2019. augusztus 26. hétfő, Ma Izsó napja van. Ez az év 238. napja. Holnap Gáspár napja lesz. Advertisement
www.szekelyfoldert.info
Főoldal arrow Elektronikus Könyvtár arrow Acta Siculica 2005/1 arrow Természettudomány arrow A Kovászna megyei fehér gólya (Ciconia ciconia L.) állomány számlálási adatai 1997-ben
Főoldal
Székelyföld
Elektronikus Könyvtár
Kép-Tár
Author Info Module




A Kovászna megyei fehér gólya (Ciconia ciconia L.) állomány számlálási adatai 1997-ben PDF Nyomtatás E-mail
Írta: GYÖRGY Károly   

Bevezetés

Kovászna megyére vonatkozó gólyás adatokat először Schenk Jakab közöl, aki megyénk területének egyes helységeiben gólyaszámlálást végzett 1909-1915 között.

Negyvenhárom évvel később Béldi Miklós végez állományfelmérést a megye területén. 1962-ben és 1963-ban Kovács László bejárja az udvarhelyi-, Gyergyói- és Csíki-medencéket , majd ellátogat a Kászoni- és Baróti-medence egyes településeibe is, feljegyezve az itt fészkelő gólyákra vonatkozó adatokat. 1970-ben Fóris Pál számos megyénk területén fekvő település gólyaállományát mérte fel, de adatait nem tette közzé. Az előbbiekben felsorolt számlálások nem terjedtek ki a megye valamennyi helységére. Az első, az egész megye területét felölelő számlálási akciót 1974-ben Kovács Sándor végezte el. Ezt követően Damó Gyula (1984) és Molnár Lídia (1978,1980,1988) közöltek az egész megyére vonatkozó gólyás adatokat.(3, 4, 8, 9, 10) Az 1988 óta eltelt időszakban ilyen típusú szakdolgozat nem látott napvilágot. Ezért látom indokoltnak az 1997-es, a megye egész területére vonatkozó gólyás adatok közzétételét.

Anyag és módszer

Az 1997-es gólyaszámlálás során két módszert használtam: a közvetett módszer alkalmazása abból állt, hogy Dr. Kósa Ferenccel június elején kérdőíveket küldtünk a megye valamennyi ismert gólyás helységébe. A kérdőívek a fészek helyére, a tartóaljzat típusára, a költéssel kapcsolatos adatokra vonatkozóan tartalmaztak kérdéseket.

A közvetlen módszer során  1997 július 12 és augusztus 11 között biciklivel végigjártam a megye 74 települését és a helyszínen felmértem valamennyi fészek pontos adatait.

E két módszer segítségével a megye 134 helysége közül 94 helységet sikerült leellenőrizni.

Eredmények és tárgyalás

A nyolcvannégy helységbe kiküldött kérdőívekre harmincöt válasz érkezett, tehát 41,5%-os volt a visszajelentési arány, ami egy jó aránynak mondható. Az adatok feldolgozásánál csak a pontos, teljes mértékben kitöltött kérdőíveket vettem figyelembe.

Az 1997-es gólyaszámlálás során Kovászna megye 79 helységében, azaz a helységek 58,9%-ban találtunk gólyafészket, ami az előző évek adataival összehasonlítva közepes értéket képvisel.(1, 2, 3, 4, 6, 7, 8, 9, 10) A fészkek többsége továbbra is az Olt és Feketeügy völgye mentén található. Az 1988-as megyei számlálás adataihoz viszonyítva egyetlen helységből (Bácstelek-Băcel) tűntek el a gólyák. Ugyanakkor viszont három új gólyás helységet jelölhetünk be a megyetérképre, melyekben ezidáig nem költött fehér gólya: Dálnok (Dalnic), Maksa (Moacşa), Szacsva (Saciova).

Image

Az 1997-es költési idényt jellemző paraméterek (a Schüz által bevezetett nemzetközi jelölésekkel) :
HPa-190, HPm-148, HPo-41, JZG-407, JZa-2,14, JZm-2,75, StD-5

HPa- fészkelő párok (általában)
HPm- fészkelő párok kirepült fiókákkal
HPo- fészkelő párok fiókák nélkül
HE- fészek egy gólyával
HB- fészek alkalmi látogatóval
JZG- a területen kirepült fiókák száma
JZa- fiókaszám átlag egy fészkelő párra (általában)
JZm- fiókaszám átlag egy fészkelő párra (fiókával)
%HPo- Hpo százaléka a HPm+HPo összegben
StD- gólyapár sűrűség 100 négyzetkilométerre vonatkoztatva

A megye területén fokozatosan növekszik a villanyoszlopon költő párok száma és ezzel párhuzamosan csökken a hagyományos tartóaljzatokon fészkelő társaik aránya. 1997-ben a fészkek 39,6%-a villanyoszlopon, 13,9%-a kéményen, 5,4%-a tetőgerincen, 38,2%-a csűrön, 0,9%-a templomon, 0,4%-a tömbházon, 1,35%-a pedig fán volt.

