2019. február 17. vasárnap, Ma Donát napja van. Ez az év 48. napja. Holnap Bernadett napja lesz. Advertisement
www.szekelyfoldert.info
Főoldal arrow Elektronikus Könyvtár arrow Acta 1998 arrow Acta 1998 - Művelődéstörténet arrow Sepsiszentgyörgy postai és cenzúrabélyegzői (1835-–1948)
Főoldal
Székelyföld
Elektronikus Könyvtár
Kép-Tár
Author Info Module




Sepsiszentgyörgy postai és cenzúrabélyegzői (1835-–1948) PDF Nyomtatás E-mail
Írta: JÓZSEF Álmos   

(Kivonat)

A dolgozat a Sepsiszentgyörgy (városi és állomási) postahivatalaiban 1948-ig al-kalmazott posta- és cenzúrabélyegzőket mutatja be, beleértve a tranzitbélyegző-ket. A katalogizált típusok száma 52. A dolgozat román nyelvű változata két részben jelent meg (Buletinul Cercului de Studii al Istoriei Poştale din Ardeal, Banat şi Bucovina, VI/3, VII/1).

 

(Kivonat)

A dolgozat a Sepsiszentgyörgy (városi és állomási) postahivatalaiban 1948-ig al-kalmazott posta- és cenzúrabélyegzőket mutatja be, beleértve a tranzitbélyegző-ket. A katalogizált típusok száma 52. A dolgozat román nyelvű változata két részben jelent meg (Buletinul Cercului de Studii al Istoriei Poştale din Ardeal, Banat şi Bucovina, VI/3, VII/1).

A Római Birodalom területén megszervezett postaszolgálatot annak felbomlása után csupán a 14–15. században kezdték felújítani. Előbb mint udvari intézmény, a híreket és paran-csokat közvetítette a központ és a távol eső hiva-talok vagy katonai egységek között. A főbb utak mentén felállított állomások láncolata biztosította a futárok, hírnökök pihenését, váltását. A pos-tavonalakat később, megállapított bér ellenében levél- vagy személyszállításra megánszemélyek is igénybe vehették. Megalakultak a postaállo-mások, majd postahivatalok, ahol levelek felvé-telét, kiadásást, kézbesítését végezték. Ezekhez később táviratok, utalványok, csomagok stb. szállítása is csatlakozott.

Magyarország területén a fő postai útvo-nalak a 18. század első felében körvonalazódtak, melyek egyike 17 állomással a Budapes - –Kecskemét - –Szeged - –Temesvár - –Lugos - –Szászváros– - Nagyszeben - –Brassó irányt követte. Ennek egyik szárnyát képezte – az elején csupán helyileg szervezve a Földvárnál leágazó Előpatak - –Sepsiszentgyörgy - –Kézdivásárhely vonal. Sepsiszentgyörgyön 1835-ben létesült postahivatal.

A postai szolgáltatás tökéletesítéséhez, működésének ellenőrzéséhez nagy mértékben hozzájárult a postabélyegző, a különböző díjak, illetékek lerovásának ellenőrzéséhez pedig a pos-tabélyeg bevezetése. Az első postai jellegű bé-lyegzőt 1485-ben alkalmazta a Milano és Velen-ce közötti forgalmat lebonyolító futárszolgálat. A postai szolgáltatás a 17–18. században már mint az állam által irányított és ellenőrzött tevékeny-ség terjedt el. 1690-ben Angliában megjelenik az első keltezést jelző bélyegzés (keltbélyegző), 1750-ben pedig Franciaországban a helységbélyegző, végül 1840-ben Angliában a postabélyeg.

Ismereteink szerint Magyarországon elsőként Debrecen postahivatala alkalmazott helységbélyegzőt, 1752-ben. Erdélyben és Bánátban az 1780-as években rendszeresítették a postaigazgatást. Ekkor már 56 helységben működött posta-hivatal, ezek között is elsőként Nagyszebenben, Brassóban és Temesváron, már 1749-től. Helység-bélyegzőt Temesvár használt elsőként e régióban, 1766-ban. A postabélyeg kiadásának ötlete Ma-gyarországon már 1848-ban felvetődött, amikor THAN Mór festőművész bélyegtervet készített, megvalósítása azonban a szabadságharc bukása miatt lehetetlenné vált. Az osztrák kormányzat 1850. július 1-én bocsátotta ki az első osztrák pos-tabélyeget, amelyek Magyarországon, mint tartományi területen is forgalomba kerültek.

