|
Írta: BOÉR HUNOR
|
(Kivonat)
A korszak jelentős magyar útirajzait a magyar elitek 1918 utáni válsága, a kiút keresése magyarázza. Németh László 1935-ös romániai útirajza és az azt követő vita a problémák lényegébe kínál belelátást.
Kulcsszavak: Németh László: Magyarok Romániában, 1935; a magyar elitek válsága
|
|
Tovább...
|
|
|
Írta: DEMETER ÉVA
|
(Kivonat)
A 19. század utolsó, a 20. század első negyedében a háziipari mozgalom kiemelt helyzetbe jutatta az árapataki varrottast. A Magyar Kereskedelmi Múzeum Potsa József főispánhoz, a Székely Nemzeti Múzeum ekkori felügyelő-bizottsági elnökéhez fordult, hogy tájékoztassa az 1894-es Karácsonyi bazár számára ajándéknak megfelelő háromszéki háziipari termékekről. Potsa közvetítésével Babarczy Ferencné 13 árapataki varrottasból álló hálószoba-készletet küld. A kézdivásárhelyi Erzsébet leány-árvaház és a sepsiszentgyörgyi női ipariskola ugyancsak küld saját készítményeket. A hálószoba-készlet ekkor a függönyök rövidsége miatt nem talált vevőre, később azonban Benczédi István árapataki tanító gyűjti a helyi hímzésmintákat. A Székely Társaság 1906-ban felkéri, hogy a teljes mintakészletet gyűjtse össze, a kiadás céljára anyagi hozzájárulást ígérve. Benczédi István lánya, Mária maga is foglalkozott hímzéssel, munkái szerepeltek az 1907-es Székely Kiállításon.
Kulcsszavak: Karácsonyi bazár (Budapest, 1894), 1907-es Székely Kiállítás (Sepsiszentgyörgy), Erzsébet leányárvaház, háziipar, hímzésminta, sepsiszentgyörgyi női ipariskola,
|
|
Tovább...
|
|
|
Írta: KOLUMBÁN ZSOLT
|
(Kivonat)
A dolgozat a Székely Nemzeti Múzeumban található Balás Ernő-hagyaték feldolgozására támaszkodik. Célja az, hogy bemutasson egy olyan műszaki és politikai személyiséget, aki a két világháború közötti erdélyi kisebbségi társadalomban a hivatalos Magyar Párt politikájától eltérő módon próbált érvényesülést szerezni a magyar kisebbség általános, valamint egy kisebb régióban felmerülő problémáinak. A dolgozat hiteles képet próbál adni dr. Balás Ernő mérnök gazdaságszervező, politikai és műszaki tevékenységéről. Megpróbálja megvilágítani egy szövetkezeti mozgalom ügyét, amely az erdélyi magyarság egy kisebb régiójában a Román Királyságban még teljesen újszerű Villamossági szövetkezet létrehozását tűzte ki célul. Ennek megvalósulása majdnem egy egész megye villamosítását oldotta volna meg. Balás politikai nézetei szociális elveken alapulnak. A Magyar Párttal való kapcsolata jellemző a pártnak a hasonló, baloldali elveket valló személyiségek iránti viszonyulására. A kutatást különösképpen indokolta, hogy új szemszögből világíthatja meg ezt a korszakot azon személyek életútjának vizsgálata, akik nem tartoztak a két világháború közötti erdélyi magyar társadalom vezetésére magát hivatottnak tartó Magyar Párt szervezetéhez. Terjedelmi okokból az Acta (Siculica) 2003/1 kötetben (T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 145--167) a dolgozatnak csak az első része került közlésre. Az itt következő befejező rész Balás szövetkezeti tevékenységét taglalja, és a Magyar Párthoz való viszonyát összegezi. (Szerk. megj.)
Kulcsszavak: vízierőmű, romániai magyar kisebbség, erdélyi szövetkezettörténet, a két világháború közti Országos Magyar Párt erdélyi magyar ellenzéke |
|
Tovább...
|
|
|
Írta: CSÁKI ÁRPÁD
|
(Kivonat)
A 16. századi székely lustrák (összeírások) kiadását Szabó Károly kezdte meg, a Székely Oklevéltár II. kötetében (1876). Az általa közölt négy összeírás mellé Barabás Samu (1894) és Szádeczky Lajos (1895) közölt továbbiakat. A Székelyföldre vonatkozó összeírások együttes, önálló kötetekben való kiadása csak jóval később, Demény Lajos szerkesztésében kezdődött meg (1998). Korábbi elképzelés azonban ezirányban is ismert, így az, amely a Székely Nemzeti Múzeumhoz, valamint kiemelkedő vezetőjéhez, a Székely Nemzeti Levéltárat is megálmodó-alapozó Csutak Vilmos (1873--1936) nevéhez fűződik.
Kulcsszavak: Barabás Samu, Csutak Vilmos, Székely Nemzeti Levéltár, Székely Nemzeti Múzeum, székely történeti forráskiadás, Székely történeti pályadíjalap |
|
Tovább...
|
|
|
Írta: BOÉR HUNOR
|
(Kivonat)
A dolgozat a magyarországi vidéki múzeumok és tudományos könyvtárak állami támogatásának dualizmuskori általános fejlődését tekinti át, erdélyi példákkal, majd a történeti Erdély (a „Királyhágón-túli terület”) érintett gyűjteményeinek konkrét állami támogatását, az 1897--1918 időszakban. Végül az erdélyi fejlődés alapján megfogalmaz néhány általánosabb érvény igényét felvető következtetést a tárgyalt intézményfejlődés és -fejlesztés hivatalos és nem hivatalos szempontjait, tényezőit illetően.
Kulcsszavak: erdélyi közgyűjteménytörténet, magyar művelődés- és tudománypolitikapolitika (1897--1918) |
|
Tovább...
|
|
|
|
<< Első < Előző 1 2 Következő > Utolsó >>
|
| Találatok 1 - 9 / 14 |
Elektronikus Könyvtár 
