2019. augusztus 26. hétfő, Ma Izsó napja van. Ez az év 238. napja. Holnap Gáspár napja lesz. Advertisement
www.szekelyfoldert.info
Főoldal arrow Elektronikus Könyvtár arrow Acta Siculica 2005/1 arrow Természettudomány arrow Az állkapcsi lyuk (Foramen mentale) helyzete, mint kiegészítő határozóbélyeg a Neomys fajok (Mammalia, Insectivora Soricidae) biztosabb elkülönítésére
Főoldal
Székelyföld
Elektronikus Könyvtár
Kép-Tár
Author Info Module




Az állkapcsi lyuk (Foramen mentale) helyzete, mint kiegészítő határozóbélyeg a Neomys fajok (Mammalia, Insectivora Soricidae) biztosabb elkülönítésére PDF Nyomtatás E-mail
Írta: BARTI Levente   

 

(Kivonat) A két Neomys faj elkülönítésében szerzett saját tapasztalatok alapján egy újabb csonttani részlet határozóbélyeg voltát teszteltem, mely részlet különböző aspektusairól az általam ismert irodalomban nem találtam utalást: az állkapcson található állkapcsi lyuk (foramen mentale) a Neomys anomalus esetében az M1 koronájának első csúcsa alatt, azaz a két csúcs közötti külső ároknak a zománcperemnél található legmélyebb pontjából húzott merőlegestől számítva elébb, a metszőfog irányában helyezkedik el, míg a Neomys fodiensnél az állkapcsi lyuk az M1 koronájának másadik csúcsa alatt, azaz a két csúcs közötti külső ároknak a zománcperem fölött található legmélyebb pontjából húzott merőlegestől számítva hátrább, az M2 irányában található.


Bevezetés


Az Európában előforduló két vízicickány-faj közötti csonttani különbségek kutatása számos szakcikket eredményezett és a mai napig kihívást jelent a baglyok táplálékanalízisével foglalkozók számára, akiknek a munkáját nagymértértékben megkönnyíthetné, ha gyorsan és rutinosan felismerhető elkülönítőbélyegek alapján válogathatnák szét a két faj egyedeinek csontmaradványait.
A rendelkezésemre álló 5 határozó illetve szakcikk a következő ismert csonttani különbségek figyelembevételét ajánlja az elkülönítésnél:
HAMAR és KOVÁCS (1964) állkapocshosszúságot (a metszőfog alveolusának állkapocséli szegélyétől a bütyöknyúlványig – processus condyloides),   koronanyúlvány-magasságot (az állkapocs alsó szélén a szögnyúlvány – processus angularis –  tövétől a koronanyúlvány – processus coronoideus –  végéig), állkapocsmagasságot (az állkapocs alsó szélétől az M1 és M2 közéig), alsó fogsor-hosszúságot (a metszőfog alveolusának állkapocséli szegélyétől az M3 hátsó szegélyéig), a bütyöknyúlvány elülső- és a koronanyúlvány hátulsó szegélye közötti legkissebb szélességet és a szögnyúlvány tövétől a bütyök- és koronanyúlvány közötti nyereg legmélyebb pontjáig terjedő magasságot mértek, de csak a koronanyúlvány-magasság bizonyult igazán használható elkülönítőjegynek (4,0-4,3 mm a Neomys anomalus esetében és 4,7-5,0 mm a Neomys fodiensnél).
SZUNYOGHY (1972) is megállapítja, hogy a kifejlett és típusos Neomys anomalus milleri állkapcsának koronanyúlvány-magassága – az állkapocs alsó szélétől a koronanyúlvány végéig mérve – kisebb, mint a Neomys fodiensé, de nem ad mérethatárokat.
PUCEK (1981) az állcsonton (maxila) található könnycsonti lyuknak (foramen lacrimale) a zápfogakhoz viszonyított helyzetét tekinti többé-kevésbé használható határozóbélyegnek: a Neomys anomalus esetében a könnycsonti luk az M1 és M2 közötti rés fölött (~N.anomalus.max.jpg~)*, a Neomys fodiens esetében viszont az M1 hátsó csúcsa fölött (~N.fodiens.max.jpg~)** található.
ÚJHELYI (1994) megállapítja, hogy a két Neomys fajt egymástól nem mindig lehet különválasztani, lévén hogy a coronoid-magasságban átfedések előfordulhatnak.
MURARIU (2000) a PUCEK által is tárgyalt bélyegeket említi, továbbá megállapítja, hogy a felső egyhegyű fogak koronája hosszabb és keskenyebb a Neomys anomalus esetében.

Anyag, módszer, tárgyalás és következtetések:
A két Neomys faj elkülönítésében szerzett saját tapasztalatok alapján egy újabb csonttani részlet határozóbélyeg voltát teszteltem, mely részlet különböző aspektusairól az általam ismert irodalomban nem találtam utalást: az állkapcson található állkapcsi ideggödör (foramen mentale) a Neomys anomalus esetében az M1 koronájának első csúcsa alatt, azaz a két csúcs közötti külső ároknak a zománcperemnél található legmélyebb pontjából húzott merőlegestől számítva elébb, a metszőfog irányában helyezkedik el (~N.anomalus.mandib.jpg~), míg a Neomys fodiensnél az állkapcsi ideggödör az M1 koronájának másadik csúcsa alatt, azaz a két csúcs közötti külső ároknak a zománcperem fölött található legmélyebb pontjából húzott merőlegestől számítva hátrább, az M2 irányában található (~N.fodiens.mandib.jpg~).

