2022. július 6. szerda, Ma Csaba napja van. Ez az év 187. napja. Holnap Appolónia napja lesz. Advertisement
www.szekelyfoldert.info
Főoldal arrow Elektronikus Könyvtár arrow Acta 1998 arrow Acta 1998 - Művelődéstörténet arrow Csíkszéki falupecsétek a Csíki Székely Múzeumban
Főoldal
Székelyföld
Elektronikus Könyvtár
Kép-Tár
Author Info Module




Csíkszéki falupecsétek a Csíki Székely Múzeumban PDF Nyomtatás E-mail
Írta: SZŐCS János   

VÉCSEY Gyula emlékének
(Kivonat)

A dolgozat a Csíki Székely Múzeum VÉ-CSEY Gyula gyűjtötte és adományozta pecsétgyűjteményének (összesen 141 db. lenyomat, illetve pecsétnyomó) a csíkszéki községekre, falvakra vonatkozó ré-szét (64 db.) mutatja be. A csíki pecsét-használatról már 1776–77-ből vannak adatok, de községeknek csak kivételesen volt a múlt század közepe előtt saját pe-csétje. Valószínűleg az 1848–49 utáni passzív ellenállás magyarázza, hogy 42 esetben ott szerepel a székely jelképek-nek tartott „nap és hold” szimbólum.

 VÉCSEY Gyula (1908–1989) Csíkszeredában született, középiskolai tanulmányait ugyanott végezte. Budapesten érettségizett (1927) és szerzett elektromérnöki oklevelet (1934). Szülővárosában vállalkozó. 1945-öt követően a csíkszeredai közüzemek osztályve-zetője, majd főmérnöke. Nyugdíjazásától (1968) mintegy 10 éven át a Csíkszeredai Múzeumnál dolgozik. Az 1970-es évek elején jelentős érdemeket szerzett a csíkszeredai Mikó-vár (a Csíki Székely Múzeum épülete) és más csíki műemlé-kek restaurálásának a munkájában. A múzeumnak fényképgyűjteményt és pecsétgyűjteményt adományozott. Legyen ez az írás részünkről ké-sői és szerény adósságtörlesztés önzetlenül és odaadóan végzett munkájáért.

Már a kezdet kezdetén szétválasztjuk a pecsétet (pecsétlenyomatok) és a pecsétnyomók gyűjteményét. Mindkettőt VÉCSEY Gyula gyűj-tötte és ajándékozta a Múzeumnak. A gyűjtés konkrét körülményeiről keveset tudunk.

Az összegyűjtött pecsétlenyomatokat, vagyis a tulajdonképpeni pecséteket VÉCSEY Gyula három darab írópapír nagyságú kartonívre ragasztotta. Az elsőn 45, a másodikon 50, míg a harmadik íven 46, összesen 141 összegyűjtött, leragasztott pecsét található. Különböző hely-ségek, egyházközségek és intézmények jobbára múlt század közepi pecsétjei. Itt csupán a csíkszéki községek, falvak, mint gazdasági, politikai és közigazgatási szerveződések, közösségek pe-csétjeit tárgyaljuk.

Csíkszékben a községek, falvak eddigi ismereteink szerint a múlt század közepe tájáig nem rendelkeztek saját pecséttel. Az iratokat, ha egyáltalán használtak pecsétnyomót, a kiállító tisztségviselők saját pecsétükkel hitelesítették. Eddigi ismeretadatok szerint valamivel korábbi időből, 1831-ből csupán Borszéknek volt pecsétnyomója.

A csíki pecséthasználatról egy taplocai perben (1776–77) is szó esik. HOLLÓ Lőrinc végrendeletének a hiteles volta körüli disputában a felperes így nyilatkozik: „Tagadom, hogy egyik vagy másik birónak (kézen fogott bírának) is lehetett volna tulajdon pecsettje...” Az alperes így reagált: „Com(m)unitás pecsétét nem szokták efféle munkákhoz hordozni, hanem kinek micso-dás vagyon, aszerint s azzal szokta maga munkáját signálni”.

A pecséthasználat a középkorban jött szokásba. A 13. században már eléggé általános Európában. A pecsétnek bizonyító, hitelesítő ere-je volt, van. Az ún. „autentikus (közhitelű) pe-csét tulajdonosának a tekintélyével ruházta fel az oklevelet”, a kibocsátott iratot, szögezi le KU-MOROWITZ Lajos Bernát, a magyar pecséttan (szfragisztika, szigillográfia) ismert tudós szak-értője. WERBŐCZY Hármaskönyve (1514) kimondja, hogy: „A levélre helyezett ilyen hiteles pecsét minden tényt, ami azokban a levelekben kitéve és előadva van, megerősít.”

A pecsét jelkép, szimbólum az iraton, a tulajdonosának az akaratát fejezi ki, erősíti meg. A pecsétnek és a címernek a hűbéri társadalomban ugyanegy a jogi és társadalmi szerepe. Bizo-nyos fokú tekintélyt jelentett. A pecsét a tulajdonosa akaratának a kifejezője. A pecsétekre, így az általuk tárgyaltakra is, még az újkorban is, a legtöbb esetben valamilyen szimbólumot, jele-ket véstek. Ezek egyben a tulajdonos, a terület, a település vagy közösség jelképét, címerét is képezték, jelentették.

