Itt az idő, Uram. Nagy volt a nyár.
A napórákra árnyékod bocsássad,
s a szeleket ereszd a földre már.

Parancsold: a gyümölcsök érjenek be,
adj még két délies napot nekik,
add, hogy beteljesedjé
k mindenik,
s a mézet gyűjtsd a dús szőlőszemekbe.

Kinek most sincs még háza, sose lesz,
s ki most maga van, már marad magára,
éjszaka olvas, folyton levelez,
s a ligetben bolyg, valakit keres,
mikor a lombok őszi tánca járja.

(Reiner Maria Rilke: Herbsttag.
Komlós Aladár fordítása)

1.

Ha Sepsiszentgyörgy, akkor Kós Károly múzeumépülete. Az is ismeri, aki képen se látta: a meséket, sokan úgy tartják, születésünk előttről hozzuk magunkkal.

A kerítés egyidős az épületekkel és a parkkal, az utolsó boldog békeévekben állították. 1913-ban a múzeum harmincnyolcadik esztendejét töltötte. Intézmény egy emberéletnyi út felén, újabb harmincnyolc esztendő állt előtte saját tető alatt. Az utolsó félévszázad már Csipkerózsa kastélyáé.

A városközpont felőli festett kötöttkapu a múzeum imecsfalvi alapításával egykorú (1875), a Hargita alatt készült. Zetelaka azóta többször leégett. A déli a legrégibb álló székelykapu, 1733-ból. Még élt Rodostóban a fejedelem. A bejárat középen van, kiskapu, szemöldökfáján már csak a tárlatvezető születési éve. Kedves látogató, üdvözöljük a Székely Nemzeti Múzeum portáján. Tartson velünk.

Székely Nemzeti Múzeum 1875 -2000, (C) Délkeleti Intézet, Digital Studio,
www.szekelyfoldert.info :: Székely Elektronikus Könyvtár
design: Digital Studio
Erdélyi Top10 | relatio.ro - Az információ