2019. augusztus 26. hétfő, Ma Izsó napja van. Ez az év 238. napja. Holnap Gáspár napja lesz. Advertisement
www.szekelyfoldert.info
Főoldal arrow Elektronikus Könyvtár arrow Acta Siculica 2005/2 arrow Acta Siculica 2005/2 - Régészet, történelem arrow Híres verscsináló Szonda Tamás gúnyverse Háromszék és Barcaság falvairól, 1675
Főoldal
Székelyföld
Elektronikus Könyvtár
Kép-Tár
Author Info Module




Híres verscsináló Szonda Tamás gúnyverse Háromszék és Barcaság falvairól, 1675 PDF Nyomtatás E-mail
Írta: CSÁKI ÁRPÁD   
(Kivonat)
A „híres verscsináló magyar Zonda Tamás” Háromszék falvairól szóló gúnyversét Szádeczky Lajos fedezte fel az altorjai báró Apor család levéltárában. Ő is közölte először, részben, Háromszék falvairól alcímen (1992--93). Részleteket közölt belőle később a Településeink falutörténeti sorozatban Cserey Zoltán és Binder Pál, 2004-ben pedig Kónya Ádám közölte újra. A háromszéki falvakat, valamint a barcasági magyar Tízfalut leíró teljes munka azonban most kerül először kiadásra.
Kulcsszavak: háromszéki és barcasági helytörténet, 17. századi erdélyi magyar irodalom (Kivonat)
A „híres verscsináló magyar Zonda Tamás” Háromszék falvairól szóló gúnyversét Szádeczky Lajos fedezte fel az altorjai báró Apor család levéltárában. Ő is közölte először, részben, Háromszék falvairól alcímen (1992--93). Részleteket közölt belőle később a Településeink falutörténeti sorozatban Cserey Zoltán és Binder Pál, 2004-ben pedig Kónya Ádám közölte újra. A háromszéki falvakat, valamint a barcasági magyar Tízfalut leíró teljes munka azonban most kerül először kiadásra.
Kulcsszavak: háromszéki és barcasági helytörténet, 17. századi erdélyi magyar irodalom


Pascvilul lui Tamás Szonda despre satele din Treiscaune şi despre cele maghiare din Ţara Bârsei, din 1675

(Rezumat)
Pascvilul a fost descoperit de Lajos Szádeczky, în arhiva baronilor Apor din Turia. L-a publicat parţial, cu titlul Despre satele din Treiscaune, fără să facă cercetări referitor la persoana autorului, Tamás Szonda. Ulterior s-au republicat fragmente de Zoltán Cserey és Paul Binder, în seria de articole Localităţile nostre din ziarul sfântugheorghean Háromszék (1992--93), şi de Ádám Kónya, în 2004. Textul integral însă, referitor atât la satele din Treiscaune, cât şi la cele 10 sate maghiare din Ţara Bârsei, este publicat abia acum.
Noţiuni cheie: istoria locală din Treiscaune şi Ţara Bârsei; istoria literaturii maghiare din Transilvania, sec. al XVII-lea


Tamás Szonda's Pasquil about the Villages of the Székely Seat Háromszék and about the Hungarian Villages of Brassó District in 1675

(Abstract)
The pasquil was found and partially published by Lajos Szádeczky. Fragments of this version was republished by Zoltán Cserey, Paul Binder, and Ádám Kónya. The first published version of the Tamás Szonda's pasquil below is its complete text.
Keywords: pasquil about villages, Háromszék, Brassó District

