|
|
|
Írta: Id. MÁTHÉ János
|
|
Id. MÁTHÉ János Magyarhermány falumonográfiájában tárgyalja a település
környékén ismert régi és újabb vasérckitermeléseket és az érc helyi
feldolgozásának történetét. Legjelentősebb a közeli bodvaji kitermelés
és vashámor. 1848-49-ben, Háromszék önvédelmi harcának idején itt
öntötték az első ágyúkat. Szerző számos adatot közöl az akkori
eseményekkel kapcsolatban is a monográfia ”Bányászat, vasgyártás” című
fejezetében. Mivel a vonatkozó szövegbetétek külön feldolgozást
érdemelnek, kötetünkben ezúttal értelemszerűen rövidítve,
jegyzetanyagként, és csak a közvetlenül Bodvajjal, az ottani munkával
kapcsolatos ilyen anyagot közöljük. Szintén jegyzet-függelékként kerül
közlésre a Magyarhermány környéki nyersanyagkutatás történetét
áttekintő, az említett fejezetet záró szövegrész. (A szerkesztő) |
|
Tovább...
|
|
|
Írta: GHIURCA, Virgil; DÉNES István; BOÉR Hunor,
|
|
A dolgozat számbaveszi az észak-erdővidéki opál- és
faopál-előfordulásokat. A területileg is különböző megjelenési formák
leírása után a begyűjtött anyag elemzése következik (144 minta alapján
részletes makroszkopikus leírás, és 20 vékonycsiszolat alapján a
fontosabb típusok mikroszkopikus leírása). A korábbi szakirodalomhoz
képest a dolgozat felhívja a figyelmet egyes típusok esetében a
sziderit és a kalcedon jelenlétére. A tárgyalt opálanyag eredete
szerint két nagyobb osztályba sorolható: a SiO2 vagy elsődleges, tehát
meleg, magas kovasav-tartalmú források (gejzírek?) vizéből csapódott
ki, vagy másodlagos jellegű - ez esetben lehet szerves eredetű
(diatomittelepekből származó), valamint szervetlen eredetű (a tavi
környezetben lerakódott piroklasztitek mállásából származó). A vizsgált
területen található opált inkább különböző minőségű mozaikburkolathoz
lehetne felhasználni, de néhány változat, mint a barna májopál, vagy az
egészen fekete füstopál, dísztárgykészítésre is alkalmas. |
|
Tovább...
|
|
|
Írta: CSATA Edith, CSATA Zoltán
|
(Kivonat) A Brassói-medence kétéltű faunája nagyon gazdag. A Romániában élő 18
faj közül itt 15 megtalálható. Kivételt képez a Triturus dobrogicus
(dobrudzsai gőte), a Bombina bombina (vöröshasú unka) és a Pelobates
syriacus. Az alfajok közül a Triturus vulgaris ampelensis és a Rana
arvalis wolterstorffi. Annak ellenére, hogy az irodalom
(FEJÉRVÁRY-LÁNGH 1943) említést tesz a sárgahasú unkáról is, ez a faj
később nem került elő.
Jelen dolgozat számbaveszi, a Brassói medencére vonatkozóan, úgy az
irodalomban megjelent, mint a szerzők által talált lelőhelyeket. A
szerzők adatai főleg a medence középső és keleti részére vonatkoznak,
melyek egy többéves kutatási program első eredményei.
A szerzők eddigi eredményei alapján, a Brassói medence kétéltűi,
előfordulási gyakoriságuk szerint a következők: Bombina v. variegata
(Linnaeus) 1758, Triturus v. vulgaris (Linnaeus) 1758, Rana esculenta
Linnaeus 1758, Triturus c. cristatus Laurentus 1768, Bufo b. bufo
(Linnaeus) 1758, Pelobates f. fuscus (Laurentus) 1768, Rana lessonae
(Camerano) 1878, Hyla a. arborea (Linnaeus) 1758, Rana dalmatina
Bonaparte 1839, Rana t. temporaria Linnaeus 1758, Rana a. arvalis
Nilsson 1842, Bufo v. viridis Laurentus 1768, Rana r. ridibunda Pallas
1771, Salamandra s. salamandra Linnaeus 1758, Triturus a. alpestris
(Laurentus) 1768, míg a kárpáti gőte Triturus montandoni (Boulenger)
1880 nem került elő a medence területéről annak ellenére, hogy az
irodalom megemlíti. |
|
Tovább...
|
|
|
Írta: KOCS Irén
|
|
(Kivonat) A dolgozat az ACTA-1995 kötetben megjelent “Kovászna megye
Curculionoidea faunájának alapvetése” c. dolgozat kiegészítése, az
1995-96-os évek gyűjtései alapján. A begyűjtött anyag közel 2000 darab,
melyből 140 fajt azonosítottam. 15 faj nem szerepel az ACTA-1995-beli
dolgozatban, így a Kovászna megyében eddig ismert ormányosalkatú fajok
száma 390-re emelkedett. |
|
Tovább...
|
|
|
Írta: LÁSZLÓ Attila, KOZÁK Miklós, PÜSPÖKI Zoltán
|
|
A Baróti-medence pliocén-pleisztocén üledéksora a Dél-Hargita
vulkáni szerkezeteihez kapcsolodó kisebb magmás testeket rejt.
Palástolt és perifériális helyzetük miatt nagyrészt ismeretlenek, ebből
kifolyólag kiestek a kutatások hatóköréből. A dolgozat ezek tér- és
időbeli helyzetét, fejlődését, a Hargita vulkáni lánc fő vonulatával
való kapcsolatát vizsgálja. |
|
Tovább...
|
|
| | << Első < Előző 1 2 3 Következő > Utolsó >>
| | Találatok 31 - 37 / 37 |
|
