(Kivonat)

Szentmihály (egykor Alsó- és Felsõ-) és Aranyospolyán a volt Aranyosszékhez tartozott települések. Szentmihály ma az azonos nevû község központja, Aranyospolyán jelenleg Torda városrészét képezi. A dolgozat a települések bel- és külterületének 181 (83+98), illetve 256 (49+207) helynevét és azok vonatkozó adatait közli.

1. (Alsó- és Felsõ-) Szentmihály
Tordától öt kilométernyire fekvõ falu. Az utóbbi évtizedekben jelentõsen változott az arculata, errõl beszédesen tanúskodnak helynevei is.

Az 1270-72 és 1876 között Aranyosszékhez tartozik. Ennek a székely széknek legrégibb faluja. Elsõ említése 1170-bõl való: Zent Mihelfalwa (Lásd ORBÁN Balázs: A Székelyföld leirása... V. Pest 1871).

Valószínû, hogy a tatárjárás teljesen megsemmisítette. A szék megalakulásakor nem kézdi, inkább csíki székelyek települtek ide. Máskülönben a faluban már régóta együtt élnek magyarok és románok; ortodoxok, reformátusok, unitáriusok és katolikusok.

A múlt század második fele óta intenzív mezõ- és kertgazdálkodás folyik a faluban. Sokan bekapcsolódtak az ipari, gyári munkába. Ez utóbbiak ingáznak, fõként Tordára.

A falu (mely egykor maga is két faluból állott: Alsó- és Felsõ- szentmihályból) ma az azonos nevû község községközpontja, s említést érdemel, hogy a község területéhez (Mészkõ faluhoz) tartozik a méltán nagy hírnévnek örvendõ Tordai-hasadék.

1981-85 között gyûjtöttem össze a falu helyneveit. Adatközlõim voltak: SZÉKELY Tamás, született 1890-ben; KEREKI Pál, sz. 1932-ben; BAJKA András, sz. 1913-ban; SZÉKELY Sándor, sz. 1920-ban, KEREKI Ildikó sz. 1936-ban; KEREKI Csaba, sz. 1959-ben; id. KEREKI Pál, sz. 1908-ban. Köszönetet mondok mindenkinek, aki munkámban segített.

Az anyag közlése: 1. Sorszám, illetve a térképre utaló szám 2. A név (köznyelvi alak) 3. A helyi ejtésforma (ha a kiejtés eltér a köznyelvitõl) 4. Névváltozat(ok) zárójelben. 5. Utalás a tájrész jellegére, mivoltára 6. Népi közlés, népi névmagyarázat 7. A név eredetére, életére, jelöltjére vonatkozó megjegyzés(ek)

Használt rövidítések: Á=árok D=domb Ép=épület F=forrás Fr=falurész l=legelõ N.=népi közlés, névmagyarázat P=patak sz=szántóföld te=temetõ, r.=románul

Adattár

A bel- és külterület neveinek felsorolása elõtt egy a falu nevéhez kapcsolódó népi névmagyarázatot, névmagyarázó mondát ismertetek:

N.: Az Aranyos túlsó felén volt a község abba az idõben. Szentléleknek hitták. A tatárak, hogy felégették a templomat és mindent, a harangat bédobták oda, amit Szentlélek árkának hinak. Egy ember megmaradt a tatárjárásko, az átjött ide, s mondta: – Lévén az a község Szentlélek, legyen ez a község Szentmihály. Me õtet Mihálynak hitták.

Elmondta: SZÉKELY Tamás

1.1 Belterület

1. Állategészségügyi diszpenzár, a név második tagja átvétel románból, dispensar ‘beteggondozó’; 2. Állomás utca (r. str. Gãrii); 3. Alsófalvi alsó temetõ; 4. Alsófalvi felsõ temetõ; 5. Alsószentmihály, Fr Az Aranyos folyását tekintve az alsó Fr; 6. r. Strada Arieº; 7. Asztalosmûhely; 8. Babos utca (str. Prunului, r.); 9. Bágyoni út

10. Begyûjtõ központ (Patkányfészek), egyben kölcsönzõ is; 11. Bodog utca (Bodok utca, r. str. Bodog, str. Detunata); 12. Borbélyüzlet; 13. Bõrösök (Szûcsmûhely), kötõde is van az Ép-ben; 14. Bútorraktár; 15. r. Strada Caisului; 16. Bútorüzlet; 17. r. Strada Cireºului; 18. Cipõgyár (Hála), a kolozsvári vállalathoz tartozó részleg; 19. r. Strada Câmpului; 20. Csárda út (Gyepes út); 21. Csiga utca (r. str. Ciga, str. Sãlciilor); 22. Csorda utca (r. str. Ciurzii, str. Fântânilor); 23. Diszpenzár, egészségügyi rendelõ; 24. Dosu Morii utca; 25. Drótháló fonoda (Drótplásza fonoda); 26. Falerakat; 27. Felsõfalvi temetõ; 28. Felsõ kocsma (Réta); 29. Felsõszentmihály, Fr; 30. Fényképészet; 31. Fõút (Fõutca, r. str. Principalã); 32. Forrás utca (r. str. Izvor); 33. Fundatura; 34. Hesdád utca (Hesdát utca, r. str. Hãjdate); 35. Iskola; 36. ITSAIA, Icája. Autópark, javítómûhely; 37. Katolikus templom, volt Miske-kápolna; 38. Katolikus templom utcája (r. str. Paltinis); 39. Kicsi üzlet, kisebb vegyes üzlet; 40. Kollektív, Kólektiv. A téesz épülete.; 41. Kollektív iroda, Kólektiv iroda, (Demeter féle ház, elemi iskola). A téesz irodáinak épülete; 42. Kolonia I. utca (r. str. Coloniei I.) A Kolonia (I-IV) új település, 1918 után létesült. Többségben románok, kis részt cigányok lakják. 43. Kolonia II, utca; 44. Kolonia III. utca; 45. Kolonia IV. utca; 46. Komplex, (szövetkezet) áruház; 47. Konyok utca (Katica utca, r. str. Cotita, str Razoarelor); 48. Könyvesüzlet (Librãria); 49. Kötöde, szûcsmûhely is mûködik az épületben; 50. Kultúrház (Kultúrotthon, Kultúrpajta), WOLF Gyula egykori földbirtokos udvarháza volt. 51. Kultúrház utcája (r. str. Cãminului); 52. r. Strada Livezilor; 53. Malom utca (r. str. Morii); 54. ro Strada Mãrului; 55. Mészkõ utca (Mészkõi út, r. str. Cheii); 56. r. Strada Moþilor; 57. Milícia, a rendõrség épülete. Az elnevezés átvétel románból; 58. Néptanács (Községháza); 59. r. Strada Nouã; 60. Növényvédõ központ; 61, Nyíl utca (Nyilak útja, r. str. Delnitei, str. Mecanizatorilor), a hasonló nevû parcella mellett található; 62. Ortodox utca (Román utca, r. str. Ortodoxã, str. Arinilor); 63. a. Óvoda, Református iskola volt; 63. b. Óvoda, volt unitárius iskola; 64. Pékség; 65 Posta, a posta és a cukrászda épülete; 66. Református utca (Református templom utcája, r. str. Reformatã, str. Salcâmilor); 67. református templom; 68. Román templom; 69. Sportpálya (Fodbalpálya); 70. r. Strada Steluþei; 71. Gura Moþilor, kocsma; 72. Szémété, mezõgazdasági gépjavító vállalat; 73. Szentmihály utca (r. str. Sf. Mihai, str. Liliacului); 74. Tanácsterem, az unitáriusoké, a reformátusoké is épül; 75. Temetõ utca (r. str. Cimitir); 76. r. Strada Teiului; 77. Torda utca (Tordai út, r. str. Turzii. Jude utcája); 78. Új Kolonia utca (r. str. Colonia nouã); 79. r. Strada Trandafirilor; 80. Unitárius templom; 81. Vasút (Strek); 82. Virág utca (r. str. Florilor); 83. r. Strada Vrancei;

