”. A Lectotypus a nagyszebeni Természettudományi Múzeumban (Muze-ul de Istorie Naturală, Sibiu) található. Az alfaj leírása megtalálható: PETRI, K. (1912): Siebenbürgens Käferfauna. Hermannstadt, 303. Az alfaj elterjedése: Hargita, Maros és Beszterce–Naszód megyék (Románia). Bryodaemon rozneri Podlussány, 1998 HOLOTYPUS: Bryodaemon rozneri Podlus-sány, 1998 A típus lelőhelye: „Transsylvania, Hargita m., Zeteváralja, Szencsed–patakv.” A Holotypus a Magyar Természettudományi Múzeumban (Budapest) található. A faj leírása megtalálható: Folia ent. hung. 59: A faj elterjedése: Északi- és Keleti-Kárpátok (Lengyelország, Ukrajna, Szlovákia, Románia). Bryodaemon kocsirenae Podlussány, 1998 HOLOTYPUS: Bryodaemon kocsirenae Podlussány, 1998. A típus lelőhelye: „Transsylvania, Kovászna m., Komandó”. A Holotypus a Magyar Természettudományi Múzeumban (Budapest) található. A faj leírása megtalálható: Folia ent. hung. 59: A faj elterjedése: Kovászna megye (Románia) és Szlovákia. Határozókulcs 1 (8) A hímek ivarszerve, csúcsa előtt vállasan legömbölyített, középen csúcsban kihúzott (4/21., 36. ábra) 2 (5) Lábfejeiken csak 1 karom látható (4/22. ábra) 3 (4) Ormányhátán középen mély és éles hosszanti barázda húzódik a homlokgödörtől az ormánycsúcsig (4/20., 3/19. ábra) rozneri Podlussány 4 (3) Ormányhátukon nincs hosszanti éles barázda, az ormányhát közepe lapos, vagy gyengén benyomott 5 (2) Lábfejeiken két tövén összenőtt felemás karom van, az egyik karom fele akkora, mint a másik, vagy még kisebb (2/13., 17., 4/37. ábra) 6 (7) Első lábszáruk zömök, széles, csápjuk második íze nem hosszabb a szélességénél, testének színe mindig sárgás-vörös, szeme nagy (a csáptő és a szem között csak egyszer fér el a szem átmérője) (4/35., 38., 5/39. ábra) kocsirenae Podlussány 7 (6) Első lábszáruk karcsú, hosszú, csápjuk második íze mindig hosszabb a szélességénél, színük változó a sárgás-vöröstől a sötét-barnáig, szemük kicsi (a csáptő és a szem között kétszer fér el a szem átmérője) (2/14., 18., 11., 15. ábra) 8 (1) A hímek ivarszerve nem vállasan legömbölyített, hanem lapos ívben kicsúcsosodó (2/12., 16. ábra) 9 (10) Ivarszerve a csúcsa előtt kiszélesedő (2/12. ábra), csápbunkója általában sárgás-vörös hanakii hanakii (I. Frivaldszky) 10 (9) Ivarszerve párhuzamos oldalú (2/16 ábra), ormánya hosszabb, csápbunkója sötétbarna, csak a csúcsa sárgásvörös hanakii montanus (Petri) Irodalom 1. APFELBECK, V. (1903): Zwei neue Curculioniden aus Bosnien. Münch. Kol. Zeitschr. 1:336. 2. BURAKOWSKI, B.; MROCZKOWSKI, M.; STEFANSKA, J. (1993): Coleoptera, Curculionoidea. In: Katalog Fauny Polsky, XXIII, 19. Warszawa, 83. 3. DIECKMANN, L. (1980): Beiträge zur Insectenfauna der DDR (Coleoptera, Curculionidae). Beitr. Ent. 30: 196–199. 4. DIECKMANN, L. und BEHNE, L. (1994): 93 Familie: Curculionidae In: FREUDE, H.; HARDE, K. W.; LOHSE, G. A. (eds): Die Käfer Mitteleuropas, 3. Supplementband mit Katalogteil. GOECKE & EVERS, KREFELD, 252–253. 5. ENDRŐDI, S. (1961): Ormányosbogarak I. – Curculionidae I. In: Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae), X, 4. Akadémiai Kiadó, Budapest, 57–61. 6. FORMÁNEK, P. (1904): Zur näheren Kenntnis der Gattungen Barypithes Duval und Omias Schönherr sensu Seilitz. Münch. Kol. Zeitschr. 2., 147–180. 7. FRIVALDSZKY, I. (1865): Néhány hazánk faunáját jellemző állatfajnak részletes leírása. A Magyar Tudományos Akadémia Évkönyvei 11 (4): 205–206. 8. PETRI, K. (1912): Siebenbürgens Käferfauna. Hermannstadt, 303. 9. SILFVERBERG, H. (1977): The identity of Omias German (Coleoptera, Curculionidae). Notulae Entomologicae 57:124. ACTA -1998 (A Csíki Székely Múzeum és a Szekély Nemzeti Múzeum Évkönyve) |
| Következő > |
|---|
| www.szekelyfoldert.info | Minden jog fenntartva © 2005-2006 | Digital Studio |