2019. augusztus 26. hétfő, Ma Izsó napja van. Ez az év 238. napja. Holnap Gáspár napja lesz. Advertisement
www.szekelyfoldert.info
Főoldal arrow Elektronikus Könyvtár arrow Acta Siculica 2005/1 arrow Természettudomány arrow Adatok a Csókás - Veczer (Erősd) természetvédelmi terület ormányosalkatú bogárfaunájához
Főoldal
Székelyföld
Elektronikus Könyvtár
Kép-Tár
Author Info Module




Adatok a Csókás - Veczer (Erősd) természetvédelmi terület ormányosalkatú bogárfaunájához PDF Nyomtatás E-mail
Írta: KOCS Irén   

(Kivonat)

2001. tavaszán és nyarán egy-egy napos kutatást végeztem a Kovászna megyei Csókás-Veczer természetvédelmi területen A közleményben 4 család, 9 alcsalád, 53 nem 103 fajának adatait találjuk. Az eredmények közül kiemelendő a Squamapion samarense Faust, mely a  Kárpát-medencében csak Erdélyből ismeretes. Az eredmények szerények, a teljes fauna ismeretéhez további beható vizsgálatra lesz szükség, legalább két hetente egy -egy  napos terepmunka kora tavasztól késő őszig.

Bevezetés  

Kovászna Megye Tanácsa a 39/2001-es Határozattal 34 megyei természetvédelmi területet ideiglenes védelem alá helyezett. Annak ellenére, hogy Romániában a természetvédelem már az 1930-as években elkezdődőtt (1935-ben létesült a Retyezát Nemzeti Park), megyénk az országos listán csak két természetvédelmi területtel szerepe, bár egyik másik ideiglenes természetvédelmi területünk például a Vargyasi-szoros-Gódra karszt-Vargyas-völgye, a Csomád-Bálványos-Torja rezervátum és a Nemere-hegység akár nemzetközi védelmet is érdemelne. E csorba kiküszöbölésére a Megyei Tanács Regionális Fejlesztési Irodája egy 20 tagú kutatócsoportot állított össze, melynek én is tagja vagyok. Két éves határidőt kaptunk egy minimális dokumentáció összeállítására, de sajnos az anyagi keretet nem biztosították igy képtelenség volt a felvállalt feladat elvégzése.


Mivel kutatási területem a székelyföldi ormányosalkatúak biódiverzitása, az elmúlt tiz évben sikerült szórványos kutatást folytatnom az ideiglenes védelem alá helyezett  megyei természetvédelmi területeken, többek között az erősdi Csókás-Veczeren is. Az eredmények szerények mivel csak néhányszor sikerült entomológiai kutatást végeznem (tőlem független okokból kifolyólag) a fent említett területen. A gyűjtési eredményt kedvezőtlenül befolyásolta az is, hogy a gyűjtési módszerek közül többet egyáltalán nem tudtam alkalmazni. Ezek a következők: fénycsapdázás, talajcsapdázás, kérgezés, nevelés. A gyűjtést fűhálózással, kopogtatással, rostálással, kőforgatással és egyeléssel végeztem. A fajok rendszertani besorolását Miguel A. Alonso-Zarazaga és Christopher H. C. Lyal: A world catalogue of families and genera of Curculionoidea (Insecta: Coleoptera) 1999 alapján végeztem. A fajlista tartalmazza az egyes fajok elterjedését és tápnövényeit is.

A  már publikált fajokat, melyeket 2001-ben nem gyűjtöttem, *-gal jelőltem, az irodalmi forrás feltüntetésével ( PA, KI = Podlussány Attila, Kocs Irén: Kovászna megye Curculionoidea faunájának alapvetése - Acta 1995 - Sf. Gheorghe 1996)
Gyűjtőhelyek
1. Erősd - Csókás - Veczer - 2001. 04. 12.
2. Erősd - Csókás - 2001. 05. 01.
3. Erősd - Csókás - 2001. 06. 15.
4. Erősd - Csókás - 2001. 07. 05.