A pecséttan szerint a pecsét két fogalmat takar: az első egy pecsétnyomón fémbe vagy más szilárd anyagba vésett negatív, a későbbiekben esetleg pozitív ábrázolást jelent, míg a második fogalom ennek egy puhább anyagon, viaszon, esetleg fémen lévő lenyomata.

A gyakorlatban a pecséten csupán a lenyomatot értjük.

Az itt tárgyalt pecsétek használatának ideje a 19. század közepére, második felére te-hető. A felsorolt települések lakosságának a me-zőgazdaság, éspedig a földművelés és az állatte-nyésztés képezte a megélhetés fő forrását. Csu-pán Balánbánya és Borszék számított kivételnek, mert míg az előbbi bányaközpont lett, addig az utóbbi fürdőhelységként vált ismertté, keresetté.

Bár a forradalom és szabadságharc elfoj-tásával 1849 nyarától Erdélyben is véres ön-kényuralom veszi kezdetét, az ekkor és ezután jelentkező pecséthasználat a központi, hatalmi kezdeményezés mellett kapcsolatba hozható azzal a társadalmi átalakulással is, amelyet az 1848-as forradalom indított el: a feudális viszo-nyok nagyobb részének a megszüntetésével, a jobbágyfelszabadítással, és Csíkban jelentőségben nem utolsó sorban mindehhez még hozzá-adódik a székely határőrség intézményének a felszámolása. Itt akkor nagyobb önkormányzati szerephez jutottak a korábban elsősorban az I. székely határőr gyalogezred parancsnoksága által „patronált” és egyben elnyomott székely községek, falvak volt katonaközösségei, ugyan-úgy a volt jobbágyok és zsellérek is.

A pecséteken jelentkező szimbólumok egyben a községek, falvak címerei is. A 64 tárgyalt pecsét közül harminckilencen a nap és a hold (vagy hold és nap) ábrázolását találjuk. Köztudottan a nap és a hold a székelység jelképe. Erdély címerében a székelység szimbólumaként a nap és a hold bizonyítottan először 1595-ben jelentkezik. Dan CERNOVODEANU, magyar forrásokra hivatkozva, azokat átvéve, azt írja, hogy 1595-ben a BÁTHORY Zsigmond feje-delem (1588–1602) udvarában dolgozó heraldi-kusok „osztották ki”, adták volna a székelység-nek ezt a szimbólumot, mint ahogyan a szászoknak a hét vár (hét bástya) jelképe, az erdélyi ma-gyar nemességnek a sas jutott.

A két égitest ábrázolása magyar királyi pecséteken II. András (1205–1235) idején tűnik fel először. II. András második nagypecsétjét és az aranybulla (1222) előlapját a nap és a hold díszíti. Díszíti csupán, ahogyan KUMOROVITZ L. Bernát állítja. Ennél többet, egyéb funkciót a két égitest ábrázolásának nem tulajdonít.

A 16. században János Zsigmond (1556–1571) egyik aranyforintján egyéb jelkép mellett jobboldalt a fogyó holdsarló, baloldalt pedig a nap (vagy egy csillag?) képe látható.

A 13. század végétől a székely dokumentumokra, amint azt JAKÓ Zsigmond professzor írja, a székely ispán pecsétjét tették. Tehát a székelységnek akkor nem volt saját pecsétje.

Mégis léteznek olyan tárgyi emlékek és adatok, amelyeket e székely szimbólumok régi voltának a tárgyalásánál nem mellőzhetünk. Udvarhelyszék több középkori műemlékén fellelhetjük a vitatott két égitest ábrázolását. A bögözi református templom egyik gyámkövén a nap, a másikon 2 csillag és a félhold alakja je-lenik meg. A székelydályai református templom felfestményén a másik, sőt egyesek által a régebbi székely jelképnek mondott kardot tartó karral együtt egy félhold és egy csillag is helyet kapott egy címerpajzson. Ugyancsak a dályai meny-nyezeten látható a BARLABÁSI Lénárd címere: az ökörfej, a hold és csillag együttese, amely nagyjából azonos a Moldva pecsétjén találhatóval. A székelyderzsi unitárius templom szentélyében lévő gyámkő címerpajzsán a kardot tartó kart együtt jelenítették meg a félholddal és egy csillaggal. Az 1870-ben lebontott székelyszent-erzsébeti református templom három, máig megőrzött boltzárókövére égitesteket faragtak: egyikére a napot, a másik kettőre egy-egy csillagot. Ezek az égitestábrázolások legkésőbb 15. századiak.

Csíkban a rákosi római katolikus templom egyik boltzárókövére faragták a nap (csillag?) és a hold alakját, míg a torony déli falán ugyancsak a nap és a hold ábrázolásával talál-kozunk. A két égitest e megjelenítésének az ideje legkésőbb a 15–16. század fordulója körüli időre tehető. Ugyanitt, a kórusfeljáró deszkamennye-zetére is napot és holdat festettek. A napnak és a holdnak ez az utóbbi megjelenítése 17. századinak tűnik, de nemigen lehet későbbi a 18. század végénél. Az 1659-es erdélyi országgyűlés külön határozatban foglalkozott az Erdély címerében lévő szimbólumokkal, itt mondották ki, hogy kié, melyik kiváltságos „nemzeté” egy-egy jel, jel-képcsoport. Különben ezeknek a szimbólumoknak az ilyen szerepük már jó ideje ismeretes volt Erdélyben.

