|
|
|
Híres verscsináló Szonda Tamás gúnyverse Háromszék és Barcaság falvairól, 1675 |
|
|
|
|
Írta: CSÁKI ÁRPÁD
|
(Kivonat) A „híres verscsináló magyar Zonda Tamás” Háromszék falvairól szóló gúnyversét Szádeczky Lajos fedezte fel az altorjai báró Apor család levéltárában. Ő is közölte először, részben, Háromszék falvairól alcímen (1992--93). Részleteket közölt belőle később a Településeink falutörténeti sorozatban Cserey Zoltán és Binder Pál, 2004-ben pedig Kónya Ádám közölte újra. A háromszéki falvakat, valamint a barcasági magyar Tízfalut leíró teljes munka azonban most kerül először kiadásra. Kulcsszavak: háromszéki és barcasági helytörténet, 17. századi erdélyi magyar irodalom
(Kivonat) A „híres verscsináló magyar Zonda Tamás” Háromszék falvairól szóló gúnyversét Szádeczky Lajos fedezte fel az altorjai báró Apor család levéltárában. Ő is közölte először, részben, Háromszék falvairól alcímen (1992--93). Részleteket közölt belőle később a Településeink falutörténeti sorozatban Cserey Zoltán és Binder Pál, 2004-ben pedig Kónya Ádám közölte újra. A háromszéki falvakat, valamint a barcasági magyar Tízfalut leíró teljes munka azonban most kerül először kiadásra. Kulcsszavak: háromszéki és barcasági helytörténet, 17. századi erdélyi magyar irodalom
Pascvilul lui Tamás Szonda despre satele din Treiscaune şi despre cele maghiare din Ţara Bârsei, din 1675 (Rezumat) Pascvilul a fost descoperit de Lajos Szádeczky, în arhiva baronilor Apor din Turia. L-a publicat parţial, cu titlul Despre satele din Treiscaune, fără să facă cercetări referitor la persoana autorului, Tamás Szonda. Ulterior s-au republicat fragmente de Zoltán Cserey és Paul Binder, în seria de articole Localităţile nostre din ziarul sfântugheorghean Háromszék (1992--93), şi de Ádám Kónya, în 2004. Textul integral însă, referitor atât la satele din Treiscaune, cât şi la cele 10 sate maghiare din Ţara Bârsei, este publicat abia acum. Noţiuni cheie: istoria locală din Treiscaune şi Ţara Bârsei; istoria literaturii maghiare din Transilvania, sec. al XVII-lea
Tamás Szonda's Pasquil about the Villages of the Székely Seat Háromszék and about the Hungarian Villages of Brassó District in 1675 (Abstract) The pasquil was found and partially published by Lajos Szádeczky. Fragments of this version was republished by Zoltán Cserey, Paul Binder, and Ádám Kónya. The first published version of the Tamás Szonda's pasquil below is its complete text. Keywords: pasquil about villages, Háromszék, Brassó District * Egy évszázada már, hogy Apor Péter munkái és családi levelezése után kutatva az altorjai báró Apor család levéltárában bukkant rá és közölte Háromszék falvairól alcímen Dr. Szádeczky Lajos a „híres verscsináló magyar Zonda Tamás”<1> mindeddig közelebbről ismeretlen szerzőnek tulajdonított, Háromszék falvairól szóló gúnyolódó versét.<2> A versek azóta többször kerültek a kutatók, elsősorban helytörténészek figyelmébe, így részleteket közölt belőlük a Településeink falutörténeti sorozatban Cserey Zoltán és Binder Pál.<3> 2004-ben pedig Kónya Ádám újraközölte.<4> Szonda Tamás Háromszék, valamint a barcasági csángók falvait leíró teljes munkája azonban csak most kerül először kiadásra. * A Háromszék megnevezés, mint három történelmi székely szék, Sepsi, Kézdi és Orbai egységes intézménye a 16. század második felében jelenik meg először írott forrásokban. Ezeket egészítette ki az Erdővidéken létrejött két ún. fiúszék egyike – Miklósvárszék. A 17. század végén Sepsi székhez 34, a Kézdihez 29, az Orbaihoz 16, Miklósvárhoz pedig 8 település tartozott. Társadalmi szerkezetüket elsősorban a Bethlen Gábor (1614)<5> és I. Rákóczi György (1635)<6> által végzett katonai összeírások alapján ismerjük. A 18. század első éveiben készült adóösszeírás<7> alapján hasonlóképpen tájékozódhatunk a településekről. Egyházigazgatási szempontból a protestáns, elsősorban református többségű térségben a 17. században négy református egyházmegyét (Sepsi, Kézdi, Orbai, Erdővidéki), egy unitárius egyházkört és a gyulafehérvári egyházmegyéhez tartozó néhány római katolikus egyházközséget találunk.<8> Szonda Tamás azonban a verseiben felsorolja a barcasági csángó falvakat is, ezek: Apáca, Krizba, Újfalu, Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu, Tatrang, Zajzon, Pürkerec. Ugyancsak Kónya Ádám hívta fel a figyelmet a Giovanni Morando Visconti itáliai hadmérnök által szerkesztett és 1699-ben Nagyszebenben kiadott térképére, melyen a hét barcasági csángó falu Sette borghi de Siculi Dorfer néven szerepel,<9> tehát akkor még székely közösségként értelmezték ezeket a falvakat is. * Háromszéken a nagybirtok hiányában a gazdálkodás kisebb területeken történt, elsősorban búzát, árpát, rozsot, lent, kendert, kisebb területen a háztartáshoz szükséges veteményt termesztettek. A vidék nem alkalmas szőlőtermesztésre, a gyümölcstermesztés (szilva) azonban több település számára jelentett megélhetést. A termékfölösleget a heti- vagy országos vásárokon, pl. Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Illyefalván stb. értékesítették. A Kárpátokon túli területekre ugyanakkor szállítást vállaltak, így a kézdivásárhelyiek vagy a bereckiek.<10> A szántóföldek számát az erdőségeké pótolta, ebből adódik a vidék legfontosabb tevékenysége: a famegmunkálás és az ehhez tartozó kézműves mesterségek. Ezek közül Szonda Tamás Háromszéken a fúrás-faragást (Bélafalva, Kurtapatak, Csomortán), bornacsinálást (Szacsva, Köpec), zsendelymetszést (Zágon), kádkészítést (Papolc), kerékkészítést (Bodos), szitakészítést (Körös), fűrészelést (Kovászna), a szövés-fonást (Bölön), és a fazekasságot (Hatolyka) emeli ki. Az Olt és Feketeügy folyók mentén fekvő településekben ugyanakkor a halászatot is kedvelték. Páván és Zágonban madarászok (solymárok) is laktak. A fejedelemségkori katonai összeírásokban Háromszéken Bethlen Gábor alatt (1614) 276, I. Rákóczi György idejében (1635) 474 nemest írtak össze,<11> ezek nagy része pedig a kis- és középnemesség soraihoz tartozott. A Sepsi széki Gidófalván például 1602-ben 35 lófő és 5 szabad székely esküdt a császár hűségére, 1614-ben 1 nemes mellett 65 lófőt írtak össze, I. Rákóczi György idejében (1635) pedig 2 nemes mellett 57 régi lófő szerepel. Utóbbiak közé tartozott a 17. század derekán Szonda Tamás is. * A Szondákkal<12> a 17. század elejétől kezdődően találkozunk a forrásokban. 1614-ben Szonda Gergely lófőként lustrált,<13> akárcsak 1635-ben, utóbbi esetben Istók és Tamás nevű fiaival együtt.<14> Szonda Tamás (mh. 1694 előtt)<15> születésének évét nem ismerjük. Nevét először az 1635. évi katonai összeírásban találjuk, ekkor Szonda Gergely fiaként írják össze, ami arra enged következtetni, hogy nem töltötte be a 16. életévét. Születésének éve tehát 1619 körülre valószínűsíthető. Hasonlóképpen, iskolázottságáról sincsenek adataink. Tanulmányait a 17. században a környék falusi iskolái közül kiemelkedő gidófalvi iskolában<16> kezdhette. Nevét a jelentősebb erdélyi kollégiumi diáknévsorokban sem találjuk, műveltsége alapján csak feltételezhetjük, hogy a gyulafehérvári református kollégiumban tanult tovább. Erre enged következtetni az is, hogy 1643-ban a fejedelem Szonda Tamást többedmagával , köztük a fejedelmi nagyobb kancellária négy írnokával, az alsócsernátoni Damokos Istvánné Lázár Judit és kőröspataki Kálnoki Mihályné Damokos Kata peres ügyében tanúvallatónak jelöli ki.<17> Gidófalvára hazatérve családot alapított. Első felesége Csiszér Susanna volt, akit az 1658. évi betöréskor a tatárok elhurcoltak.<18> Ebből az időből való Szonda Tamás alábbi feljegyzése: Az elmúlt 1658 esztendőben az igaz [---] Isten[nek] büntetése az pogány ellenségnek ránk jövetele miatt elpusztultak, minden külső javaimtól meg fosztattam, jó reménység alatt az veszedelem előtt mindennemü javaimot gidófalvi kastélyunkban<19> takarítattam volt, azokkal együtt minden leveleim mind időmben valók s mind eleimtől maradtak el vesztenek, én is halandóság alá vettetett ember léven valami örökségekkel és ahoz való pertinentiakkal bírok erdőn mezőn … . Mind az magam és mind az elrablott édes feleségem Csiszér Susanna résziről.”<20> Szonda Tamás a háromszéki közéletben is ismert személy volt. Nevét sorra ott találjuk a jelentősebb nemesi családi eseményeken. Elsősorban a bodoki Mikókkal ápolt szorosabb kapcsolatot. 1655-ben Mikó Miklós lányának, Annának Daczó Péterrel kötött lakodalmán,<21> 1667-ben pedig Mikó Ersók és Maurer Mihály lakodalmán is ott találjuk, feleségével együtt.<22> 1663-ben a végrendelkező rétyi Simon Ferenc lófő feleségének gondnokává (tutor) nevezi ki.<23> Egy évvel később szotyori id. Nagy Tamás nemes végrendeletében említi Szonda Tamást és Istvánt,<24> mint akiktől a néhai Szonda Gáspár szotyori jószágát vásárolta.<25> Az 1665--1668. évi adózási összeírásban nemesként említődik Szonda István és Szonda Gergelyné mellett.<26> 1666--85 között ugyanakkor több, Gidófalva határában lévő jószág feletti adásvételi szerződésben jelenik meg.<27> Szonda Tamás jelentős szerepet vállalt, István nevű testvérével együtt, a tatárdúlások során felégetett gidófalvi vártemplom újjáépítésében is. Erről tanúskodik az 1672. évi felújítást megörökítő tábla a templom déli bejárata fölött.<28> Nemes János háromszéki főkapitány is többször megemlíti naplójában. Valószínűsíthetjük, hogy legfőbb megbízatásait (1663-ban fejedelmi számvevő a székelyek között,<29> 1673-ban Sepsi szék alkirálybírája) Szonda Tamás nem utolsósorban a befolyásos és tekintélyes Nemes Jánossal való sógorságának köszönhette.<30> Utóbbi eseményről -- alkirálybíróvá való választásáról -- Nemes János is megemlékezik naplójában.