A postahivatalok által használt bélyegzők előállításuk szerint két fő típusra oszthatók:

1. – postamesteri bélyegzők, melyeknek kivitelezését, alakját, méreteit postarendelet nem szabályozza, így teljesen a postamester elképze-lése, ízlése szerint alakul ki a méret, betűtípus, díszítőelem számos változata. Alapanyaguk fa vagy fém volt. Korai válfaja, a sorbélyegzők úgy készültek, hogy két fa- vagy fémléc közé külön-álló betűket illesztettek be. Kopás miatt ezek né-ha kicserélésre szorultak, így változhatott a betű, ilyenkor pedig a bélyegző újnak minősül.

2. – egységes terv és kivitel szerint központilag készült egy- vagy kétkörös acélbélyegzők, melyeket 1846-tól kezdve kötelezővé tettek. E típusnál körön belül, vagy a két kör között a helységnevet tüntették fel, alkalmanként díszítőelemekkel – girland, virág, csillag stb. – látták el, középre pedig betétrendszerrel a dátumot helyezték.

Rendeltetésük szerint a postai bélyegzők lehetnek: a) hely-, b) hely-kelet, c) ajánlási, d) franco, illetve portó, e) expressz, f) utalvány-, g) vasúti (állomási és mozgópostai), h) emlékbélyegzők. Ide sorolhatjuk a cenzúrabélyegzőket is, bár a cenzúrázás nem postai tevékenység, de a küldemények ellenőrzése a postahivatalokban történt.

Jelen összefoglaló célja Sepsiszentgyörgy postahivatalaiban (városi és állomási) 1948-ig alkalmazott posta- és cenzúrabélyegzők bemutatása, beleértve a pályaudvari és a városon áthaladó vonatok mozgópostai bélyegzőit is. Az ismertetésre kerülő bélyegzőket különböző pos-tai dokumentumokon mutatjuk be. Megjegyez-zük, hogy voltak időszakok, amikor egyidejűleg több bélyegzőt használtak, függetlenül a felhasználás céljától vagy az új bélyegző beveze-tésével a régit a továbbiakban csak mint érkezési vagy átmenő (tranzit) bélyegzőként használták.

Két körbélyegzőt különböző sorszámmal látunk el, ha eltérnek a következők egyikében: körök száma, különböző átmérők, betűk mérete, típusa, a dátum megjelölésének módja, díszítések formája.

Térjünk ki röviden a város nevének írásmódjára is. Az elnevezés három összetevő szava az évszázadok folyamán az egybe- és különírás szempontjából is sokszor módosul. ĺgy a múlt század negyvenes–hatvanas éveiben Sepsi Szent György, 1870 és 1898 között Sepsi Szentgyörgy, de Ferenc József császár városcímert-adományozó levelében ismét Sepsi Szent Györgyként ol-vasható. A belügyminisztérium 1902. július 31.-i rendelete értelmében a város törvényes írásmódja: Sepsiszentgyörgy.

Az 1918-as év meghozza az első hivatalos román elnevezést is: Sepsi Sângeorgiu, hogy aztán 1919-ben már Sfântul Gheorghe, 1923-ban Sfântu Gheorghe jelenjen meg. Az 1953. évi he-lyesírásmódosításig (â helyett î) a Sfântu és Sfân-tul írásmódok, valamint ezek különböző rövidítései rendszertelenül váltogatják egymást.

A postai bélyegzőkön is változatos formában jelenik meg a város neve, bár ez nem követi mindig a hivatalos írásmódot.

E bevezető után következzenek a felkutatott bélyegzők. A sorszámozás önkényes, de igyekszik követni a megjelenés sorrendjét.

Katalógus
1. sz. bélyegző. 33 x 10 mm-es vonalbélyegző, melyet 1835 és 1838 között használtak SZ. GYÖRGY. 1836-ban Pápára küldött levélről mutatjuk be (1/1. és 4. ábra).

2. sz. bélyegző. A BÉR Andor és társai által kiadott, a Magyar Posta bérmentesítéseinek és bé-lyegzőinek kézikönyve szerint szintén 1835 és 1838 között alkalmazták. Felirata Sepsi Szt. György. Ez már a levél feladásának napját és hónapját is megjelöli. Méretei 38 x 5 mm. Érdekességként jegyezzük meg, hogy Kézdivásárhely azonos időbeli bélyegzője ezzel azonos betűtípussal készült, tervezője tehát ugyanaz a pecsétmetsző (1/2. és 5. ábra).