A gyűjtött fajok jegyzéke

CURCULIONOIDEA - főcsalád

RHYNCHITIDAE - család (eszelények)
RHYNCHITINAE -alcsalád
Neocoenorrhinus germanicus (Herbst, 1797) - Euroszibériai faj. Lh.: 2 (3db.)
Neocoenorrhinus pauxillus (Germar, 1824) - Európából, a Kaukázusból és Perzsiából ismerjük. Gyümöcsfa-kártevő. Lh.: 1 (4db.)
Neocoenorrhinus aequatus (Linné, 1767) - Európai és kelet-mediterán faj. Gyümölcs-kártevő. Lh.: 1 (6db.), 2 (16db.)
Rhynchites bacchus (Linné, 1758) - Elterjedése Európa, Szibéria és Algír. Az almatermésűek közönséges kártevője. Lh.: 1 (6db.)
Rhynchites auratus (Scopoli, 1763) - Európától Szibérián át Japánig elterjedt. Lh.: 4 (1db.)

APIONIDAE - család (cickányormányosok)
APIONINAE - alcsalád
Taeniapion urticarium (Herbst, 1784) - Előfordul Közép- és Kelet-Európában, valamint a Kaukázusban. Tápnövényei: Urtica urens és Urtica dioica (Csalán). Lh.: 2, 3, 4  (5db.)
Oxystoma cerdo (Gerstacker, 1854) - Palearktikus elterjedésű, Vicia - féléken (Bükköny) élő faj. Lh.: 3 (2db.)
Cyanapion columbinum (Germar, 1817) - Palearktikus elterjedésű faj. Tápnövénye a Lathyrus latifolius (Nagyvirágu lednek). Lh.: 4 (1db.)
Cyanapion (Bothryorrhynchapion) gyllenhalii (Kirby, 1808) - Európai faj. Tápnövénye a Vicia cracca (Kaszanyűg bükköny). Lh.: 2 (1db.)
Cyanapion (Cyanapion) spencii (Kirby, 1808) - Előfordul Európában és Algírban. Tápnövénye a Vicia cracca (Kaszanyűg bükköny). Lh.: 3 (1db.)
Cyanapion (Bothryorrhynchapion) platalea (Germar, 1817) - Eurószibériai elterjedésű, Vicia - féléken (Bükköny) élő faj. Lh.: 2 (1db.)
Catapion seniculus (Kirby, 1808) - Előfordul egész Európában, a Mediterráneumban és Ázsiában. Tápnövényei a Trifolium (Here) fajok. Lh.: 1, 2 (2db.)
Diplapion stolidum (Germar, 1817) - Előfordul Európában és Algírban. Tápnövénye a Chrysanthemum leucanthemum (Margaréta). Lh.: 2, 4  (2db.)
Hemitrichapion (Dimesomyops) pavidum (Germar, 1817) - Palearktikus elterjedésű, közönséges faj. Lh.: 3 (5db.)
Stenopterapion tenue (Kirby, 1808) - Palearktikus elterjedésű, közönséges faj. Tápnövényei a Melilotus (Somkóró) és Trifolium (Here) fajok. Lh.: 4 (1db.)
Pseudoprotapion elegantulum (Germar, 1818) - Eurószibériai faj. Tápnövényei a Trifolium (Here) fajok. Lh.: 3 (2db.)
Protapion assimile (Kirby, 1808) - Palearktikus elterjedésű, közönséges faj.Tápnövényei a Trifolium (Here) fajok. Lh.: 2 (1db.)
Protapion trifolii (Linné, 1768) - Palearktikus elterjedésű, közönséges faj.Tápnövényei a Trifolium (Here) fajok. Lh.: 2 (12db.)
Protapion apricans (Herbst, 1797) - Palearktikus elterjedésű, Trifolium (Here) fajokon élő faj. Lh.: 2, 3, 4  (3db.)
Protapion ononidis (Gyllenhal, 1827) - Palearktikus elterjedésű. Tápnövényei az Ononis spinosa (Tövises iglice) és O. hircina (Szagos iglice). Lh.: 2 (3db.)
Protapion fulvipes (Fourcroy, 1785) - Palearktikus elterjedésű, Trifolium (Here) fajok virágjában élő faj. Lh.: 2 (7db.)
Protapion nigritarse (Kirby, 1808) - Közép- és Dél-Európában elterjedt, Trifolium (Here) fajokon élő faj. 2 (1db.)
Eutrichapion (Eutrichapion) viciae (Paykull, 1800) - Palearktikus elterjedésű, Vicia - féléken (Bükköny) élő faj. Lh.: 3 (6db.)
Eutrichapion (Psilocalymma) punctigerum (Paykull, 1792) - Európában és a mediterrán faunaterületen fordul elő. Tápnövényei a Vicia sepium és V. cracca (Bükköny). Lh.: 2, 3 (3db.)
Squamapion samarense Faust - A Kárpát-medencében csak Erdélyből ismeretes. Ritka faj. Lh.: 2 (1db.)
Mesotrichapion (Mesotrichapion) punctirostre (Gyllenhal, 1839) - Előfordul Közép- és Dél-Európában, a Kaukázusban és Kisázsiában. Tápnövényei az Astragalus (Bóka) fajok. Lh.: 3 (2db.)