<31> Végül 1676-ban, a Béldi Pál-féle összesküvésben való pártatlanság bizonyítására, a fejedelem iránti hűség megerősítése végett az Apaffi Mihályhoz küldött háromszékiek egyik követeként találkozunk vele.<32> * Szonda Tamás ezekben az években jegyezte fel verses munkáját. A pontos keltezés megállapításában elsősorban az egyháztörténeti adatok vannak segítségünkre. Így például Fotosnak és Martonosnak a gidófalvi református anyaegyházközségtől való különválási szándékát jelző verssor, mely alapján 1676 előtti, az egyházközség felállításának időpontját megelőző évekre határozhatjuk.<33> Hasonlóan a fotos-martonosi helyzethez, a kálnoki felekezetek (református, unitárius) harca a templom birtoklása felett ugyancsak 1674 körüli helyzetet tükröz. A megjelölt évben ugyanis, egy közel évtizedes viszálykodást lezárva, felépül az akkor már „minor pars”- ként<34> meghatározott unitáriusok temploma, míg a reformátusok az 1666. évi határozat értelmében birtokukba vehették a falu nagyobbik, régebbi templomát. Étfalva református temploma ugyancsak ekkortájt épült. Továbbá, Illyefalva mezővárost sokadalom nélküli településnek említi a verselő. A háromszéki mezőváros még 1578-ban három országos vásár és egy hetipiac tartására kapott jogot, 1658-ban viszont a török-tatár betörések során kiváltságlevelei elégtek. A régi kiváltságainak bizonyításáig tehát valószínűleg a mezőváros időlegesen elvesztette a megnevezett jogát. * Szonda Tamás későbbi tevékenységét nem ismerjük. Második felesége (albisi?) Bod Anna 1694. február 3-án, Kálnoky Sámuel kőröspataki udvarában már özvegyként végrendelkezett.<35> Házasságukból két leány született, erre enged következtetni az özvegy által megnevezet két veje: Vajna András és Forró István. A végső rendelkezés értemében: „Néhai nemzetes Szonda Thamásné Bod Anna asszony is tekintetes Kálnoky Sámuel úrnak eő kegyelminek, minden bonumit valamik Gidó Falván és annak határiban találtatnak és az mellyek néhaj üdvözült uráról eő kegyelminek maradtanak legallya úgj hogj holta után eő kegyelmire maradgianak, az mik találtatnak...” Hasonlóképpen Kálnoky Sámuel is, akit nem sokkal ezt követően Erdély bécsi alkancellárává neveznek ki, és grófi címet nyer, ígérte, hogy „tutelája alá vévén protegállya, mind legitimus mind pedig illegitimus impeditorok ellen...” 1698-ban gróf Kálnoky Sámuel birtokainak összeírásakor a kőröspataki határban még említik Szonda Tamásné földét, a gidófalvi udvarházat azonban már a Kálnokyak saját vagyonuk közé sorolták.<36> Férje halálát követően Kálnoky Sámuelné özvegye, Lázár Erzsébet pedig „tizenhat esztendők el folyása alatt szüntelenül tett hűséges szolgálattyá”-ért hatolykai nemes Mátis Kelemennek adta a gidófalvi fundust és házat.<37> * „Híres verscsináló” Szonda Tamás a székely kisnemesi értelmiségi réteg képviselője. Egy jónevű falusi iskolából indulva, a kollégium elvégzését követően nem az egyházi, hanem a hivatalnoki pályát választotta. Szülőfalujába hazatérve a helyi közösség megbecsült tagjává vált, tehetsége és kapcsolatai révén pedig kimagasló köztisztség viselésére is vállalkozott. Verses feljegyzései révén pedig a fejedelemség utolsó békés időszakának háromszéki és barcasági magyar falvairól nyújt rövid, de adatgazdag leírást. * Az átírásban a magánhangzókra mai írásmód szerint azt ékezeteket kitettük. Továbbá a cs hangértékű ts-et cs-re, a zs- hangértékű s-et zs-re javítottuk. Az indokolatlanul egybeírt szavakat elválasztottuk pl. énis- én is. A megkettőzött betűket lly, tty megtartottuk. Delineatio Moralis et Chorographica Trium Sedium Siculicalium Sepsi, Kézdi et Orbai ut et Miklósvár virtutes viliaque cujus eunque locis mira brevitate in forma Pasquilli exponens
Sepsi
Három széki székely rendnek felesen van száma, Ide alább mindenike fel vagyon summálva, Kinek kinek az ő bevett sok tulajdonsága Igazsága bátorsága titkos álnoksága.
Sepsi Sz[ent] György székes helye nemzetes Sepsinek Világ végén lészen vége visszás törvényének<38> Város elől a törvénnyel elsőbb helyre mennek Intettetnek hogy térjenek de semmit nem térnek.
GidóFalva hagyománya a meg maradt torka Ahol vagyon jó korcsoma meg csergi a szarka Nem törik fel az italban egyiknek is marka Mesterséghez álnoksághoz ravasz mint a róka.
Szívből Fotos és Martonos unja Gidófalvát Mivel őket csak úgy tartja mint egy mostoháját Engedetlen gonoszságért meg gondolta magát Meg akarta csonkítani a sz[ent] ecclesiat.<39>
Űzi egymást s törvén[y] útját törvényes Étfalva Közülletek csak a tudja aki meg tanulta. A Templomát jó eleve magos helyre rakta Magos helyre gyakran menni az ina megunta.
Templomatlan haszontalan filialis Zoltán A materbe mint sz[ent] helybe mégyen igen ritkán Fundáltatatott s nyomorodott az Olt vize partján A jó búza termő földnek szintén a soványán.