*
Egy évszázada már, hogy Apor Péter munkái és családi levelezése után kutatva az altorjai báró Apor család levéltárában bukkant rá és közölte Háromszék falvairól alcímen Dr. Szádeczky Lajos a „híres verscsináló magyar Zonda Tamás”<1> mindeddig közelebbről ismeretlen szerzőnek tulajdonított, Háromszék falvairól szóló gúnyolódó versét.<2>
A versek azóta többször kerültek a kutatók, elsősorban helytörténészek figyelmébe, így részleteket közölt belőlük a Településeink falutörténeti sorozatban Cserey Zoltán és Binder Pál.<3> 2004-ben pedig Kónya Ádám újraközölte.<4>
Szonda Tamás Háromszék, valamint a barcasági csángók falvait leíró teljes munkája azonban csak most kerül először kiadásra.
*
A Háromszék megnevezés, mint három történelmi székely szék, Sepsi, Kézdi és Orbai egységes intézménye a 16. század második felében jelenik meg először írott forrásokban. Ezeket egészítette ki az Erdővidéken létrejött két ún. fiúszék egyike – Miklósvárszék.
A 17. század végén Sepsi székhez 34, a Kézdihez 29, az Orbaihoz 16, Miklósvárhoz pedig 8 település tartozott. Társadalmi szerkezetüket elsősorban a Bethlen Gábor (1614)<5> és I. Rákóczi György (1635)<6> által végzett katonai összeírások alapján ismerjük. A 18. század első éveiben készült adóösszeírás<7> alapján hasonlóképpen tájékozódhatunk a településekről.
Egyházigazgatási szempontból a protestáns, elsősorban református többségű térségben a 17. században négy református egyházmegyét (Sepsi, Kézdi, Orbai, Erdővidéki), egy unitárius egyházkört és a gyulafehérvári egyházmegyéhez tartozó néhány római katolikus egyházközséget találunk.<8>
Szonda Tamás azonban a verseiben felsorolja a barcasági csángó falvakat is, ezek: Apáca, Krizba, Újfalu, Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu, Tatrang, Zajzon, Pürkerec. Ugyancsak Kónya Ádám hívta fel a figyelmet a Giovanni Morando Visconti itáliai hadmérnök által szerkesztett és 1699-ben Nagyszebenben kiadott térképére, melyen a hét barcasági csángó falu Sette borghi de Siculi Dorfer néven szerepel,<9> tehát akkor még székely közösségként értelmezték ezeket a falvakat is.
*
Háromszéken a nagybirtok hiányában a gazdálkodás kisebb területeken történt, elsősorban búzát, árpát, rozsot, lent, kendert, kisebb területen a háztartáshoz szükséges veteményt termesztettek. A vidék nem alkalmas szőlőtermesztésre, a gyümölcstermesztés (szilva) azonban több település számára jelentett megélhetést. A termékfölösleget a heti- vagy országos vásárokon, pl. Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Illyefalván stb. értékesítették. A Kárpátokon túli területekre ugyanakkor szállítást vállaltak, így a kézdivásárhelyiek vagy a bereckiek.<10>
A szántóföldek számát az erdőségeké pótolta, ebből adódik a vidék legfontosabb tevékenysége: a famegmunkálás és az ehhez tartozó kézműves mesterségek. Ezek közül Szonda Tamás Háromszéken a fúrás-faragást (Bélafalva, Kurtapatak, Csomortán), bornacsinálást (Szacsva, Köpec), zsendelymetszést (Zágon), kádkészítést (Papolc), kerékkészítést (Bodos), szitakészítést (Körös), fűrészelést (Kovászna), a szövés-fonást (Bölön), és a fazekasságot (Hatolyka) emeli ki. Az Olt és Feketeügy folyók mentén fekvő településekben ugyanakkor a halászatot is kedvelték. Páván és Zágonban madarászok (solymárok) is laktak.
A fejedelemségkori katonai összeírásokban Háromszéken Bethlen Gábor alatt (1614) 276, I. Rákóczi György idejében (1635) 474 nemest írtak össze,<11> ezek nagy része pedig a kis- és középnemesség soraihoz tartozott.
A Sepsi széki Gidófalván például 1602-ben 35 lófő és 5 szabad székely esküdt a császár hűségére, 1614-ben 1 nemes mellett 65 lófőt írtak össze, I. Rákóczi György idejében (1635) pedig 2 nemes mellett 57 régi lófő szerepel.