3. és 4. sz. bélyegző. 1843, illetve 1844-ből ismerjük, s bár méretei azonosak, a következőkben különböznek: az elsőben az O betű fölött jel van az ékezet helyett, az SZT után kettőspont, a kezelési dátum teljes (nap, hónap, év), míg a másodikban Ö betű, a dátumban csak nap és hónap, az SZT után pedig csak egyetlen pont jelenik meg. Méretei: 50 x 10 mm. (1/3–4. ábra). A 4. sz. bélyegzőt 1850. július 1. után is hasz-nálták, amint azt egy 1851. március 4-én Bécsbe küldött levél bizonyítja. Megjegyezzük, hogy ezeket a bélyegzőket az ötvenes évek folyamán rendszeresen alkalmazták tranzit- és érkezési bélyegzőként. Eddigi ismereteink szerint csak a felsorolt négy postamesteri bélyegző készült Sepsiszentgyörgy postahivatala számára. (Brassó 12 különböző típust használt.)

5. sz. bélyegző. Az első ismert körbélyegző, átmérője 23 mm, felirata SEPSI SZ:GYÖRGY, középen a nap és hónap. Alkalmazási ideje ennek a leghosszabb: legalább 1851-től 1874-ig. Három postai dokumentumról ismerjük: 1857-ben Barótra, 1870-ben Kolozsvárra küldött levélről, valamint 1862. évi tértivevényről, melynek érdekessége, hogy a bélyegzőt betét nélkül ütötték rá (1/5. és 6. ábra).

A 6 sz. bélyegzőt 1874-ből ismerjük. Átmérője 24 mm, középen a teljes dátummal (1/6. ábra).

A 7. számú bélyegző az előbbivel több hasonlóságot mutat, de átmérője csak 23 mm, betűi vastagabbak, a napot a hónaptól pedig egy vonalkával választották el. Egy 1881-ben postázott levélről mutatjuk be (1/7. ábra).

A 8. sz. bélyegző betűi az előzőnél jóval nagyobbak, átmérője 22 mm. Egy 1883-ban küldött levélen fedezzük fel (1/8. ábra).

9. sz. bélyegző. 1890 és 1900 között egy 23 mm átmérőjű, az előbbivel azonos formájú betűkkel ellátott bélyegzőt használtak, melynek újdonsága, hogy a keltjelzés először jelenik meg magyaros sorrendben: év, hónap (betűkkel), nap (1/9. ábra).

10. sz. bélyegző. Időközben, 1894-ben megjelenik egy 25 mm átmérőjű bélyegző, mely összhatásában hasonlít a 6. számúhoz, betűi azonban kisebbek, a keltezés pedig magyar sorrendben van (1/10. ábra).

A 11. sz. bélyegzőt egy 1899-es levélen találtuk. Átmérője 24 mm, és első alkalommal vésték rá egészben a Szent szót (1/11. ábra).

12. sz. bélyegző. Eddigi kutatásaink alapján úgy tűnik, hogy az első kétkörös bélyegzőt 1897-ben készítették. Külső körének átmérője 27, a belsőé 18 mm, középen 9 mm széles pánttal, a felső körszeletben a magyar királyi koronával. Az ilyen típusú bélyegző bevezetését a magyar postaigazgatóság még 1894-ben javasolta. A város neve Sepsi-Szent-György alakban jelenik meg, a dátum jelzésénél pedig először jelenik meg az óra is (N-11= nappal 11 óra). Az alsó körszeletben A, B, C vagy D betű jelenik meg, mellyel a lebélyegzést végző postai alkalmazottat azonosították. Ezt a bélyegzőt egy 1902-ben felülportózott levélről mutatjuk be (1/12. ábra).

A 13. sz. bélyegző szintén kétkörös, átmérői 29, illetve 18 mm, hasonló az előbbihez, de betűi magasabbak. Főleg 1904 és 1911 között alkalmazták, de viszontlátjuk 1920-ban is (1/13. ábra).