1.2 Külterület

1. Állatnövelde, Állatnevelde (Bébi, Bébi Bif); 2. Állomás, Álomás, vasútállomás; 3. Alsó Bodok, sz; 4. Alsó Csiga, zöldséges; 5. Alsó nyilak, zöldséges; 6. Alsó rétek; 7. Aranyos, Aranyas, folyó; 8. Bágyoni határ, sz ; 9. Bágyoni patak, P; 10. Bálásztiéra, homokbánya; 11. Báró tag; 12. Berek (Bereg), valamikor berek volt, most sz. Az Aranyos partján végig; 13. Kis Berek, a Berek része volt; 14. Nagy Berek, ugyancsak a Berekhez tartozott, erdõ volt ott régebb; 15. Bodok (Bodog), sz. Alsó és Felsõ Bodok is ennek a részei; 16. Bogát, sz; 17. Bokorszer, sz; 18. Borzás, sz. N.: Aki örökelte az mondta: - Nincs itt egy borzagyükér, hogy megkössem a lovamat. Az nem vót. Mégis a helynek ez a neve. Elmondta SZÉKELY Tamás; 19. Büdöskõláb, Büdeskõláb, sz; 20. Büdös kút, Büdes kut, zöldséges; 21. Csécs tag, sz; 22. Csiga, zöldséges. Részei: Alsó és Felsõ Csiga; 23. Csókás oldala, kopár hegyoldal; 24. Dávid tag; 25. Demeter tag, sz; 25b. Dézsi tag; 26. Egyházföld, Egyházfõd, sz; 27. Eprés, gy; 28. Eprés alja, sz; 29. Felsõ Bodok, sz; 30. Felsõ Csiga, zöldséges; 31. Felsõ nyíl, zöldséges volt, most a Vízmûvek kaszálója; 32. Felsõfalvi szõlõ, szõ.; 33. Funduj, sz; 34. Fûnyíl; 34b. Gyepes út; 35. Hegy, magasabb domb a Kripta körül.; 36. Hosszú láb, sz. N.: Azé hitták Hosszú lábnak – 2000 m - me a régiek azt tartották, hogy a vak és a süket mérte ki. A vak fogta az ekét, a süket hajtotta a marhákat. A vak megunta fogni, mind kiátotta: - Ha, ha … ! De a süket nem hallotta. Mentek amíg megunták, azé lett ilyen hosszú ez a láb. (Elmondta BAJKA András); 37. Káposztás, ma már Fr; 38. Kenderágy láb, sz; 39. Kenderáztató tó, l; 40. Kenderes, sz és Fr; 41. Kerek szõlõ, szõ.; 42. Kincses verem, sz; 43. Kis Bodog, sz; 44. Kis Berek, sz; 45. Kis Csorgó, sz; 46. Kis kút, sz; 47. Kiskút láb, sz; 48. Kis oldal, l N.: Neve a régi tulajdonos nevérõl; 49. Kis Pali kútja, sz; 50. Korsókõláb, sz. N.: Sok csrépedény törmeléke került ott elõ; 51. Kövendi hosszú, sz; 52. Köves lejtõ (Köves hágó), sz; 53. Középláb, sz; 54. Kripta, kaszáló, gyümölcsös, sz, te; 55. Kriptai forrás, F; 56. Kripta-tetõ, sz; 57. Lágyföld, Lágyfõd, sz és l. N.: Negyvennyócba ott süllyedtek el a hadak, a Négydomb alatt; 58. Legelõ, l; 59. Létom-hegy, Létam-hegy (Létam), magas D; 60. Nagy Berek, sz; 61. Nagy Csorgó, sz; 62. Nagy Horgas, sz. N.: Úgy horgasan ment a fõd arra felé; 63. Nagy vápa, l; 64. Négydomb, l; 65. Nyíl (Nyilak), zöldséges; 66. Nyugadó, l N.: Ott pihentek meg Tordára menet.; 67.Ördöngös, Ördönges, l N.: Füzes volt a Szentlélek árka körül Vad hely. Ijedt meg mindenki a fáktól, hogy az ördögek ott tanyáztak.; 68. Pad, sz. N.: Legelõ volt.; 69. Palabánya, l; 70. Paladomb, l; 71. Pardé, l jórészt már a mészkõi határban; 72. Patakrajáró, sz. N.: A vége a Bágyoni-patakra jár le.; 73. Peresláb, sz. N.: Gyakran pereltek érte. A Tóhelyes mellett van.; 74. Rét, sz. N.: Régebb kaszáló volt.; 75. Rókalyuk, sz; 76. Rövid (Rövid láb), sz; 77. Sajkút (Sajtkút, Sajnoskút, Sóhajkút), sz. N.: A juhászak meg szoktak telepedni itt. A háború idejérõ van. Mihály vajdát a közelbe vagy épp ott végezték ki.; 78. Sinfalvi határ, sz; 79. Sujaberek, sz; 80. Szentlélek, l N.: Régebb falu volt ott, harangot is találtak azon a helyen.; 81. Szentlélek árka, l N.: Ott volt régebben a falu, az Aranyosan túl; 82. Szindi völgy, kaszáló; 83. Szolgabíróné tagja, sz; 84 Szõlõ teteje, l 85. Telek, sz. N.: A Kripta és a patak közt van, Kövend felé. Falu volt ott.; 86. Temetõ; 87. Tisztás, le.; 88. Tóhelyes láb, sz. N.: Nagy parcella föld a falu alsó részén. Esõs idõben, itt megáll a víz.; 89. Tonorok, le.; 90. Új fogás, sz. N.: legelõ volt, a fiatal házasoknak onnan fogtak egy új részt.; 91. Vas csorgó (Nagy csorgó), sz; 92 Vas oldal, sz; 93. Vereskõláb, sz. N.: Vér folyt itten.; 94, Vérvölgy, sz. N.: A tatárdúláskor a falu itten porrá ment. A bágyoniak és a szentmihályiak közötti összetûzések helye ez.; 95. Viala tó, l N.: Sok hal volt benne. Aranyászni is akartak erre. Egy halászról nevezik így.; 96. Vizesvölgy, sz; 97. Vízmûvek, az azonos nevû vállalat területe.; 98. Vlásza lyuka, l.

2. Aranyospolyán helynevei
Aranyospolyán a régi, 1270-72 és 1876 közt hivatalosan létezõ Aranyosszékhez tartozik. V. István kiváltságlevele említi elõször (1270-72), amelynek átírása 1289-bõl IV. Lászlótól származik, s az elõbbiek III. Endre 1291-ben kelt megerõsítésébõl ismeretesek.

