1.

Őzlábú nép. A székelyt a lábáról lehet megismerni. Hosszú, egyenes, izmos a lába; a combja csak egy kicsit vastagabb a felsőkarjánál. Ez a nép csupa elbocsátott testőrből áll. Egy rejtélyes herceg udvarából kerültek a hegyekbe. A nevük is azt jelenti, hogy a herceg népe.

Ki volt ez a herceg? A nép ma Attila ágyasháza körül keresi. Mikor a hun rokonság tudós legendája eljutott közéjük, olyan természetesen fogadták, mintha egy régi emléket húznának ki a tokjából.

(...) Mindig az ellenzéken álltak, s Tisza Kálmántól Tisza Istvánig szenvedélyesen gyűjtötték a fejükre a kormány haragját.

Vajda, fejedelem, rabonbán, földesúr mind a székelyt vadította. Pedig a vére amúgyis könnyen szikrát vet. Érthetetlen módon eszeveszettül ragaszkodott az ősi szabadsághoz (én ugyan értem ezt, csak azok nem értették, akik el akarták venni), s Makkai László számítása szerint háromszáz év alatt tizenegyszer horkant föl a pányvák közt. Mindannyiszor a vérében omlott össze. A székelynek is megvolt a törökje, s fájdalom, sokszor maga a fejedelem volt az. (...)

Báthory István vajda állítólag azt beszélte, hogy “jobb lenne, ha a Székelyföldön büdös dögök hevernének, mint hogy székelyek lakjanak, kikből semmi haszon sincsen”. Mondta-e, nem-e, nem fontos. A székely él, s a Báthory-család kihalt.

(Cs. Szabó László, in: Magyar csillag, 1941)

   
Székely Nemzeti Múzeum 1875 -2000, (C) Délkeleti Intézet, Digital Studio,
www.szekelyfoldert.info :: Székely Elektronikus Könyvtár
design: Digital Studio
Erdélyi Top10 | relatio.ro - Az információ