A 18. században Aranyosszék (1752) valamint Csík-, Gyergyó- és Kászonszék (1793) címerében is helyet kapott a nap és a hold, ami nem csoda, hiszen ismerjük Erdély címerét a 16. század végétől, továbbá az országgyűlés már említett határozatát 1659-ből.

Marad tehát továbbra is a kérdés: mióta és hogyan vált a nap és a hold a székelység jelképévé?

Még egy kitérőt teszünk: mind a moldvai, mind a havasalföldi vajdaság címerén (heraldikai szempontból tkp.: pecsétjén) a két égitest már kb. a 14. század végétől itt-ott jelent-kezik. Némelyek azt a feltevést kockáztatták meg, hogy ezek az ott élő magyarság (Havas-alföldön Secuieni megye, Moldvában: csángók és székelyek) jelképei lennének. De ennek sem-mi bizonyítható alapja nem ismert. Így hát nem szándékozzuk újabb hipotézissel szaporítani a már létezőket. Moldva címerének az elemzé-sekor Dan CERNOVODEANU feltételezi, hogy a jelképek az ókorra visszamenő napkultusz szimbólumai lehetnek. E feltételezésen kívül közelebbit, meggyőzőbb érveket a nap és a hold jelképről nem mond.

A 64 tárgyalt pecsét közül negyvenkettőn tűnik fel a nap és a hold. A csíkiak e szimbólumegyüttessel, talán 1-2 kivételtől eltekintve, szé-kely mivoltukat akarták kiemelni, demonstrálni az 1848–49-es forradalom és szabadságharc el-fojtása után. További kilenc pecséten csak felirat; hét pecséten madár; a többin növényi motívum, madár és bányászkalapács; szív, korona és mérleg alakja látható.
I. Falupecsétek
 
1. Balánbánya (Leltárszáma: történelem, 346/85. sz.). Kör alakú pecsét, átmérője 3,5 cm. Körirata: BALÁNBÁNYA KÖZÖNSÉG PECSÉTJE * CSÍKSZÉKBEN *. Középen egy balról jobb irányba repülő madár alakja, alatta két bányászkapalács, szokásos módon keresztbe téve. Balánbánya 1850-ben lett önálló község. Az eredetileg Csíkszentdomokos területén, 1800 körül alapított településen rézbányászat folyt.

2. Csíkborzsova (T. 346/61. sz.). A kör alakú pecsét átmérője 2,6 cm. Körirata: CSÍK BORZSOVA PECSÉTYE. Középen jobbról a fogyó félhold, bal felől a nap jelképe látható.

3. Csíkcsatószeg (T. 346/57. sz.). Kör alakú pecsét, átmérője 2,7 cm. Felirata CSÍKCSATÓSZEG PECSÉTYE. Középen jobbra a fogyó félhold, balra a nap.

4. Csíkcsekefalva (T. 346/63. sz.). Kerek pecsét, átmérője 2,8 cm. Körirata: CSÍKCSEKEFALVA PECSÉTYE. Középen jobbra a fogyó félhold, balra a nap.

5. Csíkcsicsó (T. 346/88. sz.). A kör alakú pecsét átmérője 3,2 cm. Körirata: CSITSÓ KÖZ. PECSÉTJE. Középen, de a körirattól nem elválasztva, mint általában szokás, jobb felől a félhold profilja, bal felől a szembetekintő naparc, alattuk 3 jegenyefa alakja, a középső magasabb a két szélsőnél. A pecsétnyomó készítője jelezte a talajt is.

6. Csíkcsobotfalva (T. 346/48. sz.). A kerek pecsét átmérője 2,7 cm. Körirata: CSÍKCSOBOTFALVA PECSÉTYE. A belső körben, jobboldalt a balra tekintő félhold, balra a nap. Csobotfalva Csíksomlyóhoz tartozó falu.

7. Csíkcsomortán (T. 346/91. sz.). Enyhén ovális alakú pecsét. Függőleges átmérője 3,8 cm, a vízszintesé 3,7 cm. Körirata: CSÍKCSOMORTÁNI KÖZÖNSÉG. Középen jobb felől az előre néző nap, balra, profilban az újhold látható. A napot és a holdat két különböző növénytől származó, lent összefűzött, felül nyitott ág választja el a körirattól.

8. Csíkdánfalva (T. 346/49. sz.). A kerek pecsét átmérője 2,7 cm. Felirata: CSÍKDÁNFALVA KÖZÖNSÉGE. Középen jobb felől a balra tekintő fogyó félhold, bal felől a napkorong.

9. Csíkdelne (T. 346/62. sz.). Kerek pecsét. Átmérője 2,4 cm. Felirata: CSÍKDELNE PECSÉTYE. Középen jobboldalt a fogyó félhold, míg baloldalt a napkorong van. A felirat rosszul betűzhető.

10. Csíkjenőfalva (T. 346/64. sz.). A kör alakú pecsét átmérője 2,8 cm. Felirata: CSÍK-JENŐFALVA KÖZÖNSÉGE. Középen jobb felől a félhold, bal felől a napkorong.

11. Csíkkozmás (T. 346/58. sz.). A kör alakú pecsét átmérője 2,7 cm. Felirata: CSÍKKOZMÁS PECSÉTYE. Középen jobbra a félhold, balra a nap.