A kézdi székelyek betelepítése az itteni – Aranyos menti – elpusztult királyi birtokokra 1264-1271 között ment végbe (JAKÓ Zsigmond: Az Aranyos mente múltjából, Mûvelõdés 1971/6). A százados katonai szolgálat és a szabadabb életforma alakította az Aranyos menti, zömében unitárius és református székelyek hagyományvilágát, mûveltségét, sõt gazdasági kultúráját.

Az 1890-i népszámlálás 969 lakosúnak jegyzi Aranyospolyánt, s ebbõl 447 magyar és 365 román; vallás szerint pedig 517 a református. Ma a falu népessége meghaladja a kétezer fõt (a lakosság körülbelül 3/5-e román, 2/5-e magyar, s viszonylag sok a cigány is). 1890-ben (JANKÓ János: Torda, Aranyosszék, Torockó magyar (székely) népe Bp. 1893) 2310 hold Polyán öszszes területe, s ennek legnagyobb része szántó, s ugyancsak jó része rét és legelõ. Uradalmi ménes és juhászat is volt itt ezidõben. A föld nagy része a szövetkezetesítésig különbözõ uradalmak birtoka. A falubeliek szinte kizárólag földmûvesek voltak, mindaddig amíg bekövetkezett Torda rohamos iparosodása, s a föld egyre kevésbé képviselt vonzerõt.

Aranyospolyán, volt falu (1970-ig), ma Torda városrésze, az említett helység és Aranyosgyéres között terül el, az E 15-os országút két oldalán. Balról (az Aranyos folyását tekintve) az Aranyos, jobbról a Rákos pataka szeli át a falu határát – még a lakott rész közelében. Az Aranyos hordalékos, legalsó teraszán települ tehát Polyán. Téesz és állami gazdaság is mûködik itt. Kolozs megye élenjáró gazdasági egységei közé tartozik. Mégis a polyáni téesz dolgozóinak több mint fele nem helybéli. Torda és Gyéres közelsége, melyek jelentõs ipari központok, akkora vonzerõt képvisel, hogy az aktív lakosság nagyobbik része, kb. 90%-a, az említett városokba vagy még messzébb ingázik.

Az utóbbi öt évben nagyot változott a határ arculata. Aranyospolyánban lecsapolták a Rákos patak körüli mocsaras részeket, kivágták a bokrokat, fákat: szántó lett a rétbõl, s eltûnt a berek is. A határ Gyéres felõli részén melegházak sorakoznak. Az Aranyos felõli részen pedig homokbányákat létesítettek, sõt egy víztisztító üzemet is, s mindkét oldalon bõvült a csatornahálózat.

Már a táj dinamikus átalakulása indokolja a helynévgyûjtést e vidéken, a tudomány számára “beszélõ” nevek továbbmentését, mert mindig jól jön, sokszor meg égetõen szükséges a múlt tanúbizonysága.

1981-ben gyûjtöttem össze a falu helyneveit. Adatközlõim voltak: BOTA Béla (50), KIS Áron (83), MÁRTON Ida (60), RIGER Károly (77), VAS József (47), VASS Domokos (77), ZSIGMOND Ibolya (42); többnyire földmûvesek, illetve (a gyári munka, kõmûvesség mellett) földmûveléssel is foglalkozó emberek. A szomszédos Szentmihályról ÁRKOSI János (1923) segített munkámban. Ezúttal is köszönet nekik (zárójelben akkori életkoruk), valamint JANITSEK Jenõnek, aki kiegészítette (13 adat) gyûjtésemet.

Adattár

Az anyag közlése: 1. Sorszám. 2. A név ismertségére, használtsági fokára utaló rövidítés 3. A név (köznyelvi alak) végig nagybetûvel 4. A helyi ejtésforma (ha a kiejtés eltér a köznyelvitõl) egyezményes átírásban 5. A népnyelvi forma után megadom az egytagú nevek hová? kérdésre felelõ határozóragját 6. A térképre utaló szám (félkövérrel). Nem adtam számot a bizonytalan vagy a nem lokalizálható neveknek 7. Névváltozatok zárójelben 8. A történeti adat, ha van. Évszám: helynév, forrásrövidítés 9. Utalás a tájrész jellegére, mivoltára 10. Népi közlés, névmagyarázat 11. A név (helyére), eredetére, életére vonatkozó megjegyzések

Használt rövidítések:

a. A tájrész jellegére utalók: Á=árok b=berek D=domb e=erdõ F=forrás Fr=falurész gy=gyümölcsös ke=kert l=legelõ O=oldal P=patak r=rét sz=szántóföld t=település, tanya te=temetõ tö=töltés, U=utca, Vr=városrész

b. A történeti bibliográfiánál használtak: Ap.á.jk.=Aranyospolyáni árverési jegyzõkönyv 1876; Ap.jk.=Aranyospolyán parókiájának jegyzõkönyve 1833; Ap.l.t.=Aranyos-Polyán község részlet lajstroma és térképe 1870; C.S.=C. Suciu: Dicþionar istoric al localitãþilor din Transilvania. I-II. Bucureºti, 1967-1968; FNSZ=Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp. 1988; J.J.=JANKÓ János: Torda, Aranyosszék, Torockó magyar (székely) népe Bp.1893; HA = Helynévtörténeti Adattár Szabó T. Attila kéziratos anyagából; O.B.=A Székelyföld leirása... V, Pest. 1871.

P.N.L.=A Pallas Nagy Lexikona 18 kötet 1893-1900

c. Egyéb rövidítések: csn.=családnév Ép=épület L.még=lásd még N.=népi közlés, névmagyarázat +=kihalt név X=a fiatalok (tizen- és huszonévesek) nem vagy alig ismerik az elnevezést