DRYOPHTHORIDAE - család
RHYNCHOPHORINAE - alcsalád
Sphenophorus striatopunctatus* (Goeze, 1777) - Dél- és Közép-Európa lakója. PA,KI

CURCULIONIDAE - család
CURCULIONINAE - alcsalád
Archarius salicivorus (Paykull, 1792) - Euroszibériai elterjedésű, Populus- (Nyár) és Salix (Fűz) fajokon élő faj. Lh.: 2 (1 db.)
Archarius pyrrhoceras (Marsham, 1802) - Európában és Észak-Afrikában honos. Tápnövényei: Ulmus- (Szil) Quercus- (Tölgy) Salix-(Fűz) fajok. Lh.: 3 (4db.)
Acalyptus carpini (Fabricius, 1792) - Holarktikus elterjedésű, fűz-, gyertyán-, nyárfa fajokon élő faj. Lh.: 1 (1db.)
Anthonomus (Anthonomus) pedicularius (Linné, 1758) - Palearktikus faj. Tápnövényei: Ulmus (Szil) fajok. Lh.: 1 (11db.), 2 (6db.), 4 (4db.)
Anthonomus rufus Gyllenhal, 1836 - Európai elterjedésű faj. Tápnövényei a Prunus (Kökény és Szilva) fajok. Lh.: 1 (1db.)
Ellescus infirmus (Herbst, 1795) - Euroszibériai faj. Tápnövényei: Salix- (Fűz) fajok. Ritka faj. Lh.: 1 (1db.)
Dorytomus taeniatus (Fabricius, 1781) - Euroszibériai faj. Tápnövényei: Populus- (Nyár) fajok4 (1db.)
Gymnetron (Gymnetron) melanarium (Germar, 1821) - Közép- és Kelet-Európa lakója. Tápnövénye a Veronica teucrium (Veronika). Lh.: 2 (2db.)
Orchestes fagi (Linné, 1758) - Európai elterjedésű faj. Tápnövényei: Fagus silvatica (Bükk), Carpinus betulus (Gyertyán), Salix caprea (Kecskefűz). Lh.: 4 (1db.)
Rhynchaenus alni (Linné, 1758) - Közép- és Dél-Európa lakója. Tápnövényei: Alnus glutinosa (Mézgás éger), Ulmus- (Szil) fajok. Lh.: 1 (1db.)
Tachyerges salicis (Linné, 1758) - Holarktikus elterjedésű, Salix- (Fűz) fajokon élő faj. Lh.: 1 (1db.)
Smicronyx (Smicronyx) coecus (Reich, 1797) - Európai elterjedésű faj. Tápnövényei a Cuscuta- (Aranka) fajok2 (2db.)
Sibinia pellucens (Scopoli, 1772) - Európai faj, de előfordul Észak-Afrikában is. Tápnövényei: Lychnis flos-cuculi (Kakuk szúnyogvirág), Melandrium album (Fehér mécsvirág), Silene nutans (Habszegfű), Isatis tinctoria (Festő csülleng). Lh.: 3 (3db.)
Sibinia primita (Herbst, 1795) - Euroszibériai faj. Tápnövényei: Lotus corniculatus (Szarvas kerep), Spergularia rubra, Helichrysum sp. (Szalmavirág). Lh.: 1 (2db.)
Sibinia vittata Germar, 1824 - Közép-Európa lakója. Nagyon ritka. Tápnövényeit nem ismerjük. Lh.: 3 (2db.)
Tychius quinquepunctatus (Linné, 1758) - Euroszibériai elterjedésű, veteményborsón, mogyorós ledneken és bükkönyön élő faj. Lh. 3 (2db.)
Tychius junceus (Reich, 1797) - Európán kivül Észak-Afrikában és Kisázsiában is elterjedt. Tápnövényei: Melilotus officinalis (Orvosi somkóró), Medicago sativa (Lucerna), Lotus corniculatus (Szarvas kerep), Trifolium sp. (Here). Lh.: 3 (1db.)
Tychius medicaginis Ch. Brisout de Barneville, 1862 - Közép- és Dél-Európa lakója. Tápnövényei a lucerna-félék. Lh.: 3 (1db.)
Tychius picirostris (Fabricius, 1787) - Európában és Észak-Amerikában él. Tápnövényei: Trifolium sp. (Here), Genista sp. (Rekettye), Plantago sp. (Utifű),1 (1db.), 2 (1db.), PA,KI
Tychius squamulatus Gyllenhal, 1836 - Dél-európai faj. Tápnövényei: Lotus corniculatus (Szarvas kerep) és Melilotus-fajok (Somkóró). Lh.: 4 (1db.)
Tychius stephensi* Schönherr, 1836 - Kelet- és Dél-Európa lakója. Tápnövényei: Trifolium- (Here) és Melilotus-fajok (Somkóró). PA,KI