Sok kurva van te benned is elhíresült Bodok Palást alatt nyilván valót igen sokat tudok A borvízre<40> minden napon kétszer is ballagtok, Renddel állnak falun kívül ó és új asztagok<41>.
Kétfelé vált Olt szeme is addig huzalkodott Míg a jobb rész mely tova néz templomhoz szakatt Csintalanság és ravaszság már úgy el áradott Bosszúságra hogy gyakorta ingerled Uradat.
Fel felejtett s telepedett haszontalan Málnás<42> Van lopónak s kóborlónak nála csendes szálás Az erdőben sok helyeken történik út állás, Akasztófán mégis ritkán vagyon szégyen vallás.
Szán csináló kerékfúró nyomorodott Zalán Gyakran nézed hogy ha érik szilvád a fa ágán<43> El ne vesszen a sok szilva cibre<44> évő kalán Inkább kaptok a rossz szilván mint az áldott búzán.
Vallás felett nem nyughatik egymás között Kálnok Gondolattya practicája kisebb résznek álnok Vagyon immár mindeniknek különös Templomok De hívségben kegyességben nem igen finomok.
Hajtogató Kőris Patak a torkad meg szárad Gidófalvi sok marhákot mikor be nem hajthatod, A Törvénynek ellene is elvonod ha vonhatod, Kiváltképpen mikor nincsen hon jobbágyság Urad<45>.
Okos Árkos mint bergő kos hányja veti magát Meg állatná hogy ha tudná mindenben vallását Az Istennek ő nem hiszi örök Isten fiát<46> Jövendőben melynek vészi kárhozatos hasznát.
Szegénységgel elhíresült tobzódó Szemerja Az irigység szíveteket gyakorta furdalja, Egyik a más becsületit ritka ki nem rágja Dolgotokot Pluto lesben örömmel hallgatja.
Azon alól van Sz[ent] Király úgy szoros vápában Két arasznál hosszabb halat mondnak patakjában Hihetetlen hazug dolog! Nincsen valóságban! Egy kis völgyben vagyon szépen hosszán két sorjában
Kuvasz nyírő Killyén mellett foly alá a nagy Olt Egy halász is ő közüllök szomjúhon meg nem holt, Kényességben, irigységben némely igen tanult Némely pedig húzó csaló ki soha jó nem volt.
Te egy mással ellenkező viaskodó Szotyor Ritkán vagyon békességed gyakrabban van tábor Szűkölködés és szegénység miatt nem vagy komor De tilalmas erdőből fát lopsz ez igen gyakor.
Illye falva város falva<47> nincsen sokadalma Bírájának van lak helyén kevés birodalma Gyalázatos szitok átok gyakorta jutalma A nemesi fő rendeknek nagyobb a hatalma.
Doboly ott foly az Olt vize, de vagy víz szűkében Mert a víz foly nagy vápában, te lakol nagy hegyben Sok pénzt adnak hal fogásért szoros erszényedben Kis barátság sok gonoszság mindenkor szívedben.
Jó marhákban gyönyörködő mező földi Kökös Szász barátság<48> nagy álnokság ott régen örökös Nem alhatol télben fázol fa felől vagy szűkös Széna füved mind azáltal elegendő bőves.
Márkus felől van Bikfalva Sepsinek székében Egymást űzik lakosai felesek vetésben Gyönyörködnek egymás között való perlődésben Ki nem peres ő közöttök aljas becsületben.
Hát te csergerágó Lisznyó hogy nem gondolkodol Még éjjel is a te elméd korcsomán dorombol Hová lész más világon? Elég tágas pokol Holott kedves barátiddal kedvetlenül lakol.
Van jó Urad<49> nagy oltalmad mindenkoron Uzon, Nem engedi hogy tégedet senki húzzon vonjon, De sőt inkább igyekezik hogy meg oltalmazzon, Gonosztévő sok latrokkal ha nem jársz egy húron.
Szép víz mellett telepedett vizetlen Sz[ent] Iván, A te neved valósággal nem is igen hitván[y], Béres szolgád és szolgálód sok vizet von hátán, Mert kútja is senkinek nincs ő udvara táján.
Laborfalva jó támasza meg írt Sz[ent] Iván[n]ak, Ők is kepét<50> adnak szépet az ott való papnak, Asszú fából<51> ha lophatnak jó tüzet csinálnak, Csak egy pater és egy bíró parancsol falunak.
Övedzetlen Angyalos is igen tör egymásra, Bízta magát mindenkoron csak a búzás kasra, Nem vigyáz itt a kisebbik semmit a nagyobbra, Ollyan köztök a jó dutka<52> mint a rossz po[l]tura.<53>
Keress terhet rossz Besenyő és rakj szekeredre, Fel nem vonja a te marhád azt a kemény hegyre, Minden felől környül vette sok csere erdeje, Vadak miatt marhájának nincsen bátor helye.
Kis keresztény Eresztevény mégis veszekedik, Bottal egymást ütögetik, de vérek nem esik, Egymás kárán némely része igen gyönyörködik, Bornyú nyíró kis pénteken lészen ütközetik.
Tóval hegyvel egyben állott nyomorúságos Réty, A víz miatt<54> a házadból te is gyakron ki mégy, Eresztevény falujából egy lakó helyet végy, Patrónusid nagy terheid, de te szenvedő légy.
Víz áradás<55> és nagy búsulás néked is Komolló, Idő olyan találhat hon vagy híjúban hágó, Templomodban magos helyre kedvetlen ballagó, Melyért fejed felett hihol a fekete holló.
Magyarost is meg szállotta a sovány nemzettség, Békességes időn is nincs ott sok békesség, Vadak után a kullogás ott néha nyereség Gyakorta ott búza szükség gyümölcsbeli bőség.