2.1 Belterület

1. A Határ utcája, 8. (A temetõ utcája) U.A határ, illetve a temetõ felé vezetõ út ez; 2. Alszeg, -re. A Gyéres felé esõ Fr; 3. A Temetõ utcája, 8. (A határ utcája) u.; 4. X Belsõ utca, 26. U.A falu belsõ részében van. Innen az elnevezés; 5. Bikák istállója, Bikák istálója, 5. Ép Az állami gazdaság irodáinak egyik épülete. Az volt, amire a név utal; 6. Cigánysor, -ra. 12. U. Cigányok lakják az utcát; 7. + Csemete utca, 1744: Csemete Utzában, HA; 8. + Falu-sikátor, 1744: az Falu Sikatora mellett, HA; 9. X. Faluszéle, Faluszélire. 6. U. 1734-35: A Falu Szelin, a Kis uczának a felsö vegin, HA; A falu szélén található. Innen a neve; 10. + Falu vége, 1712: Az Falu végén az osztásban, HA. 11. + Felsõfalu, 1744: az Felsõ Falu végin. HA. 12. Felszeg, Ferszeg,-re. A Torda felé esõ Fr; 13. Fotbalpálya, Fodbalpálya,-ra. 19. (Stadion), Sportlétesítmény; 14. Fõút,-ra. 1. (Nagyút, Nagyutca), 1712: az Nagy Uczáb(an), HA, U. Az E15-ös országút; 15. X Gombos malma, 23. (Malom) Ép. 16. Gosztát,-hoz. 4. (Hodály, TERÁSZ) Hivatalépület és környéke. A név átvétel románból; 17. Hodály, -hoz. 4. (Gosztát, TERÁSZ) Különálló épület a faluban, a szélén; 18. Iskola,-ba,-hoz. 15. Ép Nevét a benne mûködõ intézmény nevérõl kapta; 19. Jézus keresztje; A falu vége és a temetõ között álló keresztfa. 20. X Kishíd,-hoz. 30. híd. Az elnevezés a nagyságra vonatkozik; 21. Kisutca,-ba, -ra. 2. 1734-35: A Falu Szelin, a Kis uczának a felsö vegin, Vicinussa … más felõl, a Falu kõzõnséges folgje (deserta sessio); 1742: Az Kis Utzán, HA. U. Az elnevezés a falu fõútjához, a Nagyutcához viszonyítva történt; 22. Kollektív, Kólektiv,-hez. 17. (MURAI) Ép. A téesz irodáinak épülete; 23. Koperativa,-ba,-hoz. 11. (Szövetkezet) Ép, Állami kereskedelmi egység. Az elnevezés átvétel románból; 24. X. Madaras utca, 9. U, N. "Ott berek volt, pár ház volt csak abban az utcában, oda jártak a KOVÁCS leányakhaz a fiúk; azé csúfolták Madaras utcának az utcát, a jómadarakró"; 25. Malom, -ba, -hoz. 23. Ép N. Itt van a falu malma, az állami. Valamikor vízimalom volt; 26. X Malomkert, -be. 27. Ke. A malom szomszédságában fekszik; 27. Malom utca. U. A malom felé vezetõ utca. 28. X Masina híd, 29. híd, a Masina utca közelében van. Innen az elnevezés; 29. X Masina utca, 20. U, N. “Régen szeszgyár volt az utcában. A gépet pedig mind masinának mondták.” 30. X Mezõszéle, Mezõszélire. 3.U, N. Utca közel a falu széléhez. Régebb a mezõvel volt határos.; 31. X Milia néni utcája, 10. U,N. Nevét egyik lakója nevérõl kapta.; 32. Mozi, -ba, -hoz. 18. Ép A mozi épülete, s egyben kultúrotthon (volt üzlethelyiség is!); 33. X MURAI, -hoz. 17. (Kollektiv) ép .N. Nevét hajdani tulajdonosáról kapta.; 34. Nagyút, -ra. 1. (Fõút. Nagyutca) u.; Nagyutca, -ra. 1. (Fõút. Nagyút) u.; 35. Néptanács, -hoz. 16. (Óvoda, Szfát) Ép N. A Néptanács székhelye volt, ma óvoda.; Óvóda, -ba, -hoz. 16. (Néptanács, Szfát) Ép. 36. Posta, -ra. 24. (Postás) Ép A helyi posta épülete, s egyben a postás lakóhelye, háza.; 37. (A) Postás, -hoz. 24. (Posta) Ép; 38. Régi óvoda. 21. Ép A közelmúltban óvoda volt, ma iskola, illetve annak melléképülete.; 39. Román temetõ, 22b. te; 40. Román templom, 14. Ép, Ortodox templom. 1886-ban építették.; 41. X SOMKEREKInél, SOMKEREKIné. 20. utcarész, N. Szeszgyár, kocsma, kuglipálya volt itt régen. Az elnevezés a tulajdonos nevébõl származik.; 42. Stadion, -hoz, -ra. 19. (Fotbalpája); 43. Szfát, -hoz. 16. (Óvoda, Néptanács) Ép Az elnevezés átvétel románból. 44. Szövetkezet, -be, -hez. 11. (Koperátíva) Ép N. “Magyarázták anyámék, hogy a dédnagyapám mikó legény vót, ahol a szövetkezet van, egy domb vót, zöld fû vót ott, s esténként oda kigyûlt a fiatalság, a fiúk, diskurálni. Ahogy ott diskuráltak, megláttak egy szép lót legelni. Kérdezték egymástó melyik akarja meglovagolni. S akkó a nagyapám megfogta a lót és feszökett a hátára. Akkó a ló két lábra állatt s feszállatt vele a levegõbe. Erepült vele az Aranyosan keresztû a Hegyig, próbálta hozzádörzsölni, hogy levesse a hátáró, õ jól belékapaszkodatt a sörényibe. A ló megfordult ide, ahol berek vót. A süllyedõs, bokras, fás hely, bébútt vele a sûrûségbe, s ott a fák lehúzták a ló hátáró. Béesett a mocsárba, s ott a barátai rátaláltak, kivették s hazavitték. Azótátó a vén BALOG többé nem lovagolt.” Elmondta: VAS József; 45. Temetõ, -be, -re. 22a. te; 46. Templom, -ba, -hoz. 13. (Magyar templom), 1715: az Nagj Uczában eszakra valo szeren az Református Templom felöll szomszedja … HA, Ép A magyar református egyház temploma.; 47. X Terasz, -hoz. 4. (Gosztát, Hodály) Ép N. Nevét hajdani tulajdonosa nevérõl kapta.; 48. X Trombitás utcája, 26. U,Nevét egyik lakójáról kapta, illetve egyik lakójáról nevezték el. 49. + Vízre járó utca, 1715: az Falu közönséges vizre járo utzája, hátul határa az régi Patak foljás, határában fûzfák vannak. HA.

Aranyospolyán utcái - fõleg a falunak Torda városához való csatolását követõen - román neveket kaptak. E neveket a magyar lakosság is gyakran használja, mégpedig többnyire román alakjukban. A továbbiakban csak felsoroljuk a román (hivatalos) utcaneveket, amelyek közül többet, bár ritkán, de magyar fordításban is használ a polyáni magyar lakosság: Strada Bercului (Berek utca), Strada Bistriþei (Besztercei utca), Strada Bucegi (Bucsedzs utca), Strada Fãcliei, Strada Grãdinilor (Kert utca), Strada Haþegului (Hátszeg utca), Strada Margaretelor (Margaréta utca), Strada Morii (Malom utca), Strada Pãcii (Béke utca), Strada Poiana, Strada Racoºului (Rákos völgye, Rákos võgye utca), Strada Scurtã, Strada Stadionului (Stadion utcája), Strada Gen. Jonel TARAS, Strada Valea Racoºei, Strada Vrancea (Vráncsa utca), Strada Vulcan (Vulkán utca).

