Székelyföld

Latinul Terra Siculorum. Azoknak a területi közigazgatási egységeknek az összessége, ahol a székely jog volt az irányadó. Ezek: Udvarhelyszék Keresztúr - és Bardoc - fiúszékkel, Háromszék Miklósvár - fiúszékkel, Csík - Gyergy ó - Kászonszék, Marosszék és Aranyosszék.

 Aranyosszék exklávé volt (a többi székkel területileg nem függött össze), és volt a Székelyföldnek enklávéja is (szigetszerûen közrezárt vármegyei terület): Felsõ-Fehérmegye peselneki járása a mai Tusnádfürdõ és Kézdivásárhely között.

A Székelyföld közigazgatás- és jogtörténeti fogalom. A polgári világ megszületésével tolódott a hangsúly egyre inkább arra a vonására, hogy a történeti Erdély legmagyarabb területe. A fogalmi zavar a területi közigazgatási átszervezésekkel, illetve már az arra irányuló ambíciókkal kezdõdött. Orbán Balázs is tárgyalja a szomszédos magyarlakta vagy magyar érdekeltségû területeket a Székelyföld leírásában -- a Barcaságot, az Aranyosszéktõl keletre esõ, Aranyos- és Maros-menti településeket.