CEUTORHYNCHINAE - alcsalád
Amalus scortillum (Herbst, 1795) - Közép- és Dél-Európában él. Tápnövénye a Polygonum aviculare (Iszalag). Lh.: 2 (2db.)
Calosirus terminatus (Herbst, 1795) - Észak- és közép-európai faj. Tápnövénye a Petroselium hortense (Petrezselyem). Lh.: 4 (1db.)
Ceutorhynchus floralis (Paykull, 1792) - Euroszibériai faj. Tápnövényei a Crucifera fajok (Keresztesviráguak). Lh.: 1 (1db.), 4 (1db.), PA,KI
Ceutorhynchus sophiae* Gyllenhal, 1837 - Közép-európai faj. Tápnövényeit nem ismerjük. PA,KI
Coeliastes lamii (Fabricius, 1792) - Mediterrán faj. Lh.: 2 (1db.)
Coeliodinus erythroleucos (Gmelin, 1790) - Európai elterjedésű, Quercus (Tölgy) fajokon élő faj. Lh.: 1 (1db.), 2 (3db.)
Glocianus distinctus (Ch. Brisout de Barneville, 1870) - Európai elterjedésű faj. Tápnövényei a Hypochaeris maculata (Kóros pelyvahordó) és a Taraxacum officinale (Pitypang). Lh.: 2 (1db.)
Glocianus moelleri (Thomson, 1868) - Közép-európai faj. Nagyon ritka. Tápnövénye a Taraxacum officinale (Pitypang). Lh.:  2 (1db.)
Glocianus inhumeralis (Schultze, 1897) - Mediterrán faj. Tápnövényeit nem ismerjük. Lh.: 2 (1db.)
Microplontus triangulum (Boheman, 1845) - Euroszibériai faj. Tápnövénye valószínűleg egy Anthemis (Pipitér) vagy Chrysanthemum (Fészkes) faj.3 (1db.)
Mogulones abbreviatulus (Fabricius, 1792) - Közép- és Dél-európai faj. Tápnövényei a Symphytum officinale (Fekete nadálytő), Lamium album (Fehér árvacsalán) és L. purpureum (Piros árvacsalán). Lh.: 3 (2db.)
Mogulones asperifoliarum (Gyllenhal, 1813) - Európai elterjedésű faj. Tápnövényei az Anchusa- (Atracél), Echium- (Kigyószisz), Pulmonaria- (tüdőfű) fajok. Lh.: 2 (1db.)
Mogulones austriacus (Ch. Brisout de Barneville, 1869) - Közép- és Kelet-európai faj. Tápnövénye a Nonea pulla (Gyászos apácavirág) . Lh.: 2 (3db.)
Mogulones raphani (Fabricius, 1792) - Majdnem egész Európa területén honos, tápnövénye a Symphytum officinale (Fekete nadálytő). Lh.: 3 (2db.)
Nedyus quadrimaculatus (Linné, 1758) - Euroszibériai elterjedésű, csalánon élő faj. Lh.: 2 (9db.),3 (12db.), 4 (5db.), PA,KI
Thamiocolus viduatus (Gyllenhal, 1837) - Európai elterjedésű, Stachys- (Tisztesfű) fajokon élő faj. Lh.: 2 (1db.)
Thamiocolus pubicollis (Gyllenhal, 1837) - Közép- és Dél-európai elterjedésű, Stachys- (Tisztesfű) fajokon élő faj. Lh.: 1 (6db.), 2 (3db.), 3 (1db.)
Thamiocolus signatus (Gyllenhal, 1837) - Közép- és Dél-európai elterjedésű, Stachys- (Tisztesfű) fajokon élő faj. Lh.: 2 (1db.)
Trichosirocalus troglodytes (Fabricius,1787) - Palearktikus elterjedésű faj. Tápnövénye a Plantago lanceolata (Utifű). Lh.: 4 (1db.)
Zacladus (Zacladus) geranii (Paykull, 1800) - Európai elterjedésű, Geranium- (Gólyaorr)fajokon élő faj. Lh.: 3 (2db.), 4 (3db.)
Neophytobius granatus (Gyllenhal, 1836) - Majdnem egész Európában megtalálható. Tápnövényeit nem ismerjük. Lh.: 4 (1db.)