Image

Ami a fiókaszám megoszlást illeti, elmondható, hogy megyénkben a 2-3 fiókás fészekaljak voltak többségben. A 2-3 fiókás fészekaljak a villanyoszlopon található fészkek 83%-át képezik. A védelem szempontjából fontos, hogy megkezdődött a villanyoszlopokra kerülő fészektartók kihelyezése.

Image

A populációdinamikai vizsgálat során kapott eredmények alapján elmondható, hogy Kovászna megye fehér gólya állománya enyhe növekedést mutat 1988-hoz viszonyítva és úgy tűnik stabilizálódik az 1978-as értékek körül.

Image

Sajnos azonban a fészekszám nagymértékben csökkent azon nyolc helységben, ahol telepes költést jegyezhetünk és amelyek magukba foglalják a megye gólyafészkeinek 50%-át. Éppen ezért a jövőben a védelmi akciók ezen helységek gólyaállománycsökkenésének megállítása, stabilizálása felé kellene irányuljanak.

Image 

Köszönetnyílvánítás: Köszönettel tartozom Dr. Kósa Ferenc adjunktus úrnak az adatok begyűjtésénél és feldolgozásánál nyújtott óriási segítségéért, valamint a szakmai útmutatásaiért.

Bibliográfia:
BÉLDI M. (1960): Háromszék 1958 gólyakatasztere, Aquila, vol. 67-68, 204-206
BÉLDI M.: Az 1958 évi gólyaszámlálás eredménye Háromszéken, kézirat, 208-213
DAMÓ Gy. (1984): Datele privind efectivele de barză albă (Ciconia ciconia L.) din judeţul Covasna în anul 1984, Aluta, XVI-XVII, 344-349
DAMÓ,I. (1985):Efectivul berzelor albe (Ciconia ciconia) din judeţul Covasna în anul 1984, Ocrotirea naturii şi mediului înconjurător, 2, 145-148
GYÖRGY K. (1998): A fehér gólya (Ciconia ciconia L.) elterjedése,költésbiológiája és populációbiológiája Kovászna megyében, szakdolgozat, Kolozsvár,
KOVÁCS S. (1975): A fehér gólyák (Ciconia ciconia L.) fészkelése Kovászna megyében 1974-ben,Aluta, VI-VII, 479-485
KOVÁCS S. (1976): Cuibărirea berzei albe (Ciconia ciconia L.) în judeţul Covasna în anul 1974, Ocrotirea naturii şi a mediului înconjurător, t.20, 1, 39-43
MOLNÁR L. (1979): Kovászna megye fehér gólya (Ciconia ciconia L.) állományánakhelyzete az 1978-as évben, Aluta, X-XI, 421-434
MOLNÁR L. (1981): Kovászna megye fehér gólya (Ciconia ciconia L.) állományának helyzete az 1980-as évben, Aluta, XII-XIII, 408-414
MOLNÁR L. (1990): Cuibăritul berzei albe în anul 1988 în judeţul Covasna, Buletin de informare, 3

 

Rezumat: Recensământul berzei albe (Ciconia ciconia L.) din 1997 în judeţul Covasna
Recensământul berzei albe (Ciconia ciconia L.) din 1997 în judeţul Covasna se poate caracteriza prin următoarele valori : HPa-190, HPm-148, HPo-41, JZG-407, JZa-2,14, JZm-2,75, StD-5.

Abstract: The white stork (Ciconia ciconia L.) census realized in Covasna County (Romania, year 1997)
The white stork (Ciconia ciconia L.) census realized in Covasna County (Romania, year 1997) has characterized by following parameters: HPa-190, HPm-148, HPo-41, JZG-407, JZa-2,14, JZm-2,75, StD-5.

ACTA Siculica 2005/1 (a Délkeleti Intézet és a Digital Studio periodikája)

 

 
< Előző   Következő >
 
Erdélyi Top10 | relatio.ro - Az információ

| www.szekelyfoldert.info | Minden jog fenntartva © 2005-2006 | Digital Studio |