|
(Kivonat)
A dolgozat a zabolai és szörcsei (Háromszék megye) jobbágyok, zsellérek és cselédek zendülésére vonatkozó sepsiszentgyörgyi levéltári anyagot mutat be. 1802-ben odáig fokozódott az ellentét SZÉPLAKI P. HORVÁTH Farkas zabolai földbirtokos és a birtokán dolgozók között, hogy a zendülésben résztvevő jobbágyokat csak a határőrséghez tartozó három század katona kivezénylésével tudták szétoszlatni, hogy a megtámadott birtokosokat megmentsék. A zendülésben részt vevők egyik része a megtorlás elől Moldvába menekült. |
|
Tovább...
|
|
|
(Kivonat)
A Kárpát-kanyar hágói a legfontosabb átjárócsoport, amely a Kárpát-medencét a Fekete-tenger térségével összeköti. A hágókról levezető utak a Barcaságon csomósodnak, hogy innen több átjárón át vezessenek tovább Erdély központi részei felé. A Barcaság vízrajzi alsó kapuja az Alsórákosi Olt-áttörés. A múltban a szoros maga járhatatlan volt, a nagy utak tőle északra és délre vezettek át a Persány-hegységen, a Kárpátok legbelső vonulatán. A szorostól néhány kilométerre északra eső Rika-erdei átjáró a kikutatottabb, kapuját összetett, mélységében többszörösen tagolt erődítményrendszer őrizte. De közvetlenül a szoros fölött, a folyó balpartján is vezetett egy, valószínűleg már a rómaiak által használt (a hévízi tábort és a barót-véczeri őrtornyot (?) összekötő) út. Belépését az alsórákosi medencezugba a fölébe magasodó (alsórákosi) Tepő (Töpe, Tepej) csúcsra emelt erődítés ellenőrizhette. A Tepőn végzett kutatói előmunkálatok eredményeit ismertetik a szerzők. |
|
Tovább...
|
|
|
FERENCZI Géza, FERENCZI István A szerzők Erdély keleti határhegységei belső “bélésének”, a vulkáni eredetű Görgényi- és Hargita-hegység nyugati vegződéseinek egyikére-másikára (közepes, 800-1000 m magasságú nyúlványok), valamint a belső-kárpáti, alacsony Persányi-hegység bizonyos hágói, átjárói védelmére épített erősségeket ismertetik. Ezek: a parajdi Rabsonné-vára, a székelyvarsági Tartód-vára, a Firtos-vára, a székelyudvarhelyi Budvár, a homoródoklándi Kustaly-vára, Rika-vára, stb. (Utóbbit a szerzők nem kutatták régészeti ásatással, de több ízben is fölkeresték.) Míg az első három viszonylag nagyon kevés régészeti anyagot kínált, a legsokoldalúbb, szám szerint is legbőségesebb emlékanyag Kustaly-várából került elő. |
|
Tovább...
|
|
|
(Kivonat)
A szerző az egykori székelyudvarhelyi Rajoni Múzeum 1960-ban a fenti helyen végzett régészeti ásatásakor napvilágra került bronz füstölőaljat mutat be. Az előkerülés körülményeit figyelembe véve s a szegényes szakirodalomra támaszkodva a 12. századból keltezi e tárgyat. Szerinte a füstölőalj bizánci eredetű, s idekerülte esetleg a bizánci seregeknek az Erdély egy részét pusztító 1166-os betöréséhez köthető. A tárgy egyedi darab. A Szucsáva megyei Coşna Floreni-ből hasonló bronz füstölőfedő ismeretes. A “budvári” bronz füstölőalj durva kivitelezésű, simítatlan, egyszerű díszítésű, mintegy harmada hiányzik, használat nyomai nem mutatkoznak rajta. |
|
Tovább...
|
|
(Kivonat)
A Kilyén–sepsiszentgyörgyi, 1987-ben elkezdett Olt-marti kutatások évről évre folytatódtak. Az 1996-os ásatások az 1995-ös kutatási területtől északi irányba összpontosultak, ahol népvándorlás- és koraközépkori leletek kerültek felszínre.
A Kr. u. 4. századi leleteket egy tüskés vascsat, egy romboid alakú töredezett rézfibula, két kerámiából készült játékkorong, egy törött, ívelt nyeles csontfésű és számos, főleg “Krausengefässe” típusú nagyméretű cserépedény-maradvány képezi.
A Kr. u. 6. századi leletek cseréptöredékek, valamint egy, a gepidáknak tulajdonított kétoldalas fogazatú csontfésű-töredék.
A Kr. u. 11-12. századból az alábbiakat említjük: egy törött nyílhegy; három darab lapos, kerámiából készített orsónehezék, amely hasonló a magyarországi Doboz – Hajdúirtáson feltárt ólomból készítetthez; a besenyőknek vagy a magyaroknak tulajdonított agyagüsttöredékek; számos egyszerű vagy díszített, főleg edénycserép-töredék. Az alkalmazott díszítő motívumok: vízszintes vonalak közé zárt területeket határoló egyenes, vagy hullámos vonalak és sávok. Ide sorolható még az Olt teraszában feltárt kerek tűzhely maradványa is. |
|
Tovább...
|
|
|
|
<< Első < Előző 1 2 3 4 Következő > Utolsó >>
|
| Találatok 19 - 27 / 35 |
Elektronikus Könyvtár 