12. Csíklázárfalva (T. 346/70. sz.). A kör alakú pecsét átmérője 2,7 cm. Körirata: CSÍKLÁZÁRFALVA PECSÉTYE. 1864. Igen nehezen olvasható felirat. Középen jobbra a napkorong, balra a hold. Fontos adata, bár nem látszik elég világosan, a datálása. Így joggal feltételezzük, hogy a többi napos-holdas csíki községpecsét is az 1850–1860-as évekből származik.

13. Csíkmadéfalva (T. 346/89. sz.). A kör alakú pecsét átmérője 3 cm. Felirata: MADÉFALVA KÖZ. PECSÉTJE. Középen felül, jobboldalt a félhold, balról a napkorong, alattuk három egyenlő magasságú jegenyefa (?). A fáktól jobbra I betű, balra pedig CS látható. Hasonlít Csicsó község pecsétjéhez. A felirat és a jelképek között itt sincs, akárcsak Csicsó esetében, elválasztó vonal.

14. Csíkmenaság (T. 346/53. sz.). A kerek pe-csét átmérője 2,8 cm. Felirata: CSÍK MENESÁG KOZONSÉGEI. Középen jobbra a félhold profilja, balra a napkorong. Egy megjegyzést teszünk a község nevét illetően: a Meneság forma valószínű az eredetibb, régebbi alak. A korábbi századokban az írott forrásokban százakra menő a Meneság alakok száma. A közönségei szó a korábbi katonaközösségre, valamint az 1848 előtt függő vi-szonyban lévő „privincialisták”, jobbágyok és zsellérek csoportjára utaló kifejezés lehet.

15. Csíkrákos (T. 345/42. sz.). Két pecsétjét is ismerjük a falunak. Az első kerek pecsét, átmérője 2,4 cm. Felirata: 3 vízszintes sorban CSĺKRákos / Falu pecsétje / 1865(?). Az évszám olvasata bizonytalan. A pecséten nincsen semmilyen jel, szimbólum.

16. Csíkrákos (T. 346/81. sz.). A második, szintén kör alakú pecsét átmérője 3 cm. Körirata: Csik Rákos Pecsétye. A középen széttárt szárnyú madár, csőrében gallyal. Alatta a madarat is közrefogva két, alul összefűzött leveles ág. A „pecsétye” szó írása a kiejtést tükrözi. Az ilyen feliratúak régebbiek, mint a „pecsétje” alakot mutatók.

17. Csíkszentgyörgy (T. 345/38. sz.). A kör alakú pecsét átmérője 3,1 cm. Felirata: Csík Szent György Község / pecsétye. A „pecsétye” szót vízszintesen a középre helyezték, alatta kapcsos zárójel, míg a felirat első része körirat.

18. Csíkszentimre (T. 346/66. sz.). Kör alakú pe-csét. Átmérője 2,5 cm. Körirata: CSÍK SZENTIMRE. Középen, jobb felől a fogyó holdsarló, bal felől a napkorong.

19. Csíkszentkirály (T. 346/60. sz.). A kerek pecsét átmérője 2,7 cm. Felirata CSÍKSZENTKIRÁLY PECSÉTYE. Középen, jobboldalt a balra tekintő holdsarló, baloldalon a napkorong.

20. Csíkszentlélek (T. 346/79. sz.). A kerek pecsét átmérője 2,8 cm. Felirata: CS.Sz. LÉLEK. 1869. Középen felemelt szárnyú madár, csőrében talán olajág (?). A Szentlélek jelképe lehet. Alól két összefűződő faág. Igen lényeges adata a datálása.

21. Csíkszentmihály (T. 346/55. sz.). A kör alakú pecsét átmérője 2,8 cm. Felirata: CSÍKSZENTMIHÁLY PECSÉTYE. Középen jobb felől a balra néző holdsarló, baloldalt a napkorong.

22. Csíkszentmiklós (T. 346/72. sz.). Kerek pecsét. Átmérője 2,8 cm. Körirata: CSÍK SZENT MIKLOS. Középen, felül napábrázolás, alatta a nap felé forduló holdsarló. A két jelképet két, alul összeérő ágnak látszó alakzat is közrefogja.

23. Csíkszentmiklós (T. 346/76. sz.). A második csíkszentmiklósi kör alakú pecsét átmérője 2,7 cm. Felirata: CSÍK SZ. MIKLÓS PECSÉTJE. 1870. Középen felül a székelység régi címerének is mondott, hitt szablyát tartó kar, alatta a székelység szimbóluma, jelképe: jobboldalt a nap, balfelől a jobbra néző holdsarló. A három jelképet alul egymást keresztező olajág (?) fogja közre.

24. Csíkszentsimon (T. 346/69. sz.). A kör alakú pecsét átmérője 2,6 cm. Felirata: CSIK SZ. SIMON. Középen, jobbra a majdnem kereszt alakúra si-került napkorong, bal felől a jobbra tekintő hold. A feliratot és a szimbólumokat vonal nem választja el.

25. Csíkszépvíz (T. 346/77. sz.). A kör alakú pecsét átmérője 2,6 cm. Felirata: Csik.szépvíz Pecsétgye. Középen monogram (talán) SV. (Szépvíz?). A monogram alatt két egymást keresztező ág.