2.2 Külterület

1. A Bazin, -hoz. 74. Öntözõmedencéje az állami gazdaságnak. Az elnevezés átvétel románból.; 2. X A Boté, -ba. 66. sz. N. Uradalom volt.; 3. A Csónaknál, A csónakná’. 82. Átkelõhely komppal; 4. X A DINDÁRéké, -ba. 36. 1889: DINDÁR Elek, O. B.; sz. N. A DINDÁR birtokos család tulajdona volt.; 5. X A HEGEDÛSé, -be. 42. sz. N. “HEGEDÛS paptó vették a pojányiak”.; 6. X Akácos, Akácas, Ákácas, -ba. 52. sz. N. A Zémezõ egy része. Volt itt egyszer egy sor akácfa, innen az elnevezés.; 7. X Akasztófa, -hoz. 28. sz. N. "Lehet valamikor sokakat felakasztattak arra.; 8. + Alájáró; 1701: az aló jároban (sz), HA. 9. X A LÉTAIé, -ba. 37. sz. N. “Egy LÉTAI nevezetû papé volt.”; 10. Alsó berek, 1701: az alsó Berken, HA; 1851: Az also Bereki kaszáló;HA, 1893: Alsó berek. J. J. ; Talán a mai Berek egyik, alsó részén volt.; 11. X Alsó forduló, 39. (Âsó forduló), 1701: Az alsó Fordulón, HA; sz. Fekvésérõl kapta nevét. Két másik fordulóhoz viszonyították.; 12. Alsó Hosszú, 1701: Az alsó hosszuban az felsõ kõves hágónál. HA, 1893: Alsó-Hosszú, J. J.; 13. + Alsó-kút, 1744: A Rákos fün az Also kutnál. HA. 14. + Alsó Rét, 1445: Fesewreth et Alsoreth…inter duos fluvios Rakos…; HA. 15. + Alsó út, 1744: az also fordulon az also uton alol; HA. 16. + Alsó Víz, 1701: az alsó víz között, HA. 17. X A MENDELé, -be. 17. (A MENDEL tanyája) sz. N. Nevét egy földbirtokosról kapta.; 18. X A MURAIé, -ba. 15. sz. Nem a SZENTPÁLItól örökölt rész.; 19. + ANDOK János Berke, 1734-35: ANDOK Janos berke. HA. 20. A Pataknál, A patakná. 16. (Liska, Liska patak) A Liska patak körüli határrész.; 21. X A POLONYIé. A POLONYIjé, -ba. 14. (A PORONYIé, Tanarok) sz. N. Egykori tulajdonosáról nevezték el. POLONYI és PORONYI, egyazon név ejtésváltozatai.; 22. X A PORONYIé, A PORONYIjé, -ba. 14. (POLONYIé, Tanarok) sz; 23. + Apró Nyilak, 1774: A két Rakos kozt az apro nyilakban a Falu felõl valo Rakos mellett, HA. 24. A Rákos kútja, 45. (+Rákosfõ) forráskút.; 25. Aranyos, -ra, (Aranyas, r. Arieº), 1075: in loco, qui dicitur hungarice aranas, latine autem aureus; FNSZ; C. S.: folyó. 130 km. A Bihar hegységbõl ered. Egykor aranyat mostak belõle, innen az elnevezés. Legrégibb latin neve: Crisola - Auratus (PNL). 26. + Aranyos-kerület, 1712: Az Aranyas kerületben. HA. 27. + Aranyos-mart, 1715: az Aranyos mart szomszedgja; HA. 28. + Aranyoson lévõ malom, 1755: az Aranyoson lévõ Malnot; HA. 29. + Aranyos régi járása, 1715: a Pala …, nap kelet és del felöl valo vicinussa az aranyos régi járásanak a hellye, mellyis most a falu berek hellye. HA. 30. X A Sós, -ba. 61. 1893: Sós, J. J., Ott jön le a Sós patak.; 31. X A SZENTPÁLIé, -ba. 35, r. Sânpaul, sz. N. Nevét egykori tulajdonosáról kapta.; 32. X A SZILVÁSIé, A SZILVÁSIjé, -ba. 23, l. Valószínû, hogy egykori birtokosa nevét viseli.; 33. X A Tátusé, -ba. 75. sz. N. Egykori tulajdonosa nevét viseli.; 34. X A TERÁSZé, -ba. 32. sz. N. Egykori tulajdonosáról van elnevezve. 35. + A Török basa kertje, 1833: A Törökbasa kertje, Ap. jk.; 36. Átrakó, -hoz. 68. Ép A helyi vasútállomás épülete.; 37. X A VARGÁnéé, A VARGÁnéjé, -ba. 48. sz. N. Nevét birtokosáról kapta.; 38. A Vizen túl. Az Aranyos bal partja Gyéres és Torda között.; 39. A VOLFé, -ba. 49. sz. N. VOLF földbirtokos volt. ’44-be meglõtték a visszatérõ románok.; 40. X Bágyoni határ, 85. (Bogáti határ) 1853: Bogát, HA; határrész. Azért bágyoni, mert Bogát Bágyonhoz tartozott.; 41. Bakterház, -hoz. 55. (r. La Canton) Ép és környéke; 42. Bálásztiéra, -hoz. 6 és 7. (Porondbánya, Sántiér, r. Balastierã, ªantier) homokbánya. Az elnevezés átvétel románból.; 43. + BARTHA János berke, 1701: az miklós Deák merítõjén alóll az BARTHA János Berke mellett. HA; 44. + Barázda, 1766: a Barázda nevû hellységbe, HA; 45. Bazin, r. Bazin. Az állami gazdaság öntözõmedencéje, víztárolója. 46. Bázsinyán dombja. Kis D, ahol a Nagyrétet az út metszi. 47. Berek, Bereg, -be. 13, 14, 21, 22. R. Bârc, 1712: Berek is volt egy mellyet az Aranyos el mosott és az Aranyos foly altal rajta. HA, 1893: Berek, J. J., sz és Vr. N. A berek olyan hely, ahol kevés a bokor, van nád, tavak, mocsár. Ma már jórészt Vr.; 48. X Berek, 31. 1893: Berek, HA, sz és l.; 49. + Berek eleje, 1893: Berek eleje, J. J.; 50. + Bikarét, 1893: Bikarét, J. J.; 51. + Bírórét, 1701: az Porgolátban az feneketlen tónál az Székely György és Biró réti szomszédságokban. HA; 52. Bogáti határ, 85. (Bágyoni határ) 1871: Bogáth, O. B.; 1893: Bogát, J. J.; határrész. A Nalánci erdõ felõli.; 53. Borjú-déllõ, 1715: Az Falu vegin az borju déllõnél. HA; 54. + Borozdák (Borozdás) 1893: Borozdák, J. J.; 55 + Borozdás (Borozdák) 1893: Borozdás, Ap. jk.; 56. X Csegely, -be. 59. 1667: az Csemetébe az Patak mellett. HA, 1753: A Csemetében lévõ Berket a Víz mind elhordotta. HA, sz. N. “Úgy háromszögûre ment a föld, egyik vége széles, másik keskeny. Egyik vége dombra ment.”; 57. + Csíkos-tó, 1765: a Csikos toban. HA; 58. Csónaknál. Átkelõhely volt az Aranyoson. 59. + Csorda-déllõ, 1712: Az Csorda Déllõjén … HA, b; 60. + Demény Péter berke, 1667: az Csemete fanál aránt tul a vizen … vicinussa … Nyugat felöl Demién Peter berke. HA; 61. Dig, Dik(k), -re. 4. tö. Az Aranyos mentén található (Gát). Az elnevezés átvétel románból.; 62. X Dinnyés, -be. 14. 