ENTIMINAE - alcsalád
Graptus triguttatus (Fabricius, 1775) - Közép-európai faj. Tápnövénye a Symphytum officinale (Fekete nadálytő), Lh.: 3 (1db.)
Omias seminulum (Fabricius, 1792) - Közép-európai faj. Tápnövényei valószinűleg fűfélék. Lh.: 2 (3db.), PA,KI
Otiorhynchus (Podoropelmus) fullo (Schrank, 1781) - Európai faj. Tápnövénye a szőlő de tölgyön is megfigyelték már. Lh.: 2 (1db.), 4 (1db.)
Otiorhynchus (Cryphiphorus) ligustici (Linné, 1758) - Európai faj. A lucernán és a szőlőn kivül még igen sok tápnövénye ismeretes. Lh.: 4 (1db.), PA,KI
Otiorhynchus tristis* (Scopoli, 1763) - Euroszibériai faj. Tápnövényei a szőlő és az egres. PA,KI
Phyllobius (Phyllobius) pyri (Linné, 1758) - Európai elterjedésű faj. Tápnövényei: számos lombosfa, különösen gyümölcsfák, nyír, bükk és a csalán. Lh.: 1 (5db.), 2 (13db.), PA,KI
Phyllobius (Phyllobius) incanus* Gyllenhal, 1834 - Délkelet-európai faj. Tápnövénye a tölgy.  PA,KI
Phyllobius (Alsus) brevis Gyllenhal, 1834 - Kelet-mediterrán elterjedésű ritka faj. Tápnövényei ismeretlenek. Lh.: 3 (1db.), 4 (3db.)
Phyllobius (Metaphyllobius) pomaceus Gyllenhal, 1834 -Euroszibériai faj. Tápnövényei: éger, bükk, gyümölcsfák, csalán. Lh.: 3 (2db.), 4 (1db.), PA,KI
Phyllobius (Nemoicus) oblongus (Linné, 1758) - Euroszibériai faj. Tápnövényei a legkülönbözőbb lombosfák. Lh.: 2 (4db.)
Phyllobius (Subphyllobius) virideaeris (Laicharting, 1781) - Euroszibériai faj. Tápnövényei a különböző lombosfák. Lh.: 2 (11db.)
Polydrusus (Polydrusus) picus (Fabricius, 1792) - Európai faj. Tápnövényei nyárfélék és a bükk. Lh.: 3 (2db.)
Polydrusus (Chrysoyphis) thalassinus (Gyllenhal, 1834) - Balkáni elterjedésű faj a Kárpát-medence déli területein, különösen Horvátországban és Erdélyben elég gyakori. Lh.: 3 (2db.), 4 (1db.)
Polydrusus (Eudipnus) mollis Strom, 1768 - Euroszibériai elterjedésű. Tápnövényei különféle lombfák és cserjék. Lh.: 2 (1db.), PA,KI
Polydrusus (Eustolus) corruscus Germar, 1824 - Európai elterjedésű faj. Tápnövényei főleg fűz- és nyárfélék. Lh.: 4 (1db.)
Eusomus ovulum Germar, 1824 - Európai elterjedésű faj. Tápnövénye az Achillea millefolium (Közönséges cickafark). Lh.: 3 (13 db.), 4 (2db.), PA,KI
Sitona (Sitona) lineatus (Linné, 1758) - Palearktikus elterjedésű faj. Tápnövényei a here, lucerna, bükköny, borsó és a bab. Lh.: 2 (1db.)
Sitona (Sitona) cylindricollis (Fahraeus, 1840) -  Közép- és Kelet-Európában, valamint a Balkán félszigeten fordul elő. Tápnövénye a lucerna és herefélék. Lh.: 2 (4db.), 3 (1db.), 4 (1db.)
Sitona (Sitona) hispidulus (Fabricius, 1776) - Európában a Kaukázusig, valamint Szíriában elterjedt faj. Tápnövényei a herefélék, de a lucernán is elég gyakori. Lh.: 2 (3db.)
Sitona (Sitona) humeralis* Stephens, 1831 - Euroszibériai elterjedésű faj. Tápnövénye a lucerna és más pillangós növények. PA,KI
Sitona (Sitona) inops Gyllenhal, 1832 -  Euroszibériai faj. Tápnövényeit nem ismerjük biztosan; megfigyelések szerint a lucernán is él. Lh.: 2 (1db.), 3 (4db), 4 (2db.)
Sitona (Sitona) languidus Gyllenhal, 1834 - Kelet-európai elterjedésű faj. Tápnövényeit és fejlődésmenetét nem ismerjük. Lh.: 3 (1db.), 4 (1db.)
Sitona (Sitona) macularius (Marsham, 1802) - Európai és mediterrán elterjedésű faj. Tápnövénye a borsó és sok más pillangós növény. Lh.: 3 (4db.)
Sitona (Sitona) sulcifrons (Thunberg, 1798) - Európai elterjedésű faj. Közönséges, föleg vörösherén, lucernán él, ahol érezhető kárt is okozhat. Lh.: 2 (2db.), 3 (2db.)
Chlorophanus graminicola Schönherr, 1832 - Közép-Európában honos faj. Lh.: 4 (2db.)
Tanymecus (Tanymecus) palliatus* (Fabricius, 1787) - Euroszibériai faj. Tápnövényei az Arctium lappa (Közönséges bojtorján) és a csalánfélék. PA,KI.