A 14. sz. bélyegzőt 1906 és 1916 közötti postai küldeményeken találjuk. A körök átmérői megegyeznek a 13. sz.-éval, de a város neve először itt jelenik meg egybeírva. Egy 1910-es kézbesítési vevényről mutatjuk be (1/14. ábra). A-tól G-ig terjedő azonosító betűivel ismert.

15. sz. bélyegző. 1910–11 között újból megjelenik a 11. sz. bélyegző, de hiányoznak a kötőjelek a városnév három összetevő szava között (1/15. ábra).

16. sz. bélyegző. Az előbbivel hasonló helyzet adódik, összehasonlítva a 12. sz. bélyegzővel. A már ismertetett bélyegzőkkel egyidőben alkalmazták, 1910 és 1919 között (1/16. ábra).

15.a. és 16.a. sz. bélyegzők. Az 1918. december 1.-i impériumváltozás következtében az 1919. február 1-én beiktatott román postai adminisztráció román nyelvű anyag hiányában egy ideig még a magyar postaigazgatás értékpapírjait, rangjegyeit, bélyegeit (felülnyomással vagy anélkül) és bélyegzőit használta. E téren a románosítás első lépése a bélyegzők dátuma sorrendjének felcserélése volt (nap, hónap, év). A 15. sz. bélyegzőt felcserélt dátummal az ún. Kolozsvári kiadás (a magyar Arató-Parlament sorozat Regatul României és BANI felülnyomással) 50 banis értékén mint szívességi bélyegzést (3.JAN.920.) találtuk 7. ábra, balról (szívességi bélyegzés: postai értékcikkek nem rendeltetésszerű felhasználás során, hanem felkérésre – mintegy szívességből –, gyűjtési célra történő lebélyegzése). A 16.a. sz. bélyegző fordított dátummal (23.MÁJ.920) egy levelezőlapon maradt fenn, melyen az 1918-as kiadású Ferdinánd könyvnyomású román sorozat PTT felülnyomással ellátott 10 banis értékét pecsételték le (7. ábra, jobbról).

17. sz. bélyegző. A legkorábbi román feliratú bélyegzőt egy 1920. november 6-án továbbított képes levelezőlapon találtuk. A kétkörös bélyegző (az átmérők 29, illetve 18 mm) felirata SFÂNTUL-GHEORGHE, a körgyűrű alján pedig virágdíszítés van (2/17. ábra). Érdekes az a magyar kiadású portómentes levelezőlap, melyet még magyar ajánlási ragjeggyel, de már a román feliratú 17. sz. bélyegzővel ellátva, 1921 márciusában Kisborosnyóra továbbítottak, ahol az érkezését igazolva a helység magyar feliratú bélyegzőjével pecsételték le, mivel a román feliratú bélyegző valószínűleg még nem készült el (9. ábra). A 17. sz. bélyegzőt különben még az 1922. év folyamán is használták.

18. sz. bélyegző. A körök átmérője 32, illetve 21 mm, a SFÂNTUL GHEORGHE (a szavak között kötőjel nélkül) felirat betűi kisebbek az előzőn lévőknél. Ezt mint érkezési bélyegzőt ütötték az 1922. január 9-én Szentgyörgyre érkezett levélre (2/18. ábra).

A 19. sz. bélyegző (kétkörös, átmérője 30, illetve 18 mm) 1924–26 között volt forgalomban, SFÂNTU GHEORGHE felirata majdnem betölti a teljes kört. Az a, b vagy c azonosítási betűket két kis csillag közé helyezték (2/19. ábra).

A következő évek folyamán itt is találkozunk a magyar postaigazgatás jellegzetességével: a különböző bélyegzők egyidejű alkalmazásával.

20. sz. bélyegző. 1927–28 postai küldményein látható, a körök átmérői 33 és 20 mm, felirata SFT. GHEORGHE, a kör alján három négyszirmú virággal (2/20. ábra).

21. sz. bélyegző. 1929-ben volt forgalomban, átmérői 28 és 18 mm, felirata SFANTUL GHEORGHE (â helyett a), az alsó körgyűrűben fekete alapon fehér X jel (2/21. ábra).

22. sz. bélyegző. 1930 januárjában 30, illetve 20 mm átmérőjű kétkörös bélyegző felirata SFANTU-GHEORGHE, a körgyűrűk alsó felén pedig fekete alapon négyszirmú fehér virág (2/22. ábra).