Fából csinált jó bornákat találhatni Szacsván, Tízet fúrnak mindeniknek egyik egyik állán, Meg fáradnak nagy gyakorta a lyuka fúrásán, Télbe nyárba bagoly fiak vagynak ott szaporán.
Rozs kenyéren kövérült sovány Eger Patak, A szép búza liszt lángjából téged ki osztottak, Törvény földre székes helyre téged szállítottak, A jó földről valósággal ki szorítottak.
Kedvetlenül Kis Borosnyó az erdőre indul A sok hitván[y] gondolatban csak meg nem bolondult Egy kis völgyben csak ő maga magán[y]oson szorult, Nyavalyája ha érkezik patrónussihoz fut.
Orbaival határt velett Fel Doboly jó rákász Kevesebb ott a jó halász hogy sem mint a vadász, Kedves étkek ha kaphatják a róka hús kolbász Mint egy kívánt jó étekre erre igen vigyáz.
Orbai
Halász vadász és madarász zsendely metsző Zágon Szemed jár nagy óhajtással nyest után az ágon Nem adnál egy kis henyélést sok sz[ent] tanoságon Patronussid<56> ritkán vagynak csendes társaságon
Kád csináló szurok vájó Papoltz emelkedjél A fenyő fa vigyázásban igen serén[y]kedjél Az Uraddal te egy tálból cseresznyét ne egyél Munkáidnak adásban igazán esküdjél.
Almás ’s Páké fenyő fádat mind el hordja Zágon Ha fejedet sokat tartod éjjel a vánkoson Vad ménesik rosszul híznak a sovány parlagon A forrásid által mennek az örök jószágon.
Lófark lopó Kőrösiek vagyon-e szitátok? A nagyjában ’s aprajában külön áron adtok Az Országot ezzel széllyel mind el kolduljátok. A vévőket az adásban gyakron meg csallyátok
Fűrészedben gyönyörködő hosszan nyúlt Kovászna Soknak vagyon közülletek felleg néző malma Te vizedet tarkásíttya a sok fűrész forma A sok közrend ’s nemes ember ott majd mind egy forma.
Nagyra vágyó fényen lépő fényes görcsös Páva A nagy sovány gőgösség csinálta Zabola Nem engedi perre vinni apellatióra Rajtad marad ’s be íratik Deliberatumba.
Zabola sem kisebb falu székes Orbaiban Szépen jutott némellyiknek Isten áldasiban Fő rendei<57> vagynak ennek két féle vallásban Nagy nyereség ha mindnyájan mennek menyországba.
Kevés ember van te benned akadályos Haraly Mit parancsol szomszéd urad ellene ne nyargalj Ha úgy akarsz hogy miatta semmi szégyent ne valj Keresztényebb te most sem vagy az mint valál tavaly.
Mit súgongasz golyvás Hilib az aljában Mit sóhajtassz mint pápista pap a rossz vásárban Nem eszesség lehet a most ez egy általlyában, Jobb ha meg halsz ’s nem nyomorgassz e hitván[y] világban.
Érték bérték[?] Gelentze is vigyáz a papjára Azt tudja hogy lábán járva viszi menyországba Meg csalja a vak szerencse bé viszi Pokolba De mentibe nem adnak helyt Purgatoriumba.
Imets falva az uzsorát igen meg tanulta Kinek Isten ajándékát bővebben mutatta Az szegényit teljességgel meg nyomorította, Szent Dávidnak tizenötöd zsoltárát elhagyta.
Pető falva Tamásfalva egy húron pendülnek Hírét is csak alig hallják ők a sz[ent] életnek Egy néhányon a mezőben meg telepedtenek Határokról a vidékek sok gabonát gyűjtenek.
Mezőföldön marhát sokat Szörcse legeltetett Nyárban a nagy meleg miatt lelket alig vehet Halott télben a hidegben majd halálba reszket Jőni ’s menni az erdeje majd két mértföld lehet.
Óh Barátos szűk barátod paraszt rokonságod A mezőnek a vizessét csak hiába szántod Épületed tetején te a gólyákot tartod Lúdfi gyanánt a fiait meg emészti gyomrod.
Várhegy alatt van Tzo Falva egy kicsin csoportban Orbai szék legutolsó ’s alsó határában Kutak nemzet ő lakosa visszás akaratban Nyárban csukát télben csigát halásznak tavokban.
Tágas helyen mező földön Telek telepedett Búza liszttel jó kenyérrel meg nem elégedett Sovány földben őszi időn vet csak rozsot vetett Egész héten a templomba egyszer sem érkezett.
Kézdi
Fő helysége Vásárhelly<58> is egészen Kézdinek Idvességül tartják hogy ha szekereskedhetnek<59> Sűrű pántja a város fala erős szekerének Pokolba is bémennének ha ki jöhetnének.
Oroszfalva mint hostáttya olyan Vásárhelynek Még is egymás között néha néha veszekednek Ha pénzek nincs ők gabonát a vásárba visznek Illő áron ott eladják azt a Varga rendnek.
Sár falva nem sáros falva aszályos időben A közrendek a fő rendtől vagynak nagy függésben Gyönyörködnek ők is néha a cifra misében Mit a pap mond nincs reá gond nem rejti szívében.
Szent Kato[l]na jó katona mikor bort ihatik Panaszkodik ő bor nélkül hogy ő szűkölködik Kupa mellett egy más között igen vitézkedik Vásárhellyi korcsomákot gyakorta keringik.
Kézdi széki Martonos is nem volt állhatatos Lelkét ’s testét nyugtatja mert nem áhítatos Te előtted a jó tanács hibás ’s utálatos Mind lelki ’s mind testi élted igen gyalázatos.
