|
|
Acta 1996
|
Írta: PODLUSSÁNY Attila
|
(Kivonat)
A dolgozat egy új nemet (Bryodaemon Podlussány, 1998), két új fajt (Bryodaemon kocsirenae Podlussány 1998, és Bryodaemon rozneri Podlussány 1998), és egy alfajt Bryodaemon hanakii montanus (Petri, 1912) mutat be. Részlet a szerző angol nyelven megjelent nagyobb munkájából („The revision of Omiamima hanakii species group”, in: Folia entomologica hungarica 59/1998).
|
|
Tovább...
|
|
|
Írta: KOCS Irén
|
|
A szerző LÁSZLÓ Kálmánnak 1969-ben, édesapja emlékére és a Székely
Nemzeti Múzeum fennállásának 90. évfordulója tiszteletére adományozott
herbáriumi gyűjteményét kezdi bemutatni. A gyűjtemény magasabbrendű
növényeket tartalmazó része 1222 fajt foglal magába, mely 40 rendbe,
100 családba, 475 nembe tartozik. |
|
Tovább...
|
|
|
Írta: DÉNES István
|
|
A Keleti-Kárpátok kristályos-mezozóos hegyvonulataiban a Besztercei- és
Gyergyói-havasokban, a Nagyhagymás és a Persány–Rika hegységekben levő
kristályos mészkövekben és dolomitokban, triász és jura kori
mészkővonulatokban és rögökben a felszíni és földalatti
karsztjelenségek sokasága alakult ki, így több száz méter vastag
mészkőréteget átfűrészelő vízfolyásokkal teli, festői sziklaszorosok.
Az 1982-ben kiadott román barlangkatalógus a Székelyföldön 230
barlangot és zsombolyt tart nyilván. A szerző a barlangok részletes
kutatástörténete után táblázatban sorolja fel a barlangokat és azok
fontosabb adatait. |
|
Tovább...
|
|
|
Írta: Virgil GHIURCA
|
(Kivonat)
A dolgozat egy, az országos gemológiai tartalékokat megyénként
áttekintő cikksorozat része, a helyi erőforrások teljesebb feltárásához
és felhasználásához kíván hozzájárulni. (Eddig Beszterce-Naszód, Arad,
Szilágy, Prahova megyék bemutatása jelent meg, illetve a kézirat
leadásakor nyomdakészek voltak már a Maros, Hunyad, Temes, Kovászna
megyéket bemutató részek is — utóbbi szintén az ACTA – 1998-ban jelenik
meg.) Hargita megyében a magmatikus, a metamorf és az üledékes
formációk egyaránt gemológiai értékűek. Az üledékes kőzetekre (44,93% =
2969,87 km2), radiolaritek, karbonátos onixok (aragonitek), faopálok
stb. jellemzőek, de „máramarosi gyémántokra”, menilitekre, akár
borostyánra is lehet a jövőben még számítani. A herciniai és neogén
kiömlési kőzetekből (39,13% = 2586,49 km2) szodalitos szienit, opál,
hematit, szerpentinitek, pechstein, faopál ismert. A metamorf
kőzetekben (15,94% = 1053,64 km2) csak egyes grafitos kvarcitokat és
díszkőnek használható dolomitot-mészköveket ismerünk. Gemológiai
potenciálja alapján Hargita megye 11. Románia 41 megyéjéből, mintegy
3,30%-a található itt az ország gemológiai értékű tartalékainak. |
|
Tovább...
|
|
|
Írta: WANEK Ferenc
|
(Tudománytörténeti áttekintés) (Kivonat)
A dolgozat számba veszi azokat az információkat, melyek az
ásványvízkutatás révén szolgáltak adatokkal a szénhidrogének
elterjedésére vonatkozóan a Keleti-Kárpátok területén, illetve a
csatlakozó vulkáni mofettaövezetben (Szejke-fürdő, Kovászna,
Málnás–Üvegcsűr, Dragomérfalva, Korond, Kászonjakabfalva,
Székelyudvarhely– Kápolna-fürdő, Borsabánya, Bodok), az Erdélyi-medence
földgázkincse felfedezését megelőző időkben.
Az így nyert ismeretek felhasználása az erdélyrészi
szénhidrogén-kutatás hőskorában egyértelmű, de úgy tűnik, hogy a
kutatások eredménytelensége a szervezési és gazdasági nehézségeken túl,
a létező kőolajföldtani ismeretek ellenére, jórészt a rosszul
felépített munkahipotézisnek és (ezzel összefüggésben) egy makacs
tekintélytiszteletnek köszönhető. |
|
Tovább...
|
|
| | << Első < Előző 1 2 3 4 5 Következő > Utolsó >>
| | Találatok 37 - 44 / 44 |
|
Elektronikus Könyvtár 