23. sz. bélyegző. 1930 novemberében 35, illetve 23 mm-es körökkel, SFANTUL-GHEORGHE felirattal és alul négyszirmú virágmintáva (2/23. ábra).

A 24. sz. bélyegzőt 1930–33 között találjuk. Átmérői 33 és 21 mm, felirata SFT.GHEORGHE, alul fehér X fekete alapon (2/24. ábra).

A 25. sz. bélyegzőt egy 1934 szeptemberében postázott levelezőlapon találjuk. Átmérői 34 és 23 mm, felirata SFANTU-GHEORGHE, a körgyűrű alsó felén nyolcágú csillagszerű minta (2/25. ábra).

26. sz. bélyegző. 1932–33-ban ismét feltűnik a kétkörös pántos bélyegző, bevonalkázott körszeleteivel. Felirata SFANTUL GHEORGHE, átmérői 32 és 22 mm, alul négyszirmú virágmotívum (2/26. ábra).

27. sz. bélyegző. 1935–39 között a leggyakrabban használt bélyegző, hasonlít az előbbihez, de átmérőinek mérete 27, illetve 19 mm-re módosul, felirata a körgyűrű felső ívében SFT.GHEORGHE, az alsóban pedig JUD.TREI SCAUNE. A két megnevezést fekete alapon fehér X választja el (2/27. ábra). Az 1936-ban postázott levélen a helyi postahivatal ajánlási bélyegzője is látható (10. ábra).

28. sz. bélyegző. 1929–32 között felbukkan egy 33, illetve 21 átmérőjű kétkörös bélyegző is SF. GHEORGHE felirattal, A vagy B azonosító betűvel a gyűrű alsó felén (2/28. ábra).

A 29. sz. bélyegző átmérői 32 és 21 mm, 1939. június 14. a levél feladási dátuma, felirata SFT. GHEORGHE, alul fekete X (2/29. ábra).

A 30. sz. bélyegzőt 1940 márciusában ütötték egy 25 banis, II. Károlyt ábrázoló bélyegre, mellyel az újságszállítás díját rótták le. A körök átmérői 33 és 20 mm, felirata SFT.GHEORGHE, alul három X (2/30. ábra).

A 31. sz. bélyegzőt szintén újságon találtuk, 1940. május dátummal. Átmérői 31 és 19 mm, felirata SFANTU-GHEORGHE, alul azonosító kisbetű fekete alapon fehér x között. (2/31. ábra)

32 sz. bélyegző. Az 1940. augusztus
30.-i bécsi döntést követő magyar postaigazgatás ideje alatt egyetlen levélbélyegző típus volt használatban. E kétkörös (25, illetve 16 mm átmérőjű) pántos formájú, a felső körgyűrűben SEPSISZENTGYÖRGY felirattal, az alsóban pedig girlandos díszítés. A felső, vonalkázott körszeletben a magyar királyi korona rajza látható, míg az alsóban az A-tól K-ig terjedő betűk valamelyike (a 2/32. ábrán az A betű). Felhívjuk a figyelmet a postabélyeg melletti SEPSISZENTGYÖRGY VISSZATÉRT-1940 feliratú emlékbélyegzőre, középen a városcímerrel. A magyar csapatok bécsi döntést követő bevonulásának emlékére Erdély 20 városának postahivatala emlékbélyegzővel adózott az eseménynek (11. ábra).

33. sz. bélyegző. A 2/33. ábrát, egy adóintésről mutatjuk be, melyet nem postabélyeggel bérmentesítettek, hanem a postai díj lerovása készpénzzel történt. Ezt egy kétkörös (33 illetve 18 mm átmérő) pántos piros bélyegző igazolja, melynek felirata KÉSZPÉNZZEL BÉRMENTESITVE-SEPSISZENTGYÖRGY. Ezt a bélyegzőt a postai ügyintézés egyszerűsítése végett alkalmazták, abban az esetben, mikor a feladó (általában intézmény vagy vállalat) egyszerre több levelet adott postára, s ezek egyenkénti felbélyegzése a hivatalnok helyett a fenti egyszerűbb eljárást alkalmazta.

34. sz. bélyegző. Az 1944 augusztusát követő újabb határmódosítás következtében beiktatott újabb román postai adminisztráció eddig elsőnek ismert bélyegzője egy 1945 márciusában postázott képes levelezőlapról. A kétkörös bélyegző átmérője 27, illetve 18 mm, felirata SF.GHEORGHE, alul X jelzés a körgyűrűben (2/34. és 12. ábra).