26. Csíkvárdotfalva (T. 346/46. sz.). A falu Csíksomlyó része. Különálló gazdasági, politikai község volt. (Csíksomlyó másik része Csobotfalva.) A kerek pecsét átmérője 2,8 cm. Felirata: CSIK VÁRDOTFALVA KÖZÖNSÉG. Középen jobbra a félhold, balra a napkorong alakja.

27. Csíkverebes (T. 346/90. sz.). A kör alakú pecsét átmérője 3,2 cm. Körirata: CSÍK VEREBES KÖZSÉGE. A középen lévő körvonallal a felirattól elkülönülő jelkép mibenléte bizonytalan, talán korona.

28. Csíkzsögöd (T. 346/47. sz.). A kerek pecsét átmérője 2,7 cm. Körirata: CSÍKZSÖGÖD KÖZÖNSÉGEI. Középen jobboldalt a holdsarló, bal oldalon a napkorong. A közönségei kifejezése itt is talán az 1848 előtti társadalmi rétegekre, csoportokra vonatkozhatik.

29. Gyergyóbékás (T. 345/12. sz.). Ma Neamţ megyéhez tartozó település (Bicazul Ardelean). Ovális alakú pecsét. Magassága 3,2 cm, szélessége 2,7 cm. Román nyelvű felirata: SIGILULU COMUNEI BICAZU. Középen egy röptében lévő madár, csőrében mérleget tart. A pecsétnyomót 1850–1867 között metszhették.

30. Gyergyóbélbor (T. 345/10. sz.). Kerek pecsét. Átmérője 3 cm. A középen vízszintes sorban lévő felirata: Bélbor Pecsétje. A feliratot két olajág fogja közre. Pecsétnyomóját 1867 után készíthették.

31. Gyergyócsomafalva (T. 345/44. sz.). Kör alakú pecsét, átmérője 2,1 cm. Felirata: GYERGYÓCSOMAFALVA PECSÉTJE. Középen két betű, a falu monogramja, nevének rövidítése: CF. Szimbólum, jelkép a pecséten nincs.

32. Gyergyódamok (T. 345/11. sz.). Ma Neamţ megyéhez tartozó település (Dămuc). Ovális alakú pecsét. Magassága 3,4 cm, szélessége 2,8 cm. Középen csőrében gyűrűt tartó, repülni készülő madár, holló (?) alakja. A pecsétnyomó, amelytől a pecsét származik, az 1850–1867 közötti időszak terméke lehet. Felirata ro-mán nyelvű: SIGILU DEMUCU.

33. Gyergyóditró (T. 346/80. sz.). A kerek pecsét átmérője 3,4 cm. Körirata: A Ditrai Nemes Közönség Pecséttye. Középen kitárt szárnyú madár, csőrében olajág. A madár alakját két ág fogja össze, amelyek lent összekapcsolódnak. A szöveg eléggé nehezen olvasható.

34. Gyergyókilyénfalva (T. 345/15. sz.). Kerek pecsét. Átmérője 4 cm. Körirat: Gyo Kilyén Falva Petsettye. 1859. Az első szónak, valamint az évszám két utolsó számjegyének olvasata bizonytalan. Középen egy, a fajtáját nehezen meghatározható fa, növény. Lent a szöveg kezdete és vége közötti térben díszként összekapcsolt növényi ág.

35. Gyergyótekerőpatak (T. 346/50. sz.). Kerek pecsét, amelynek átmérője 2,7 cm. Felirata: GYERGYÓTEKERŐPATAK PECS. Középen jobb felől a holdsarló, bal felől a nap.

36. Gyergyótölgyes (T. 346/82. sz.). Kör alakú pecsét. Átmérője 2,7 cm. Felirata: A Tölgyesi Közönség Petsétje. Középen széttárt szárnyú madár, csőrében három gabonakalász. Lába alatt két ágból álló növényi dísz. Legalul évszám: 1853. Lényeges adata a datálás.

37. Gyergyóújfalu (T. 346/75. sz.). Kör alakú pecsét. Átmérője 2,5 cm. Felirata: Gyo. UJ. FALVI . KÖZÖNSÉG . PETSÉTJE. Középen öt halom. A legmagasabb csúcsán fenyőfa, annak jobboldalán a nap, a baloldalán pedig a holdsarló. A halom alatt növényi dísz látható.

38. Gyergyóvárhegy (T. 345/18. sz.). Régebbi magyar neve Várhegyalja. Régi román neve Varviz (Varvizu) volt. Mai román neve Subcetate. A pecsét ovális alakú, magassága 2,3 cm, szélessége 3 cm. Felirata: SIGILU COMUNEI VARVIZU. A szöveg alatt növényi dísz. 1850–1867 közötti időszakra datálható.

39. Gyergyóvárhegy község (T. 345/41. sz.). Kör alakú pecsétjének átmérője 2,6 cm. Felirata két vízszintes sorban: Gyergyó / Várhegy. Minden dísz és szimbólum nélküli pecsét. 1867 utánra datálható.

40. Gyergyózsedánpatak, Zsedánpatak, Zsadánpatak (T. 345/14. sz.). Ma Neamţ megyéhez tartozik (román neve Valea Jidanului). Ovális alakú, magassága 3,3 cm, szélessége 2,9 cm. Felirata: SIGILULU COMUNEI VALEA JIDANULUI. Középen egy egyensúlyban lévő mérleg. A pecsét 1850–1867 közöttre datálható.