1853: A Dinnyésbe, HA, 1893: Dinnyés, J. J., sz. Valamikor dinnyét termesztettek itt. L. még: Berek, 13, 14, ...; 63. X Dögkert, -hez. 45. (Dögkút) N. Oda vitték a vészesmarhákat.; X Dögkút, -hoz. 45. (Dögkert), állattemetõ; 64. X Egres, -be. 21. 1853: Egeres, Egres kertje, HA, Vr. N. "Vizes hely, hol egerfák voltak." L. még: Berek, 13, ...; 65. X Egres-patak. Kiszáradt patakmeder.; 66. X Éhmezõ. Émezõ, -re. 52. (Akácos, Zémezõ) 1701: Az Eh mezön, HA, 1893: Émezõ, J. J., sz. N. “Valamikor régen, szûk esztendõk járták. Éhezett a nép, rossz volt a termés. Azért hívják azt a mezõt Éhmezõnek.” Elmondta: BOTA Béla; 67. + Eklézsia berke, 1712: Az Csorda Déllõjén Az Eccl(esi)a berke mellett. HA; 68. + Eklézsia földje, 1701: az alsó Közép Lábban az Eclaesia földe mellet. HA, sz; 69. + Élecs kútja, 1871: Élecskútja, O. B.; L. még: Élecs pataka s Eles, amely valószínûleg összefüggésben áll a tárgyalt helynévvel.; 70. + Élecs pataka, 1753: Az Elecs pataka verõfényéb(en), 1871: Élecs pataka, O. B.; L. még: Élecs kútja, Eles.; 71. + ELEKES kútja, 1715: Az ELEKES kuttja fele az hosszuban. HA; 72. X Eles, -be, -hez. 33. (Liska, Liska patak) P N. “Tatárjáráskor a falu fenn vót a Liskáná. A tatárak onnan lehajtották a népet, a népek emenekültek, ide búttak a nádasba. Még abba az idõbe amiko menekültek, vótak ezek a libuc madarak, ami mind úgy repül az ember feje felett. Azak után jöttek a tatárak, me a népek, ahogy búttak le a bokrakba, s mindenbe, a libucak utának. Úgy, hogy kevesen maradtak meg, s ide csináltak aztán magaknak kalibákat, és kicsi házikót, ezt-azt, és nem mentek e, itt maradtak ebbe a nádas részbe. Polyán ide fészkelte magát ebbe a ... gödörbe, itt egy vizes, sátés hely vót, aztán itt vótak házikók, s így gyarapodatt a tatár idejétõ Polyán.” Elmondta: RIGER Károly. “Ezelõtt 460 évve ott volt a falu az Elesné, a tatárjáráskó került ide le, itt mocsaras hely volt, nád, farkasak tanyáztak, ide települt aztán Polyán. E voltak tenyészve a farkasak, a kicsi gyermekeket vették ki az asszonyak ölébõ.” Elmondta: VASS Domokos “A tatárjáráskó a nép búkált. A Liskáró ide kerültek. Ide kezdtek építeni. Ez egy süppedõs hely volt.” Feltételezem, hogy Eles és Élecs pataka ugyanazt jelölik. L. még: Élecs kútja, Élecs pataka; 73. + Falu berke, 1717: Berek vagjon a Csemete farb(an) … nap kelet és del felöl valo vicinussa az aranyos régi járásinak az hellye, mellyis most a falu berek hellye. HA; 74. + Falu közönséges földje, 1734-35: A Falu Szelin, a Kis uczának a felsö vegin, vicinussa … a Falu kõzõnséges folgje (deserta sessio). HA; 75. X Felsõ forduló, Fesõ forduló. 41. 1701: az felsõ fordúlón; HA, sz. Fekvésérõl kapta nevét. L. még: Alsó- és Közbelsõ fordulót.; 76. + Felsõ hosszú, 1712: Az felsõ hosszuban az Roka lyuknál. HA, 1893: Felsõ-Hosszú, J. J.; 77. + Felsõ Köveshágó, 1701: Az alsó hosszuban az felsõ kõves hágónál. HA; 78. + Felsõ Pala, 1667: az Felsõ Pala alat, meljnek … vicinussa … del felöl az Aranjas Eszak felöl az Pala. HA; 1717: Berek vagjon az Vizen túl a felsõ Pala alatt, kinek … Dél felöl az Aranyos, nap nyugat felöl a Soós Patak. HA; 79. + Felsõ Rét, 1455: in prato Felsewreth … HA; 80. X Feneketlen kút, 22. kút.; 81. X Feneketlen tó. 1701: az Porgolátban az feneketlen tónál az SZÉKELY Gyõrgy és Biró réti szomszédságokban. HA, 1744: A Feneketlen Tó nevû helyben. HA. Régebb nádas volt az Egres berekben. 82. Fogarasi szõlõ, Fogarasi szõllõ, 62. gy. N. Nevét birtokosáról kapta.; 83. + Füves, 1853: Fûves. HA; 84. X Füzes, Fûzes, -be. 81. 1712: vagyon egy kaszalo rét a Fûzib(en) a Sz. Királyi és Pojáni határ kõzõtt. HA, 1871: Füzes, O. B.; sz. N. Valamikor füzes volt ott. ORBÁN Balázs elpusztult falut feltételez területén.; 85. + Fûzes berke, 1717: fûzes berke … a Csemete nevû helyben … HA; 86. Gát, -ra. 4. (Dig) tö; 87. X Gligor hodály, 19 (Gligor tanyája) t. N. Nevét egykori tulajdonosáról kapta. Magányos ház, távolabb a falutól.; 88. X Gligor tanyája, 19. (Gligor hodálya) t.; 89. Grázsd, -hoz, 3. (Nyári tábor) A téesz teheneinek nyári istállója. A név fordítás románból.; 90. Gyéresi határ. 78. 1734-35:a Sár reti nevû helyben egj retecske, vicinussa egj felõl, a Gyéresi, és Sz. Királlyi határok széllye. HA, sz. Gyéres felõli határrész. N. A BETEGH Miklós tordai fõispáné volt.; 91. X Gyéresi rugó, 20, 39. határrész. 1744: A hegy alat a Gyéresi rugoban. HA, 1893: Gyéresi rugó, J. J.; N. Gyéresre rúgnak, helyezkednek el ezek a földek.; 92. Harasztosi határ, Harasztasi határ, 43. határrész.; Harasztosi hegy, Harasztasi hëgy, 43. Magas D a szomszéd falu határában.; 93. Hegy, -re. 86. r. Dâlmã. Alacsony hegynyúlvány az Aranyos bal partján.; 94. Hegy, -re. 50. D “a Nalánci erdõ D -ja az Aranyos jobb oldalán.”; 95. + Hegy alatt, 1701: az alsó fordúlon az Hegj alatt. HA, sz; 96. Hegy alja, Hëgy aja. 29. (X Keményi berke) l. Az elnevezés a jelölt objektum fekvését magyarázza.; 97. X Hermán hodálya, 18. (Hermán tanyája) t.; 98. X Hermán tanyája, 18. (Hermán hodálya) t.; 99. X Hodály, 80. t. Külön álló ház a Tanarok mellett.; 100. X HORVÁT Miklós tanyája. 