Hatojkai szép fekete zománcos emberek Jó határon szép fekete földben búzát vetnek Az áldásnak tizedet is nem érdemlenétek A szenteknek kik meg holtak<60> ne könyörögjetek.
Imitt amott el hagyatott el hánt vetett Nyújtód Él[-]e még az el ámító parázna barátod Csudállom hogy feleséged próbálgatni hagyod Valóban nagy engedelem ha hogy nyilván tudod.
Osdolának oskolája fővebb patronussa<61> Azon kívül nyavalyásnak félszeg a ductussa Varontzai havasnak<62> is ott van a fundussa Azt igen sok bátor ’s jámbor titkoson nyomdossa.
Megrögződött undoksággal Beretzk bővölködik Szekér bérbe ha nem járhat<63> igen bosszankodik Ez a köz szép jó hám vonó lovaiban bízik A nagy kövek szekereit idestova vetik.
Serény Lemhény a gonoszra, de tunya a jóra Csak várj réá míg van hátra az utolsó óra Nem futhatsz el bűnöd előtt a nagy havasokra El nem hagynak reá[?] vannak végső számadásra
Óh gondolatlan és el fajult meg vesztett Esztelnek Felőled is az emberek sok gonoszt ítélnek Ha meg nem térsz is jobban nem lépsz oly fele vezetnek Hol végetlen remén[y]telen téged esztekelnek.
Bélafalva Kurta patak együtt Csomortánnal Meg egyeztek őmagokban a nagy parasztsággal Talán ugyan meg eskü[d]tek kettős álnoksággal Sokan élnek ő közüllök fúrás faragással.
Kívül Poján mint a bárány belől mint oroszlány Gabonája meg is terem ganczott határán Nincs testinek nagy fájdalma lelkének nagy kárán Nem tudnak ők tudakozni a váltságnak órán.
Szent Lélek vissza értlek szentségedtől félek Kastély<64> körül mondott legyen pater feleségtek<65> Titkon lesi de így tenni felette nagy vétek Nem nyughatom míg közüllök egyet meg nem kérdek<66>
Alsó torja Vásárhellynek szomszédos határos Határára igen sokat szánt és vet a város<67> Mert a varga birodalma ottan igen szoros Drágán adja a földét elvetni mely lelkének káros.
Felső Torja mellette van alsóbbik Torjának Ahol becsülete vagyon a jó ízű bornak Legeltető helye szoros minden ő barmának Száz font faggya<68> alig volna minden marhájának.
Futás falva mégyen futva gonosz indulatra Miként szokott a szelíd Isten sietni a sora Kedvén kívül el érkezik a kénköves tóra Ha meg nem tér ’s jobbra nem tér élete javára.
Ika falva a szaladját<69> mind Sepsibe hordja Esküvéssel minémű jó nagy áron eladja Kívül adja szánt szándékkal gyakorta megcsalja Háza népe otthon csak a büdös vizet<70> issza.
Bőv pénzével dicsekedik alsóbbik Csernáton Jól meg látszik csűrös kertin hogy nem ült csak otthon Vonó borona után sok jó hasznos borozdát von Patronussi<71> veszekednek nem ülnek egy ágon.
Felső Csernáton kő vágással él és lopással Nem gondolnak az erdőben gyakron záloglással Határának mesze voltát bírja fáradsággal Egy vápában<72> ő magára él nagy csalárdság[g]al.
Meg nyírte volt egykor Albis a lombos komondort És megette a meg füstölt hátra maradt sodort E faluban elég találsz embert igen komort Meg hasonlott pártos falu mikor ihatik bort.
Mező földön Márkos falva bővön vet gabonát Csak szokásból gyakorolja az Isten templomát Ha szőrös is nemzettségben veti bizodalmát Sepsi erdőn lop ő gyakron tűzre való jó fát.
Mátis falva télbe fázik nyárba verejtékezik Határáról a’ sok vidék ember közösödik Az erdőnek távol létét keservesen nézik Jó kenyérben a hidegben kelletlenül eszik.
Marton falva külömbséget vett Mátisfalvától Mint külömböz a pór ember a hitván[y] parasz[t]tól Sovány ember maradott ott praedecessorától Messze földre távoztanak a civilitástól.
Kézdi székben egy kis völgyben Dálnok is meg szállott A kurvaság latorsággal egybe találkozott Kenderes völgy szabadsága kezében maradott Tizenkét rossz fejedelem<73> rosszul igazított.
Gyűlést hínak<74> majd Maksára vigyázz a konyhára Vége lészen a tanácsnak 12 órára Mint ebedre bár te többet főzess vacsorára Ebéd után ki ki haza megye szállására.
A Nemere szél<75> torkába Létzfalva strázsát áll Annak sebessen fúvása ház fedelet számlál A Ladótznak eredejére fáért félve sétál A kis Borosnyó zálogolja mikor reá talál.
Gyönyörű szép magos helyen Várhegy<76> fundáltatott Kedves drága tetős hegyen mint fészek rakatott Meg számlálhatsz ott a hegyről sok számú falukat Háromszéki kapitányé de ritkán lakik ott.
Jobbágyokat gazdagokat nevel néha Bita De az Ura ártatlan is őt meg pusztította Némely részét maradványa igen oltalmazta Hogyha semmit nem adott is gyakorta biztatta.
Miklósvár
Búza nélkül szűkölködő Száraz Ajta A számtalan áron vételt felettéb[b] megunta Mezőföldi sok falukat erdőiből meg dúlta Barátsága amiatt őtet a szükség meg nyomta.
Sok számtalan rossz kereket csinálnak Bodosban Egyszer azzal elindultak a sokadalmokban A Bölöni kutyák vontak volt le a falában Esküvéssel mind eladtak mégis a városban.