35. sz. bélyegző. 1945 októberétől 1946 októberéig a 28 és 18 mm átmérőjű kétkörös bélyegzőt találjuk a postai küldeményeken, melyeknek felirata SF. GHEORGHE felül és CARTARE (osztályozás) alul, köztük átmérősen ellentetten egy-egy X fekete alapon (2/35. ábra).

36. sz. bélyegző. Egy 1946. decemberi küldeményen talált bélyegző sok hasonlóságot mutat a 34. számúval. A lényeges különbség az, hogy itt a SF.GHEORGHE felirat egy félkörnél több helyet foglal el, és a belső kör átmérője csupán 16 mm. (2/36. ábra).

37. és 38. sz. bélyegző. A levélbélyegek érvénytelenítésére használt bélyegzők felsorolását az 1947-ben bevezetett két különböző ajánlási bélyegzővel zárjuk. A kétkörös bélyegzők átmérői 27, illetve 20 mm, a felső körgyűrűben a SF.GHEORGHE felirat, míg az alsóban az egyiken RECOMANDATE PREZENTATE (feladott ajánlott levelek), a másikon RECOMANDATE SOSITE (érkezett ajánlott levelek) olvasható (2/37–38. ábra). A 13. ábrán bemutatott ajánlási szelvényen a postahivatal akkori ajánlási bélyegzője is látható.

A 32–38. sz. bélyegzők mindegyikén dátum mellett a feladás, illetve érkezés órája is leolvasható.

A postai bélyegzők sajátos csoportját képezik az állomási postaügynökségek és a mozgóposták bélyegzői. Ezekből is az eddig felkutatottakat mutatjuk be.

39. sz. bélyegző. A képes levelezőlapot a sepsiszentgyörgyi állomás postaládájába dobták, és azt a pályaudvari ügynökségen bélyegezték le a SEPSISZENT-GYÖRGY P.U. 48 x 8 mm-es, téglalap alakú bélyegzővel. A postabélyeget Kézdivásárhely–Brassó személyvonaton érvénytelenítették, 1907. február 7-én (3/39. és 14. ábra).

40. sz. bélyegző. Hasonló körülmények között került egy 1944. március 14-én feladott levelezőlapra a 29 x 18 mm méretű, téglalap alakú bélyegző, melynek felirata SEPSISZENT-GYÖRGY- P.U. LEVÉLSZEKRÉNYBŐL, középen két A betű között a dátum (3/40. ábra).

A 41. sz. bélyegző a Bereck–Sepsiszentgyörgy személyvonat mozgópostáját igazolja. A körök átmérője 25, illetve 15 mm, a felirat BERECK–SEPSISZENTGYÖRGY és a 357, amely a vonat számát jelenti. Dátum: 1940. december 20. (3/41. ábra).

A 42. sz. bélyegzőt a MAROSVÁSÁR-HELY–SEPSISZENTGYÖRGY vonalon használták, amint a bélyegző felirata bizonyítja – erről még a vo-natszám is megtudható (A 349 A vagy B 349). Körök méretei: 25 és 15 mm, küldeményeken megtalálható 1940–44 között (3/42. ábra).

A sepsiszentgyörgyi postahivatal bélyegzőinek felsorolását három utalványbélyegző ismertetésével folytatjuk.

A 43. sz. bélyegző a múlt század utolsó évtizedéből származik, átmérője 28 mm, felirata PÉNZUTALVÁNY SEPSI-SZ-GYÖRGY, középen a dátummal (3/43. ábra).

A 44. és 45. sz. bélyegzők a 30-as évekből valók. Mindkettő téglalap alakú (35 x 26, illetve 30 x 24 mm). Az egyiket egy 1933-ban küldött utalványon láttuk, melynek félkör alakú felirata SFANTU-GHEORGHE TRANS, alatta dátum és MANDATE (utalványok), a másikat egy 1938-as utalványon. Ennek felirata SF. GHEORGHE, dátum és MANDATE (3/4–45. ábrák).

Annak ellenére, hogy a cenzúrabélyegzők nem kapcsolódnak szervesen a postabélyegzők kategóriájába, szükségesnek tartjuk bemutatásukat, ugyanis mind 1919–20, mind pedig 1944–45 között a román cenzúrairodák a postahivatalokban kaptak helyet, együttműködve azokkal. A postai küldemények cenzúrázottságának bizonyítékai szerves részét képezik
az említett időszakok postai dokumentumainak. 1919–20-ból a szentgyörgyi cenzúraközpontnak öt különböző cenzúrabélyegzőjét ismerjük, melyekből kettő friss felfedezés.

