(Kivonat)

Az Olt vízgyûjtõ medencéjének felsõ szakaszán elõforduló pókok (Arachnida: Araneae) faunisztikai és ökológiai vizsgálata

Jelen dolgozatban az Olt vízgyûjtõ medencéjének felsõ szakaszán végzett arachnológiai kutatások eredményei kerülnek bemutatásra. Hogy minél átfogóbb képet kapjunk a terület pókfaunájáról és az itt élõ pókok ökológiai szerepérõl, tipikus és speciális természetes és mesterséges élõhelyeket egyaránt megvizsgáltunk.

Összesen 234 pókfajt azonosítottunk, amelyek 25 családot képviselnek. Ezek közül 4 faj esetében kiderült, hogy Romániában még nem voltak jelezve (Halorates distinctus, Lepthyphantes insignis, Notioscopus sarcinatus, Trichoncus hackmani). Találtunk 7 olyan fajt is, amelyek szerepelnek ugyan az irodalomban  korábbi fajlistákon, de elõfordulásuk Románia faunájában mindeddig kérdéses volt, mivel hiányoztak a bizonyító példányok a gyûjteményekbõl (Meioneta affinis, Walckenaeria kochi, Clubiona diversa, Clubiona stagnatilis, Gnaphosa nigerrima, Haplodrassus moderatus, Zelotes clivicola).

Megvizsgáltuk, hogy a pókcsaládok hogyan vannak képviselve a mintáinkból meghatározott pókok faj- és egyedszáma szerint és melyik mintavételezési területen érték el a pókok a legnagyobb biodiverzitást. Követve a havi dinamikát megtudtuk, hogy az Olt vízgyûjtõ területének felsõ szakaszán uralkodó körülmények között, hogyan alakul a pókok faj- és egyedszáma egyik hónapról a másikra, és melyek azok a hónapok, amikor a legnagyobb faj- és egyedszámmal találkozhatunk.

Az adataink ökológiai elemzéséhez kiszámítottuk az abundanciát, a dominanciát, a frekvenciát, az ökológiai affinitást (JACCARD-index) és szimilaritást (HORN-index).

Introducere

La baza prelucrãrii ºi  publicãrii din colecþia de pãsãri a Muzeului Haáz Rezsõ  din Odorheiu Secuiesc, judeþul Harghita  stau douã puncte de vedere: muzeele au datoria de a publica ºi de a valorifica  materialele acumulate de-a lungul anilor în colecþii, indiferent de natura lor, prin alcãtuirea unor cataloage sistematice ºi ornitologii aºteaptã apariþia cataloagelor, spre a fi utilizate în alcãtuirea volumelor de avifaunã, din seria Fauna Romaniei.        

A Baróti-hegység Sepsiszentgyörgy várostól nyugatra és északnyugatra helyezkedik el. Geológiailag fõleg krétakori homokkövek, de kisebb mennyiségben agyagok, márgák, mészmárgák és konglomerátok alkotják (KISGYÖRGY & KÓNYA, 1973). A hegység talajtanilag változatos. Alapvetõen barna erdõtalajok és podzolosodott barna erdõtalajok jellemzik, de elõfordulnak podzolos váztalajok és öntéstalajok is (TOMPA & FÉDER, 1973). Vízrajzilag az Olt vízgyûjtõ medencéjéhez tartozik, számos patak ered a hegységbõl: Gohán-, Barót-, Ajta-, Szemerja-, Illye-, Debren-, Nagy-patak (KISGYÖRGY & KÓNYA, 1973).

(Kivonat)
A Vargyas-völgy felsõ folyása mentén elhelyezkedõ montán bükkös (Symphyto cordati - Fagetum) futóbogár közösségét vizsgáltuk talajcsapdázással, 2002-ben 3 mintavételi területen.
A három mintavételi területen összesen 20 futóbogárfaj 2407 egyedét fogtuk. Ezek közül a Cychrus caraboides új faj a Vargyas-völgyére nézve. A leggyakoribb faj az Abax parallelepipedus. Kimutattuk, hogy két leggyakoribb faj, az A. parallelepipedus és A. schueppeli éves dinamikája hasonló, míg a harmadik leggyakoribb faj, a Carabus obsoletus éves dinamikája elkülönül az elõzõ kettõétõl.
A Rényi-féle diverzitás azt mutatja, hogy mindhárom terület futóbogár közösségének diverzitási profiljai igen hasonlók. A három terület futóbogár faunájának fajszáma, Shannon-diverzitása és egyedszáma nem különbözik szignifikánsan a varianciaanalízis alapján. Az ordináció eredménye azt mutatja, hogy a három mintavételi terület futóbogár faunája nem különül el a fajösszetétel szempontjából.