Pápa lova farkát tartja<77> Barót meg máig is Nem érezi belsőképpen mardossa az Aspis Elméjében kegyetlen mikép[p]en a Tigris Baromvásár sokadalma<78> sohasem igen friss.
Bordát csinál jó földet szánt Köpetz serén[y]séggel Nem akar meg egyesülni a rossz helyeséggel Palást helyett az utcákon járnak egy zekével Felső s alsó ingek edgyez szintén a térdekkel.
Sok tudatlan törvén[y]t tésznek ama Miklósvárán Veszekednek adsessori<79> együtt egymás voxán Juridicus processusban vagynak igen csonkán Derekasabb vox mindenkor áll a király bírán.
Közép Ajta a nagy erdő alját meg szállotta Barátság a szeretébe magát bé vallotta Halász patak gyümölcseit sok ember kóstolja Ott a Sepsi prókátornak által hágó úttya.<80>
Azon által van Nagy Ajta azon vízmentében Annak is jó nyájas népe vagyon külsőképpen De elméje Christust tagad veszedelmesképpen<81> Egyéb iránt jó emberek; de nem belsőképen.
Száma nélkül való mátkák születtek Bölönben Szövést fonást kik tanálták szorgalmatos rendben Kívánkoztak hogy lehessen részek jó férjekben Rossz szerencse meg gátlotta ’s hagyta szüzességben.
Aki írta mind ezeket bezzeg sokat látott Sok küszöbön amint látom bizony által hágott Szép elméje derekason sokfelé el hatott Úgy is tetszik mind ezekben nem sokat hazudott.
Gidófalvi Szonda Tamás volt az
Vége
Ezen verseket Szonda Tamás [írta, övé?] imezen adnectált vers is
Nemes 3 Széknek négy Tamás követtye Mindeniknek pedig kopac a teteje Kettejét táplálja Istennek igéje Kettejét pediglen Barátos Miséje.
A Barcaságon lévő kilenc Mag[y]ar és egy korts<82> falu
Hagyma féreg torma kéreg neve Apáttzának Sok kendere kevés lene vagyon határának Nincsen híre sem becsűje ott a szalonnának Túró miatt ki nem rothadt ujja condrájának.
Krizba vára van kárára a szegény Krizbának Kevés száma van számlálva legelő juhának Kis Krizbában vár árkában esik a bikfának Nyesi vágja ’s abból adja részét adójának.
Sárga szakál állakon áll Újfalusiaknak Az igére sz[ent] életre szászul taníttatnak<83> Rákot halat és sok vadat sok helyt lopogatnak Sás szénának lopott fának árából tartatnak.
Havas alatt meg szorított szigorú Bátsfalu Az utcádnak s udvarodnak kell simító gyalu Víz folyásban s áradásában majd el vész a falu Tilalmasban oldalkádban nincsen részed hosszú.
Gazdag Türkös ritkán szűkös a sok len dolgában Szegény bora nem fogy soha urok majorjában Ha jól laknak rikoltoznak a malom utcában Büszkélkedik kérkedik kiki sok jovában.
Tsernátfalu száraz falu aszályos napokon Essős időn a víz bővön bé foly ablakokon Fenyvesekben [?]sekben kérkednek nagy okon Sok bút tesznek a sok népek kisded templomokon.
Hoszszúfalu falud hosszú de rövid az eszed Fa vágással ’s bé hordással kenyeredet eszed A Papokat mint Atyákat eszedbe nem veszed Mind Atyádnak mind Anyádnak te ’s tu<84> a beszéded
Sáros Tatrang a Nagy Tatrang vizei rád szálnak A víz folyás majd alad[?] és házaid úgy álnak Sokan rajtad határ miatt sokat praetendálnak. Az Esterét[?] ti őrzitek s ott mások kaszálnak.
Zajzont lakják kevés gazdák de tart sok tiszteket A nagy völgyön mikor ugyan nézi a réteket Lesi várja zálogolja a fás szekereket Tart epével nem kepével belső személyeket.
Nem őrölnek Purkerecnek rideg falujában Mert Zajzonnak ők kullognak felleges malmában Kender magot babot tesznek a búzában Cibrét esznek gyönyörködnek a sovány húsában.