46. sz. bélyegző. St. GHEORGHE, CENZURAT ................ 1919, semn. ............ felirat négy sorba, téglalap alakba rendezve (39 x 20 mm), ibolya színű bélyegzés. A pontozott részben a dátum (jelen esetben május 19., illetve a cenzor aláírása került (3/46. ábra).

A 47. sz. bélyegző a szakirodalomból is ismert, jelen sorok írójának közlése nyomán (az 1995-ben megjelent TELEGUŢ–THIELK: Postzensuren in Rumänien, 1913–1950 katalógusban 33.3 számmal szerepel). Méretei 23 x 13 mm, fekete színű tussal nyomták, felirata SFANTUL GHEORGHE CENZURAT, három sorba rendezve (3/47. ábra), – bélyegző dátuma: 1919. aug. 19.

A 48. sz. bélyegző felirata ST. GHEORGHE, CENZURAT, ............ 1919, Semn. ..........., négy sorba rendezve, méretei 46 x 28, kék tussal alkalmazva, 1919. szept. 9-én (3/48. ábra).

A 49. sz. bélyegzőt a már említett katalógusban 33.1 sorszámmal jegyezték be. Felirata: ST. GHEORGHE, CENZURAT, ....... 1919, három sorba rendezve, méretei: 59 x 24 mm, kék tussal nyomták egy portómentes levelezőlapra, 1919. november 6-án (3/49. és
8. ábra).

50. sz. bélyegző. TELEGUŢ–THIELK katalógusszáma 33.22, felirata: ST. GHEORGHE, CENZURAT, ........ 1919, Semn. ............ (négy sorba rendezve), méretei 43 x 26 mm, ibolya, kék vagy piros tussal nyomták. A vele lepecsételt Brassóba küldött képeslapot 1920. május 30-án cenzúrázták (3/50. ábra).

Az 1944–45-ös időszakból a következő két cenzúrabélyegzőt ismerjük:

51. sz. bélyegző. 78.1. katalógusszámú –
JÓZSEF Álmos közlése. Felirata: Cenzurat Sft.Gheorghe 1, méretei 47 x 4 mm, ibolyaszínű bélyegző, 1945. március 31.-i dátummal (3/51. ábra).

52. sz. bélyegző. 78.2. katalógusszám. Felirata: Cenzurat Sft.-Gheorghe, mellette 1, 2 vagy 3-as cenzorszám, méretei 57 x 9 mm, téglalap alakú keretben. A 3/52. ábrán bemutatott példányok 1945 októberéből, illetve decemberéből származnak.

*

Sepsiszentgyörgy város 1948-ig ismert, használt postai bélyegzőinek felsorolását itt befejezzük. Elégséges adatok, információk hiányában nem ismertettük a portó, franco, ajánlási,
expressz bélyegzőket, bár ezek némelyike megjelenik néhány közölt ábrán. Újabb kutatások, újabb bélyegzők felfedezéséhez vagy az ismertek használati idejének módosításához vezethetnek. Mind a bemutatott bélyegzők, mind pedig az ezután feltárásra kerülők egységes katalogizálása, más helységek bélyegzőivel együtt, a jövő feladata.

Irodalom
 
1. *** (1974) Catalogul mărcilor poştale româneşti.

2. *** (1899) Háromszék vármegye – Emlékkönyv.

3. *** (1965) A magyar bélyegek monográfiája I. és IV.

4. BÉR Andor és társai (1990): A Magyar Posta bélyegelőtti bérmentesítéseinek és bélyegzőinek kézikönyve, Bp.

5. BÉR Andor és társai (1988): Bélyeglexikon, Gondolat kiadó, Bp.

6. TELEGUŢ–THIELK (1995): Postzensuren in Rumänien 1919–1950, Kiel.

7. SUCIU, Coriolan (1967–1968): Denumiri istorice din Transilvania I-II.

 

 
< Előző   Következő >
 
Erdélyi Top10 | relatio.ro - Az információ

| www.szekelyfoldert.info | Minden jog fenntartva © 2005-2006 | Digital Studio |