HYPERINAE - alcsalád
Hypera (Hypera) postica (Gyllenhal, 1813) - Európában, Észak-Amerikában és Észak-Afrikában honos, lucernán és hereféléken élő közönséges faj. Lh.: 3 (3db.), 4 (1db.)
Limobius borealis (Paykull, 1792) - Európában és Észak- Afrikában él. A Kárpát-medencében ritka. Tápnövényei a Trifolium- (Here) és Humulus- ( )fajok. Lh.: 4 (1db.)

LIXINAE - alcsalád
Larinus (Phyllonomeus) jaceae* (Fabricius, 1775) - Közép- és Dél-Európa, valamint Nyugat-Ázsia lakója. Tápnövényei a Carlina acaulis, (Szártalan bábakalács), Centaurea scabiosa (Buzavirág) és Cirsium (Aszat). PA,KI
Larinus (Phyllonomeus) planus (Fabricius, 1792) - Európai faj. Tápnövényei a Cirsium (Aszat)-fajok. Lh.: 2 (1db.)
Larinus (Phyllonomeus) sturnus* (Schaller, 1783) - Közép- és Dél-Európa, valamint Nyugat-Ázsia lakója. Tápnövényei a Carlina acaulis, (Szártalan bábakalács), Centaurea scabiosa (Buzavirág) és Cirsium (Aszat). PA,KI
Lixus (Compsolixus) albomarginatus Boheman, 1843 - Európa déli felében egész a Kaukázusig elterjedt. Tápnövényei a Beta vulgaris ( , Sisymbrium sophia (Zsombor) és az Atriplex patula (4 (2db.)
Lixus (Epimeces) filiformis* (Fabricius, 1781) - Közép- és Dél-európai faj. Tápnövénye az Onopordum acanthium (Szamárbogáncs). PA,KI
Lixus (Epimeces) cardui* Olivier, 1808 - Közép-Európától Iránig fordul elő. Tápnövénye az Onopordum acanthium (Szamárbogáncs). PA,KI