41. Gyimesközéplok (T. 346/73. sz.). Kör alakú pecsét, átmérője 2,3 cm. Felirata: Gyimesközéplok. Középen egy kis körben jobbra a nap felé forduló holdsarló, balra a nap. A pecsétnyomó, amelytől a pecsét származik, 1849 után készült, ugyanis Gyimeslok ekkor szakadt két részre: Gyimesfelsőlokra és Gyimesközéplokra. A Gyimesközéplok helynév használata hivatalosan ezt követően honosodott meg.

42. Kászonaltíz (T. 346/68. sz.). A kör alakú pecsét átmérője 2,5 cm. Felirata: KÁ-SZONALTÍZ PECSÉTYE. Középen jobb oldalt a balra tekintő félhold, bal oldalon a napkorong. A feliratot és a szimbólumokat nem választja el körvonal.

43. Kászonújfalu (T. 346/74. sz.). A kerek pecsét átmérője 2 cm. Felirata: KÁSZONÚJFALU PECSÉTJE. Jobb felől a balra tekintő holdsarló, baloldalt a napkorong. A körirat és az ábra között nincsen körvonal.
II. Pecsétnyomók
 
A pecsétnyomók a Csíki Székely Múzeum numizmatikai leltárkönyvébe vannak bejegyezve – a pecsétek, mint már mondottuk, a történelmi leltár 3 lapján (T. 345., 346., 347.) találhatóak. Amennyiben egy település rendelkezik pecsétnyomóval és a gyűjteményben egy vagy több pecséttel is szerepel, ez utóbbiakat a pecsétnyomókkal együtt közöljük.

VÉCSEY Gyula gyűjteményében13 pecsétnyomót találtam.

1. Borszék (Leltárszám: N. 1269). Rézből készült, fafogója hiányzik. Magassága 4,5 cm. A kerek pecsét átmérője 2,8 cm. Felirata: BORSZÉK - KÖZSÉG PECSÉTJE. A PECSÉTJE szót a belső körbe helyezték. A 3 szótól körülzárt térben jobb felől a holdsarló, balról a nap.

2. Borszék. A VÉCSEY-féle pecsétgyűjteményben található, valószínűleg az előbbinél régibb pecsét (T. 345/9. sz.). Átmérője 2,3 cm. Felirata két sorban, vízszintesen: Borszék / 1852.

(Megj.: Az Erdélyi Történeti Múzeumban található egy korábbi borszéki pecsétnyomó is. Latin nyelvű felirata a következő: Sigillum Aciduale Borszékiensis / PRO DEO et HOMINIBUS 1831.)

3. Csíkmadaras (Ltsz.: N. 1266). A pecsétnyomó rézből van. Magassága 5,5 cm. Nyele átfúrt. A kerek pecsét átmérője 2,8 cm. Körirata: CSIKMADARAS KÖZÖNSÉGEI. Középen jobb oldalon a balra tekintő félhold, bal felől a napkorong. A közönségei szó talán még az 1848 előtti katonai-feudális viszonyokat tükrözi, amikor még „mixta communitásról”, katonai és jobbágyközösségről beszéltek az iratok.

4. Csíkszentdomokos (Ltsz.: 1258). Rézből készült, fanyelű pecsétnyomó. Magassága 10,1 cm. Átmérője 2,5 cm. Körirata: CSÍKSZENTDOMOKOS PECSÉ. Középen jobb felől a balra tekintő holdsarló, baloldalon a napkorong.

5. Csíktaploca (Ltsz.: 1343). A pecsétnyomó rézből készült. Magassága 5,5 cm. Felirata CSIKTAPLOCZA PECSÉTYE. A pecsét átmérője 2,6 cm. Középen jobbról a hold, balról a nap látható.

6. Csíktusnád (Ltsz. 1268). Rézből készült pecsétnyomó. Magassága 4 cm. A pecsét átmérője 3,8 cm. Felirata: CSIK TUSNÁD. KÖZSÉG. Középen a napkorong, fölötte egy csillag és a holdsarló.

7. Csíktusnád (T. 346/56. sz.). Csíktusnád másik pecsétje, tehát létezett egy másik pecsétnyomó is. A kerek pecsét átmérője 2,7 cm. Felirata: CSIKTUSNÁD PECSÉTYE. Középen jobb felől a holdsarló, balról a napkorong.

8. Csíkvacsárcsi (Ltsz. 1262). A pecsétnyomó rézből van. Hiányzik a fanyele. Magassága 5,3 cm. A pecsét átmérője 3 cm. Felirata: CSIKVACSÁRCSI KÖZSÉG. Középen jobb oldalt a félhold, bal felől a napkorong.

9. Gyergyóalfalu (Ltsz. 1261). Rézből van. A fanyele hiányzik. Magassága 4 cm. A kerek pecsét átmérője 3,4 cm. Felirata: GYERGYÓ ALFALU. KÖZSÉG. Középen jobboldalt az ember arcú napkorong, alatta a szintén emberi arccal megmintázott hold.

10. Gyergyóalfalu (T. 346/52. sz.). Gyergyóalfalu községnek az előbbinél egy korábbi pecsétje. A kerek pecsét átmérője, amelyet ismerünk, 2,7 cm. Felirata: GYERGYOALFALU PECSÉTYE. Középen jobbra a holdsarló, balra a nap.