77. t. N. Tordán volt alispán a névadó.; 101. + Hosszú, 1701: Az alsó hosszuban az felsõ kõves hágónál … az felsõ fordúlón az Hosszuban. HA, 1766: a Pollyáni hosszu nevû … HA, sz; 102. Istállók, Istálók, -hoz. 11. A téesz istállóinak épülete.; 103. X Jani-kert, 63. ke, N. Nevét (csn) tulajdonosáról kapta.; 104. + Kabos-malom, 1854: Kabos malom. HA; 105. + Kádár Judit berke, 1755: KADÁR Judith Berke. HA; 106. X Kajla-domb, 22. sz; 107. X Kalyibadomb, -ra. 58. D, N. "Itt volt mindig a pásztorak kajibája."; 108. + Káposztás, 1848, 1854: Káposztás, HA, 1893: Káposztás, J. J.; 109. X Kaszáló, -ba. 56. r. La Fânaþ, O, Kaszáló ma is.; 110. X KEMÉNYI Berke, 29. (Hegy alja, r. Bercu Chemenoaii) 1893: KEMÉNYI berke, J. J.; l. Valószínû tulajdonosa nevét viseli a l.; 111. X Kereszt, -hez. 44. (Keresztnél, r. La Cruce) sz. Egy kereszt körüli terület neve.; 112. Keresztesi határ, 51. Határrész Keresztes Vr irányában.; 113. + Keringõ, 1744: a Nagy Berken a Keringõben nap keletrõl … HA; 114. Kertek megett. r. Dupã Gredini, sz. 1970 körül keletkezett helynév. 115. + Két lyuk között, 1701: az két juk kõzõtt, a Porgolátban az feneketlen tónál. HA; 116. + Két Rákos köze, 1455: prati inter duos fluvios Rakos vocatos … Felsewreth et Alsoreth … inter duos fluvios Rakos vocatos. HA, 1744: A két Rakos kozt az apro nyilakban a Falu felõl valo Rakos mellett … A két Rakos kõzt a Rakos fûre rugoban. HA, sz. Lásd még a Rákos közt címszót; 117. Kicsi-Aranyos, 31. Az Aranyos vizével telt árok. Látszatra a folyó mellékága. Innen az elnevezés.; 118. + Kis alájáró. 1833: Kis alájáró, Ap. jk.; 1893: Kis-alájáró, J. J.; 119. X Kisbirtokosság, -éba. 66. sz. N. Mindenki vett egy-egy darabot belõle.; 120. + Kis- udvaros, 1701: Az Kis Udvorasban. HA, r; 121. Kócsas, -ba. 27. 1715: Az Kolcsósban egj Berek. HA, 1734-35: a Kocsos nevü helyben, Közönseges fûz fák vadnak benne, Vicinussa egj felõl, Nehai Tótt János berke felé, más felõl, ANDOK Janos berke. HA, 1876: Kolcsos, Ap. á. jk.; 1893: Kócsos J. J.; e és b. N. “Azt mondják, régen a tatárjárás idején Torda kincse bé vót zárva egy vastag páncélszekrénybe .Mikó jöttek a tatárok, a kulcsát, egy hatalmas arany kócsat, erejtették a berekbe, ott vót egy barlangféle. S azóta nevezik azt a helyet Kócsasnak.” Elmondta: VAS József; 122. X Kövesdomb, sz a Gyéresi rúgóban.; 123. X Közbelsõ forduló, 40, 1741: A kõzepsõ Forduloban. HA, sz. Fekvésérõl kapta nevét.; 124. + Középláb, 1701: az közép Lábban … HA, 1893: Középláb, J. J.; 125. + Középsõ hosszú, 1851: Középhosszu(beli föld). HA, sz; 126. X Kurták, -ba. 79. sz. N. Rövid földek ezek.; 127. + Kurta láb, 1867: Éhmezõk: Kurta láb. HA, sz; 128. + Külsõ ér, 1744: A kûlsõ Érben. HA, b; 129. + Lápon, 1715: Az Falun felljûl a Lápon. HA, b; 130. Legelõ, -re 5. l, Az Aranyos felõli.; 131. Legelõ, -re 24. l, a Rákos felõli.; 132. X LÉTAI kútja, LÉTAJI kútja, 46. kút. 133. X LÉTAI tanyája, LÉTAJI tanyája, 46, t, N. Egy sinfalvi unitárius papnak (LÉTAI) volt a hodálya.; 134. X Liska, -hoz. 53. (Élecs pataka, Eles. Liska-patak, r. Pã Liºca) P. Talán egy földbirtokos nevét viseli.; 135. X Liska forrása, 17. (Liska kútja) 1893: Liska, J. J.; F, N. Körülötte volt régen a falu. A közelmúltban is elõkerültek a közelében cserépdarabok, épületmaradványok.; 136. X Liska kútja, 17. (Liska forrása) F L. még: Liska; 137. X Liska patak, 53. (Liska, Élecs pataka, Eles) P; 138. Lovak istállója, Lovak istálója, 67.(Lovász istállója) Ép; 139. + Major-domb, 80. 1871: Majordomb, O. B.; D, a temetõ D -jainak egyike, ahol a hagyomány szerint régi sírokat és fegyvereket is találtak.; 140. Malom árka, 25. Á, N. A volt vizimalom árka.; 141. + Merítõ, 1744: A merítõnél … nap nyugatrol az Aranyos (a szomszédja), HA, b; 142. + Miklós deák merítõje, 1701: az Miklós Deák meritõjén alóll az BARTHA János Berke mellett. HA, b; 143. + MÓRICZ, 1765: a MORITZon. HA, 1870: MÓRITZ. Ap. l. t.; 1893: MÓRICZ, J. J. Egy-két öreg tud ilyen nevû földbirtokosról.; 144. X Munzéria, 71. Vr. Terület a vásártér mellett. Az elnevezés sajátos átvétel románból.; 145. + Nagy alájáró, 1753: A Nagy alájároban. HA, sz; 146. + Nagy Berek, 1744: A Nagy Berken, az alsó Falu vegin, a Nagy Berken a Keringõben. HA, b; 147. + Nagybirtokossági legelõ, (65) 1870-es évek: Nagybirtokossági legelõ, Ap. l. t.; Valószínû ennek része a Rekvirált legelõ, amelyet a nagyuraktól vettek el.; 148. X Nagyláb, -ba. 27. sz. N. 1919-ben ERDÉLYI Elemér adta el ezt és a Porgolábkertet TERÁSZnak.; 149. + NAGY Péter berke, 1701: az Aranyos kerûletben … Nap keletrûl NAGJ Péter berke. HA; 150. X Nagyrét, 34, r. Râtu mare, 1893: Nagyrét, J. J.; sz. N. Mind kaszáló volt a vasútig. Az elnevezés a "Rét"-tel szemben.; 151. X NALÁCZI-erdõ, NALÁCI-erdõ, 50. (NALÁNCI-erdõ), 1871: NALÁCZI család birtokában, O. B.; e. Jó része parkosított, itt lévén Mihai Viteazul sírja és egy fanemesítõ telep, faiskola. N: 1. Keresztesnek a földesura egy NALÁCI nevezetû volt. Az intézõje kérdezte tõle, mivel vesse be azt az oldalt. Azt írta az úr, vesse be mákka, csak efelejtette a vesszõt, s az intézõ bevetette mák helyett makka. (Á. J.)