Jegyzet
1. Cserei Mihály híres magyar poetaként említi. 2. Dr. SZÁDECZKY Lajos: Br. Apor Péter verses művei és levelei (1676--1752). I. kötet. Bp. 1903, 504--508. A Szádeczky által közölt részlet (a 18. század első felében kelt versgyűjteményes Miscellaniae kötetből) Sepsi szék falvainak 34, egyenként négy verssoros leírását tartalmazza. 3. Háromszék napilap. 1992--1993 évfolyamok. 4. Rákóczi-Emlékkönyv. Szerk. KÓNYA Ádám. Sepsiszentgyörgy 2004, 9--13. 5. Székely Oklevéltár. Új sorozat IV. 6. Székely Oklevéltár. Új sorozat V. 7. DOMOKOS Pál Péter: Háromszék és Csík adóügyi összeírása. Agrártörténeti Szemle 1978 1--2 sz., 233--269. 8. Utóbbiak elsősorban Kézdi székben, az ún. „Szentföldön” maradtak meg. 9. Rákóczi-Emlékkönyv. Szerk. Kónya Ádám. Sepsiszentgyörgy 2004. 10. Erre utal a Kézdivásárhely város címerében látható szekér is. 11. TÜDŐS S. Kinga: Székely főnemesi életmód a XVII. század alkonyán. Bukarest 1999, 10. 12. PÁLMAY József: Háromszék vármegye nemesi családjai. Sepsiszentgyörgy 1901, 427. 13. Székely Oklevéltár Új sorozat IV., 66. 14. Székely Oklevéltár Új sorozat V., 418. 15. 1694-ben második felesége albisi Bod Anna özvegy Szonda Tamásné-ként végrendelkezik. 16. HEREPEI János: Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez III .Bp.--Szeged 1971, 275--281. 17. A csíkszentsimoni Endes család levéltára. Ismerteti SÁNDOR Imre. Kolozsvár 1910, 31. 18. Pálmay szerint Tamásnak a fia lehetett Szonda István Sepsi széki notarius (1689), ki feleségével, tamásfalvi Thury Ágnessel Gidófalván curiát építtetett. (PÁLMAY, i.m., 427). 19. A gidófalvi erődített református templomba. 20. Román Nemzeti Levéltár Kovászna Megyei Igazgatósága, Sepiszentgyörgy (a továbbiakban S.Á.L.) Fond 36. Nr. 990/f. 21. KELEMEN Lajos: Bodoki Mikó Miklós krónikája. Genealógiai Füzetek 1906, 59--60. 22. Uo., 79. 23. Erdélyi testamentumok I. Hadviselő székelyek végrendeletei. Háromszék. Válogatta, a bevezető tanulmányt írta és jegyzetekkel összeállította TÜDŐS S. Kinga. Marosvásárhely 2003, 215. 24. Nemes János főkirálybírósága alatt háromszéki országgyűlési követ 1663-ban. Mikó István háromszéki főkirálybíró idejében 1689-ben Sepsi szék jegyzője. TÜDŐS S. Kinga: Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben. Marosvásárhely 2001, 140. 25. Uo., 217. 26. BARABÁS Samu: Sepsi szék adózása 1665--1668. Történelmi Tár 1894, 601 27. S.Á.L. Fond 36. Nr. 470, 474, 543, 573, 576, 577, 586, 686. 28. GYÖNGYÖSSY János--KERNY Terézia--SARUDI Sebestyén József: Székelyföldi vártemplomok. Budapest 1995, 125. 29. TRÓCSÁNYI Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540--1690. Budapest 1980, 317. 30. Bár naplójában Szonda Tamást sógorának nevezi, ennek pontos magyarázatát nem találtuk. Nemes Jánosnak a Mikókkal édesanyja, Mikó Zsuzsanna révén volt családi kapcsolata. 31. Hidvégi id. Nemes János naplója 1651--1686. Közli TÓTH Ernő. Századok 1899, 536. „1673 Januarius 10. Mentem [Sepsi]SzentGyörgyre a székbe, akkor tettük vicévé Szonda Tamás uramot.” 32. Uo., 552. 33. BARTHA Lajos: A fotosmartonosi helvét hitű egyház életrajza 1676--1860. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1861. 34. A számbeli kisebbségben lévő felekezet. 35. S.Á.L. Fond 36, Nr.751/1694. 36. TÜDŐS S. Kinga: Székely főnemesi életmód a XVII. század alkonyán. Bukarest--Kolozsvár 1998. 206, 209--211. 37. S.Á.L. Fond 74. Fasc II, 159--160. 38. Részint mezőváros, de részint a széki hatóság alá tartozó falu volt. 39. A gidófalvi református anyaegyházból ekkor vált ki és önállósult Fotos és Martonos egyháza. 40. Ásványvizéről híres település. 41. Kazlak 42. A málnási Vár-tetőn található a középkori Herec-vár.. 43. Zalánban mai napig híres szilvapálinkát készítenek. 44. Savanyúleves. 45. Kálnoky család. 46. Unitárius többségű falu. 47. Sepsiszentgyörgyhöz hasonlóan részint mezőváros, részint a szék alá tartozó falu volt. 48. A közeli, szászok lakta Barcaság vidékére való utalás. 49. Béldi Pál erdélyi főúr, a székelyek generálisa. 50. Mezőgazdasági termékben fizetett egyházi járadék. 51. Száraz tűzifa. 52. Ércből készült aprópénz. 53. 6 dénár értékű, lengyel eredetű aprópénz. 54. A Feketeügy folyó. 55. Ua. 56. Zágoni Mikes család. 57. Basa és Mikes családok. 58. Kézdivásárhely. 59. Egyik fő foglalkozásuk a Kárpátokon túlra való fuvarozás. 60. Utalás a település katolikus többségére. 61. Ozsdolai Kún család. 62. Jelentése: vranceai havas. 63. Utalás a közeli ojtozi szoroson keresztül történő teherszállításra. 64. A ma már nem látható Tarnóczi-kastély. 65. Utalás a feleséget tartó katolikus papokra. 66. Sor végén: [herélek] 67. Kézdivásárhely és Altorja között hosszas peresekedés folyt a szántóföldek birtoklása fölött. 68. Faggya: zsírja. 69. Szalad: sör főzésre csíráztatott árpa. 70. Kénes víz. 71. Bernáld, Damokos családok. 72. Vápa: árok, mart. 73. A falu választott 12 vezetője. 74. A 17. század folyamán Háromszék közgyűléseit itt tartották. 75. Háromszék északkeleti, az Ojtozi-szoroson betörő hideg szele. 76. A 16. század második felében épült Székelytámadt fejedelmi vár. 77. A vidék egyetlen katolikus többségű települése ebben az időben. 78. Barót Bethlen Gábor fejedelemtől kapott vásártartási jogot évente három sokadalomra. 79. Adsessor: ülnök 80. Erdővidéket Sepsi székből a Kőröspatak–Középajta közti hágón, a Vadason át lehetett megközelíteni. 81. Utalás a falu unitárius többségére. 82. Értsd: vegyes lakosságú falu. 83. Utalás a település evangélikus többségére. 84. Azaz román.
|
|