11. Gyergyóholló (Ltsz. 1263). A község román neve Corbu. Magassága 4,3 cm. A fanyele hiányzik. A kerek pecsét átmérője 4,1 cm. Felirata: GYERGYO - HOLLO KÖZSÉG PECSÉTJE. Középen madár, holló, csőrében ágat tart. 1867 után vésett pecsétnyomó lehet.

12. Gyergyóholló (T. 345/13., T. 346/84. sz.). Az előbbinél korábbi pecsétnyomó. Az ovális alakú pecsét magassága 3,1 cm, szélessége 2,9 cm. Felirata: SIGILULU COMUNEI CORBU (Holló község pecsétje). Középen széttárt szárnyú madár, csőrében három gabonafejet (levelet?) tart.

13. Gyergyóholló (T. 346/94. sz.). Harmadik hollói pecsét. Ovális alakú, magassága 3,1 cm, szélessége 2,9 cm. Felirata: Gyo Holloi Közönség Pecsétye. Felül korona, középen szív alakú keretben egy madár (holló?), csőrében három gabonakalásszal. A szív alakot alul összekapcsolt két ág övezi.

14. Gyergyóremete (Ltsz. 1264). A pecsétnyomó rézből van, fém(-fa?)nyele hiányzik. Magassága 4,1 cm. A kerek pecsét átmérője 2,9 cm. Felirata: GYERGYÓREMETE KÖZSÉG PECSÉTJE. Középen a jobbról balra tekintő holdsarló, jobb felől a szemben lévő naparc.

15. Gyergyóremete (T. 346/67. sz.). Az előbbinél korábbi remetei pecsétnyomó ma nincsen meg. A kerek pecsét átmérője 2,6 cm. Felirata: GYERGYÓ REMETE PECSÉTYE. Középen a csíkszéki községek többségében használt jelkép: a hold és a nap. Jobb felől a balra tekintő holdsarló, balról a napkorong.

16. Gyergyóvasláb (Ltsz. 1280). Régi, 17–18. századi magyar neve Vaslábú volt. Mai román neve Voşlobeni. Magassága 5 cm, átmérője 3 cm. Felirata: GYERGYÓ VASLÁB KÖZSÉG HIVATAL PECSÉTJE *. Mivel évszám nincsen rajta, úgy hisszük, hogy 1867 utáni datálású lehet. Középen jobbra a hold, balra a napkorong látható.

17. Kászonfeltíz (Ltsz. 1256). A pecsétnyomó 3 részből tevődik össze. A tulajdonképpeni pecsétnyomó kaucsuklemezből készült, vastagsága 0,3 cm, amelyet 3 x 3,3 x 1 cm nagyságú falemezre ragasztottak. Fafogója van. Teljes magassága 6 cm. A kaucsuklemez egyik oldalán nyomott, lapított. Felirata: KÁSZON FELTÍZ PECSÉTJE. Középen jobb felől a nap, baloldalt az újhold. A pecsét átmérője 3,2 cm.

18. Kászonfeltíz (T. 346/54. sz.). Kászonfeltíznek az előbbit megelőzően létezett egy másik pecsétnyomója is. Átmérője 2,7 cm. Felirata: KÁSZONFELTÍZ PECSÉTYE. Középen jobboldalt a holdsarló, balról a nap.

19. Kászonimpér (Ltsz. 1260). Fakockára ragasztott kaucsuklemez. A fakocka méretei 3,4 x 3,1 x 1 cm. A fogója is fából van. Teljes magassága 2,8 cm. A kaucsuklemez vastagsága 0,3 cm. A pecsét átmérője 3 cm. Körirata: KÁSZON IMPER PECSÉTJE *. Az IMPER szóban az R betű sérült. Középen jobbra a napkorong, balra a holdsarló.

20. Kászonjakabfalva (Ltsz. 1259). Fakockára ragasztott kaucsuklemez. A fakocka méretei 3,4 x 3,1 x 1 cm. A fogója hiányzik.

A pecsétnyomó teljes magassága 1,5 cm, a kör alakú pecsét átmérője 3,1 cm. Felirata: KÁSZONJA-KABFALVA KÖZSÉG HIVATALOS PECSÉTJE +. A pecsét közepét jobb felől a fogyó hold karéja, bal felől a napkorong tölti ki.

21. Kászonjakabfalva. Az előbbinél valószínűleg korábbi pecsétnyomó. A kerek pecsét átmérője 3,1 cm. Felirata: KÁSZON. JAKABFALVA. Középen egy törzsön négy leveles ág látható.