2. NALÁCInak vót egy bájos, csinas felesége. A fejedelem is tudomást szerzett róla, APAFI. Egyszer azt mondta APAFI:

- Mive hû és jó szolga voltá, meg akarlak jutalmazni. Vedd a legjobb paripámat, s amennyi helyet meg tudsz kerülni, a tiéd lesz!

Féltékeny volt Naláci, de birtok még jobban kellett neki. A mentéjibe egy-egy darabot a bokrakra akasztott - ez volt a jel, hogy arra járt -, nagy területet bekerített a megadott egy óra alatt. Fáradtan, összeroskadt lóval érkezett vissza. Látta a fejedelmet jó kedvében, kielégülten, mégsem fájt neki úgy a dolog (Me addig a nõcike élvezett, mulatott, s nem is akárkivel ugyebár). (Á. J.) ; 152. X Nikita kútja, 47. kút.; 153. Nyári tábor, 3. (Grázsd) Ép; 154. X Oda le, 6. l, amelyik az Alszeg területén fekszik, Gosztát és Aranyosgyéres közt, innen az elnevezés.; 155. + Ország útja, 1753: az Also Fordulob(an) az Hoszuban egy felõl van az Ország Uttya. HA; 156. + Osztás, 1712: Az Falu vegin az osztásban. HA, b; 157. + Pala, 1667: az Felsõ Pala alat, … Eszak felõl az Pala …HA, hegy az Aranyoson túl, a szõlõk felé, Torda irányában.; 158. + Pala alatt, Pala alja, 1717: Eszak felõl a Torda hatarnak a Pala alat valo széle, ezt ugjan a víz el nem rontotta de tsak egj fûzfa sintsen rajta. HA, 1893: Pala alja, 1893: Pala alja, J. J.; 159. + Pap berke, 1701: az Pap berkiben az viz közt ... HA, b; 160. X Pápista nyíl, 38. 1893: Pápista-nyil, J. J.; sz. N. Valamikor a pápista papoké volt.; 161. X Porgolábkert, Porkolábkert, -be. 26. 1853: A porgolát kertbe. HA, 1870-es évek: Porgoláb kert, Ap. l. t.; 1893: Porgolátkert, J. J.; ke; 162. Porondbánya, -hoz. 6. és 7. (Bálásztiéra, Sántiér) homokbánya. Nyelvjárásias az elnevezés.; 163. Rákos, -ra. P, k, sz. Jelentheti a patakon túli, nem a falu felõli részt általában. L. még: Rákosfõ, Rákosköz; + Rákosfõ, 45. (A Rákos kútja, r. Valea Racoºului) 1744: a Falu felõl valo Rakos mellett. HA, 1871: Rákosfõ, O. B.; 1893: Rákosfõ,J. J., forráskút.; 164. + Rákosfõ, 1701: az Rákos fûn. HA, 1712: Az Rákos fõn. HA, k; 165. Rákosköz, A Rákos közé. 33. (A Rákos közt) 1701: az Rákos kõzõtt. HA, 1893: Rákos-közé, J. J. r. A Rákos patak két ága között fekszik.; 166. X Régi fotbalpálya, 72. sz. Fotbalpálya volt itt.; 167. X Rekvirált legelõ, (65.) l N. Elvették a nagyuraktól.; 168. Repülõtér, -re. 57.; 169. Rét, -re. 10. sz. A területet illetõen L. még: Rákosköz, melynek része.; Sántiér, -re. 6. és 7. (Bálásztiéra, Porondbánya) homokbánya. Az elnevezés átvétel románból.; 170. X Rókalyuk, 50, 1712: Az felsõ hoszszuban az Roka lyuknál. HA, sz; 171. Sárrét, -re. 84, 1734-35: a Sár reti nevû helyben egj retecske, Vicinussa egj felõl, a Gyéresi, és Sz. Királlyi határok széllye. HA, 1893: Sárrét, J. J.; l, k és Vr; 172. X Sárréti rugók, 83. 1893: Sárréti-rugók, J. J.; sz. A Gyéresi rugók helynév fokozatosan kiszorítja a használatból, ugyanis Sárrét Gyéreshez tartozik.; 173. X Sós patak, 61. 1717: Berek vagjon az Vizen túl a felsõ Pala alatt, kinek … HA, P. L. még: A Sós; vaskosan tréfás az elnevezés.; 174. + Szabadföld, 1893: Szabadföld, J.J.; 175. Szargyár,-ba. 2. Ép. Víztisztító üzem. Ma már erõsen romos állapotban.; 176. + SZABÓ János berke, 1717: Berek vagjon a Csemete farb(an) mellyis az elõtt tul lévén a Vizen vólt a Csemete far aránt de most a viz járását valtoztatván innet eset a vizen kinek is a Pala felöl vala vicinussa SZABÓ János Berke. HA; 177. + SZABÓ Mihály berke, 1667: az Csemet far arant tul a vizen … meljnek az Pala felöl valo vicinussa SZABO Mihalj Berke. HA; 178. + Szálas, 1712: Az Szalasban tul az Vizen az forrás iránt. HA, b; 179. X SZÉKELY Iván hodálya, 76. t. N. Ez a SZÉKELY Iván egy tordai úriember volt.; 180. + SZÉKELY György berke, 1701: a két juk között, az Porgolátban az feneketlen tónál az SZÉKELY Gyõrgy és Biró réti szomszédságokban. HA; 181. Szémété, -hez. 11. traktorállomás. Az elnevezés a jelölt román röviditése.; 182. Szentjános, t. Aranyospolyán határában. pár elszigetelt ház mindössze.; 183. Szent János pataka. A Sós-patakba csordogáló kis P; 184. X Szentkirályi határ. 1734-35: a Sár réti nevû helyben … Vicinussa egj felöl a Gyéresi, és Sz. Királlyi határok. HA, sz, Az egykori Szentkirály falu irányába esõ sz.; 185. Szérák, -hoz. 9. Üvegházas terület. Része "A TERÁSZé"-nak.; 186. X Szilvás,-ba. 55, r. Silvaº, sz, egykor gy volt; 187. Szõlõ, -be. 12. (Szõlõföld, Szõlõhegy) gy; 188. + Szõlõ alatt, 1715: Az Vizen tul az Pala vagj szõlõ alatt. HA; 189. X Szõlõföld, Szõllõfõd, -re. 12. (Szõlõ, Szõlõhegy) 1744: A Kenderes patakban a Szõlõ fõldek kõzt. HA, 1893: Szõllõföldek, J. J.; gy; 190. Szõlõhegy, -re. 12. (Szõlõ, Szõlõföld) gy; 191. X Tanarok, Tanorok, -ba. 14. (POLONYIé, PORONYIé) sz. Az elnevezés a földrajzi köznév nyelvjárási alakja.; 192. + Téglás, 1893: Téglás, J. J.; 193. X TERÁSZ hodálya, 8. Ép. A TERÁSZ háza volt, külön a falutól.; 194. Tordai határ, 30, sz. Torda felé esõ határrész.;195. + TÓT Mihály berke, 1744: a Nagy Berken a Keringõben … nap nyugatrol TOT Mihály berkek szomszédságában. HA; 196. X Tõkés, -be. 13, r. Techeº, 1893: Tõkés, J. J.; sz. A “Berek” része.; 197. X Tõkésrét, -re. 14, 1853: Tõkés rét, HA, 1867: Tõkésrét: Dinnyés. HA, sz. A Berek része volt.; 198. Túl a vizen, 1667: az Csemete far arant tul az vizen. HA, sz. Gyûjtõnév, a határ azon része, amelyik az Aranyoson túl, annak bal partján terül el Torda és Gyéres közt. 199. + Túlsó Rákos, 1744: A túlsó Rákos felöl. HA; 200. + Udvaros, 1715, 1753: Az Udvarosban (b). HA; 201. + Út között, 1715: Poljanon fellyûl az Ut között (b). HA; 202. Vásártér, 70.; 203. Vasút (Mokanyica, r. Mocãniþa, Linia îngustã). 204. + Víz között, 1712: Az Pap berkiben az Viz kõzõtt (b). HA; 205. + Víz orra,-n, 1701: az Pap berkiben az Viz orrán (b). HA; 206. X Zémezõ, -re. 52. (Akácos, Éhmezõ) sz. A szókezdõ -z a névelõ -z-je.; 207. X Zúgó, Zugó, -hoz. 73. N. Ott engedték le a vizet a Malom árkából az Aranyosba.

(A családnevek majuszkulás kiemelését, beleértve a közlésbelieket is, kötetszerkesztési szempontok indokolják. Szerk. megj.)

ACTA - 1997 (A Csíki Székely Múzeum és a Székely Nemzeti Múzeum Évkönyve)