A rendelkezésemre álló csontanyagot (legkevesebb 37 Neomys anomalus - és 13 Neomys fodiens - egyed), mely Erdélyben és a Partiumban volt gyűjtve, a fentebb tárgyalt szempontok szerint megvizsgáltam és tolómércével lemértem, az adatokat táblázatban foglaltam össze.
Egy madarászi illetve egy erdődi mintában a különbözó egyedek csontjai összekeveredtek, így nem volt lehetséges azok biztos különválogatása. Ezért a táblázatban is egységenként (koponya, jobb és bal állkapocs) csoportosítva, egyenként tárgyaltam a darabokat.

A  3,8-4,55 mm magas koronanyúlvánnyal rendelkező egyedeket (kb. 37 példány) Neomys anomalusnak tekintettem. A csontanyagon 10 kivétellel beazonosíthatóak voltak a foramen mentale és foramen lacrimale helyzetére vonatkozó, fentebb vázolt bélyegek. A kivételek: 4 egyedtől származó 5 állkapcson (a megvizsgált 69-ből) a foramen mentale az M1 hátulsó csúcsa alatt helyezkedik el (3 állkapocs a fejletlen fogazat alapján fiatal állattól származik); 2 egyedtől származó 3 állkapcson a foramen mentale határesetként az M1 elülső és hátulsó csúcsa alatti középvonalon helyezkedik el (1 állkapocs a fejletlen fogazat alapján fiatal állattól származik);.2 koponyán (a megvizsgált 23-ból) a foramen lacrimale az M1 hátsó csúcsa fölött helyezkedik el  (az egyik koponya a fejletlenebb fogazat alapján fiatal állattól származik); egy állkapcson illetve egy maxilán, melyek feltehetőleg ugyanattól az erdődi juvenilis példanytól származnak, a foramen mentale a PM4 és az M1 közötti határvonal alatt, a foramen lacrimale pedig az  M1 közepe fölött található.

A 4,7-5,0 mm-es koronanyúlványmagasságú egyedeken (13 példány), melyeket Neomys fodiensnek tekintettem, egy kivétellel szintén beazonosíthatóak voltak a foramen mentale és foramen lacrimale helyzetére vonatkozó bélyegek, egy példánynál a foramen mentale az M1 elülső csúcsa alatt helyezkedett el.
A foramen lacrimale átmérője a  foramen anterorbitale-éhez képest észrevehetően nagyobb a Neomys anomalusnál, mint a Neomys fodiens esetében; e nagyobb méret következtében tolódik el a foramen lacrimale középpontja az M1 és az M2 közötti határvonalra.

Jegyzetek:
*Neomys anomalus Cabrera 1907 ssp. milleri Mottaz 1907
The position of the lacrimal foramen, which is believed to be a diagnostic character of the Mediterranean water shrew, shows a great individual variability. In wiev of Dehnel’s study (1950) of N. a. milleri (Mottaz, 1907) from Bialowieža primeveral forest, the lacrimal foramen was situated between M1 and M2 in only 75 percent of the population, in 14 specimens it was above the anterior edge of M1, which position is typical of the European water shrew.
**Neomys fodiens Pennant 1771
The lacrimal foramen is situated above the posterior edge of M1, but some deviations may occur. Thus, for instance in the Bialowieža population the lacrimal foramen lies between M1 and M2 in 1,8 % of individuals (Dehnel, 1950).

Köszönetnyílvánítás:
Ezúton is köszönöm Sike Tamásnak a rendelkezésemre bocsátott partiumi Neomys-mintákat.

Felhasznált irodalom:

HAMAR M. & KOVÁCS A. (1964): Neue Daten über die Gattung Neomys Kaup (1829) in der Rumänischen Volksrepublik. – Acta Theriologica, Bialowieža, IX, 20:377-380.
SZUNYOGHY J. (1972): Emlősök – Mammalia, Általános bevezetés. Rovarevők – Insectivora. Fauna Hungariae, XXII. Kötet, 1. Füzet, 42-51.
PUCEK Z. ed. (1981): Keys to Vertebrates of Poland, Mammals. – PWN – Polish Scientific Publishers, Warszawa.
ÚJHELYI P. (1994): A magyarországi vadonélő emlősállatok határozója, MME, Budapest.
MURARIU D. (2000): Insectivora. Mammalia, Fauna României, vol. 16, fasc. 1., ed. Acad. Rom.

Táblázat: Koronanyúlványmagasság, a foramen mentale és a foramen lacrimale helyzete a rendelkezesemre álló erdélyi és partiumi Neomys spp. csontanyagon

 Image

Gyűjtők: Barti L.: Málnásfürdő, Büdöshegy, Jajdon völgye; Kese G.: Sepsiszentgyörgy; Kohl I. (bagolygyomortartalmak): Paloltailva, Déda, Szenéte, Lóvér, Hodák, Nagyfülpös; Kovács I.: Marossárpatak; Sike T. (bagolyköpetek): Királyterebes, Érkisfalu, Madarász, Érkávás, Erdőd.

Image
N anomalus mandib
 
 
Image
N anomalus max
 
Image
N fodiens mandib
 
Image
N fodiens max
Fotó: Barti Levente

 

Abstract: The position of Foramen mentale, an additional diagnostic character between the Neomys species (Mammalia, Insectivora Soricidae)
In this paper I present an osteological difference between the european Neomys species.
By the Neomys anomalus the position of the mental foramen is situated under the anterior edge of  M1, by the Neomys fodiens the position of the mental foramen is situated under the posterior edge of  M1.

 

ACTA Siculica 2005/1 (a Délkeleti Intézet és a Digital Studio periodikája)

 

 
< Előző   Következő >
 
Erdélyi Top10 | relatio.ro - Az információ

| www.szekelyfoldert.info | Minden jog fenntartva © 2005-2006 | Digital Studio |