A tárgyalt csíkszéki települések magyar-–román névtára
 
 
1. Balánbánya - Bălan, oraşul Bălan
2. Borszék - Borsec
3. Csíkborzsova - Bârzava
4. Csíkcsatószeg - Cetăţuia
5. Csíkcsekefalva -Ciucani
6. Csíkcsicsó  - Ciceu
7. Csíkcsobotfalva - Cioboteni
8. Csíkcsomortán - Şoimeni
9. Csíkdánfalva - Dăneşti
10. Csíkdelne - Delniţa
11. Cskjenőfalva -Ineu
12. Csíkkozmás - Cozmeni
13. Csíklázárfalva - Lăzăreşti
14. Csíkmadaras - Mădăraş-Ciuc
15. Csíkmadéfalva - Siculeni
16. Csíkmenaság - Armăşeni
17. Csíkrákos - Racu
18. Csíkszentdomokos - Sândominic
19. Csíkszentgyörgy - Ciucsângeorgiu
20. Csíkszentkirály - Sâncrăieni
21. Csíkszentlélek - Leliceni
22. Csíkszentmihály - Mihaileni
23. Csíkszentmiklós- Nicoleşti
24. Csíkszentsimon - Sânsimion
25. Csíkszépvíz -Frumoasa
26. Csíktaploca -Topliţa-Ciuc
27. Csíktusnád - Tuşnad Sat
28. Csíkvacsárcsi - Vacareşti
29. Csíkvárdotfalva - (de) Şumuleu
30. Csíkverebes - Vrabia
31. Csíkzsögöd - Jigodin
32. Gyergyóalfalu -Joseni
33. Gyergyóbékás - Bicazul Ardelean
34. Gyergyóbélbor - Bilbor
35. Gyergyódamok - Damuc
36. Gyergyócsomafalva - Ciumani
37. Gyergyóditró -Ditrău
38. Gyergyóholló - Corbu
39. Gyergyókilyénfalva - Chilieni
40. Gyergyóremete - Remetea
41. Gyergyótekerőpatak  -Valea Strâmbă
42. Gyergyótölgyes - Tulgheş
43. Gyergyóalfalu - Suseni
44. Gyergyóvárhegy - Varviz, Subcetate
45. Gyergyóvasláb - Voşlobeni
46. Gyergyózsedánpatak, Zsedánpatak - Valea Jidanului
47. Gyimesközéplok - Lunca de Jos
48. Kászonaltíz - Plăieşii de Jos
49. Kászonfeltíz - Plăieşii de Sus
50. Kászonimpér - Imper
51. Kászonjakabfalva  Iacobeni
52. Kászonújfalu  Caşinu Nou

Irodalom

 
1. ANDRIŢOIU, M.; CERGHEDEAN, M. (1971): Sigiliile săteşti în Comitatele Hunedoara şi Zărand. In: Revista Arhi-velor 1971/1. sz. 3–26. old.

2. BERTÉNYI Iván (1992): Erdély címere. In: Székely útke-reső. 1992. 1–3. sz. Székelyudvarhely.

3. BORSOS András Imre (1991): A félhold képe Erdély cí-merében. In: Honismeret 1991/3 sz. 52–56. old.

4. CERNOVODEANU, Dan (1977): Ştiinţa şi arta heraldică în România. Buc. 113–116., 133., 214–245., 257–259. old.

5. DOGARU, Maria (1986): Contribuţii la cunoaşterea comitatelor din Transilvania. In: Revista Muzeelor 1986/2. 47–53. old.

6. DÁVID László (1981): A középkori Udvarhelyszék mű-vészeti emlékei. Buk., 33., 80., 95–96., 564., 273., 296. old.

7. JAKÓ Zsigmond (1956): Sigilografia cu referire la Transilvania până la sfârşitul sec. al XV-lea şi documente privind istoria României. Buc. 560–619. old.

8. JUDE, M. M.; CORDOŞ, N. (1978): Sigiliile săteşti transilvănene. In: Acta Musei Napocensis. 1978/XV 467–479. old.

9. KUMOROWITZ L. Bernát (1993): A magyar pecséthasz-nálat története a középkorban. Bp. 11., 13–13., 54., 80–81., 112. old.

10. NÉMA Sándor (1997): A közösség jelképei a mai Győr-Moson-Sopron megye falvainak pecsétjein a 18. században. In: Honismeret. 1997/3. sz., 58–61. old.

11. ORBÁN Balázs (1869): A Székelyföld leirása... II. Pest,. 67–68. old.

12. PÁL-ANTAL Sándor (1996): A székely székek címeres pe-csétjei. In: Hargita Kalendárium 1997, Csíkszereda, 56–59. old.

13. PLEŞA, Ioan (1974): Sigiliile de la Arhivele Statului din Alba-Iulia. In: Apulum. MCMLXXIV (1974). 405–430. old.

14. SZŐCS János (1998): Románok megtelepedése, román falvak kialakulása Csíkszékben (1614–1850). In: Székelyföld (Csíkszereda) 1998/4. sz. 79–101. old. (Adatok a 17–19. szá-zadban kialakult településekről. A többi, régebbi csíkszéki falu múltjáról az alapvető műveken (ENDES Miklós, ORBÁN Balázs) kívül lásd a Hargita Népe (Csíkszereda) „Faluról falura” című rovatában 1990–1993 között KELEMEN Sándor, PÁL-ANTAL Sándor és az alulírott által dióhéjban megírt cikkeket.)

15. VÉCSEY Gyula (1978): A csíkrákosi műemlék jelképei. In: A Hét. 1978/10. sz.

16. *** Csíktapcolai falujegyzőkönyv töredéke, Csíki Székely Múzeum.

17. *** (1986) Erdély története I. Bp. 157. kép.

ACTA - 1998 (A Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum
és az Erdővidéki Múzeum Évkönyve)

 

 

 
< Előző   Következő >
 
Erdélyi Top10 | relatio.ro - Az információ

| www.szekelyfoldert.info | Minden jog fenntartva © 2005-2006 | Digital Studio |