MESOPTILIINAE - alcsalád
Magdalis (Odontomagdalis) armigera (Fourcroy, 1785) - Euroszibériai faj. Tápnövénye az Ulmus- (Szil) fajok. Lh.: 3 (8db.), 4 (2db.)

Irodalom
ENDRŐDI S. (1958): Eszelények-Attelabidae - Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae), X, 2. Akadémiai Kiadó, Budapest
ENDRŐDI S. (1960): Ormányosbogarak-Curculionidae II. - Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae), X, 5. Akadémiai Kiadó, Budapest
ENDRŐDI S. (1961): Ormányosbogarak-Curculionidae I. - Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae), X, 4. Akadémiai Kiadó, Budapest
ENDRŐDI S. (1963): Ormányosbogarak-Curculionidae III. - Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae), X, 6. Akadémiai Kiadó, Budapest
ENDRŐDI S. (1968): Ormányosbogarak-Curculionidae IV. - Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae), X, 7. Akadémiai Kiadó, Budapest
ENDRŐDI S. (1960): Ormányosbogarak-Curculionidae V. - Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae), X, 8. Akadémiai Kiadó, Budapest
ENDRŐDI S. (1961): Bestimmungstabelle der Otiorrhynchus-Arten des Karpaten-beckens -(Coleoptera-Curculionidae) - Krajské Nacladatelství v Ostrave
GYÖRFFY J. (1956): Cickányormányosok-Apionidae - Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae), X, 3. Akadémiai Kiadó, Budapest
PETRI K. (1912): Siebenbürgens Käferfauna - Hermannstadt
PODLUSSÁNY A. (1996): Magyarország ormányosalkatú bogarainak fajlistája (Coleoptera: Curculionoidea) - Folia Entomologica Hungarica, LVII, Edidit Museum Historico-naturale Hungaricum, Budapest
PODLUSSÁNY A., KOCS I. (1998): Kovászna megye Curculionoidea faunájának alapvetése - Acta 1995, T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy

Rezumat: Date despre fauna de gărgăriţe a Rezervatiei Naturale Csókás-Veczer (jud. Covasna) Prezenta  lucrare conţine rezultatul cercetărilor entomologice efectuate în primăvara şi vara anului 2001 în Rezervaţia Naturală Csókás-Veczer. Am identificat 103 specii aparţinând la 53 de genuri, 9 subfamilii si 4 familii. Dintre speciile identificate merită atenţie Squamapion samarense Faust, care în Bazinul Carpatic este cunoscut doar din Transilvania. Rezultatele sunt modeste, pentru cunoasterea întregii faune fiind necesare cercetări mai profunde, cel putin câte o zi din două în două săptămâni, de la începutul primăverii până toamna tărzie.

Abstract: Data about the curculionoid-fauna of Csókás-Veczer Natural Reservation (Covasna County, Romania)
During the spring and summer of  2001, I made one day enthomological researches in Csókás-Veczer Natural Reservation from Covasna County. The list abow contains the result of this collection: 103 species, belonging to 53 genera and 4 families. The Squamapion samarense Faust is worth to be mentioned, which from the Carpathian Basin is known only in Transylvania. The results are modest, for a better knowledge of  the whole fauna more collections are needed, at least one day every two weeks, started from early spring to late autum.

 -----

ACTA Siculica 2005/1 (a Délkeleti Intézet és a Digital Studi periodikája)

 

 
< Előző   Következő >
 
Erdélyi Top10 | relatio.ro - Az információ

| www.szekelyfoldert.info | Minden jog fenntartva © 2005-2006 | Digital Studio |