Utóbbiak közé tartozott a 17. század derekán Szonda Tamás is.
*
A Szondákkal<12> a 17. század elejétől kezdődően találkozunk a forrásokban. 1614-ben Szonda Gergely lófőként lustrált,<13> akárcsak 1635-ben, utóbbi esetben Istók és Tamás nevű fiaival együtt.<14>
Szonda Tamás (mh. 1694 előtt)<15> születésének évét nem ismerjük. Nevét először az 1635. évi katonai összeírásban találjuk, ekkor Szonda Gergely fiaként írják össze, ami arra enged következtetni, hogy nem töltötte be a 16. életévét. Születésének éve tehát 1619 körülre valószínűsíthető. Hasonlóképpen, iskolázottságáról sincsenek adataink. Tanulmányait a 17. században a környék falusi iskolái közül kiemelkedő gidófalvi iskolában<16> kezdhette. Nevét a jelentősebb erdélyi kollégiumi diáknévsorokban sem találjuk, műveltsége alapján csak feltételezhetjük, hogy a gyulafehérvári református kollégiumban tanult tovább. Erre enged következtetni az is, hogy 1643-ban a fejedelem Szonda Tamást többedmagával , köztük a fejedelmi nagyobb kancellária négy írnokával, az alsócsernátoni Damokos Istvánné Lázár Judit és kőröspataki Kálnoki Mihályné Damokos Kata peres ügyében tanúvallatónak jelöli ki.<17>
Gidófalvára hazatérve családot alapított. Első felesége Csiszér Susanna volt, akit az 1658. évi betöréskor a tatárok elhurcoltak.<18> Ebből az időből való Szonda Tamás alábbi feljegyzése: Az elmúlt 1658 esztendőben az igaz [---] Isten[nek] büntetése az pogány ellenségnek ránk jövetele miatt elpusztultak, minden külső javaimtól meg fosztattam, jó reménység alatt az veszedelem előtt mindennemü javaimot gidófalvi kastélyunkban<19> takarítattam volt, azokkal együtt minden leveleim mind időmben valók s mind eleimtől maradtak el vesztenek, én is halandóság alá vettetett ember léven valami örökségekkel és ahoz való pertinentiakkal bírok erdőn mezőn … . Mind az magam és mind az elrablott édes feleségem Csiszér Susanna résziről.”<20>
Szonda Tamás a háromszéki közéletben is ismert személy volt. Nevét sorra ott találjuk a jelentősebb nemesi családi eseményeken. Elsősorban a bodoki Mikókkal ápolt szorosabb kapcsolatot. 1655-ben Mikó Miklós lányának, Annának Daczó Péterrel kötött lakodalmán,<21> 1667-ben pedig Mikó Ersók és Maurer Mihály lakodalmán is ott találjuk, feleségével együtt.<22>
1663-ben a végrendelkező rétyi Simon Ferenc lófő feleségének gondnokává (tutor) nevezi ki.<23> Egy évvel később szotyori id. Nagy Tamás nemes végrendeletében említi Szonda Tamást és Istvánt,<24> mint akiktől a néhai Szonda Gáspár szotyori jószágát vásárolta.<25> Az 1665--1668. évi adózási összeírásban nemesként említődik Szonda István és Szonda Gergelyné mellett.<26>  1666--85 között ugyanakkor több, Gidófalva határában lévő jószág feletti adásvételi szerződésben jelenik meg.<27>
Szonda Tamás jelentős szerepet vállalt, István nevű testvérével együtt, a tatárdúlások során felégetett gidófalvi vártemplom újjáépítésében is. Erről tanúskodik az 1672. évi felújítást megörökítő tábla a templom déli bejárata fölött.<28>
Nemes János háromszéki főkapitány is többször megemlíti naplójában. Valószínűsíthetjük, hogy legfőbb megbízatásait (1663-ban fejedelmi számvevő a székelyek között,<29> 1673-ban Sepsi szék alkirálybírája) Szonda Tamás nem utolsósorban a befolyásos és tekintélyes Nemes Jánossal való sógorságának köszönhette.<30> Utóbbi eseményről -- alkirálybíróvá való választásáról -- Nemes János is megemlékezik naplójában.<31> Végül 1676-ban, a Béldi Pál-féle összesküvésben való pártatlanság bizonyítására, a fejedelem iránti hűség megerősítése végett az Apaffi Mihályhoz küldött háromszékiek egyik követeként találkozunk vele.<32>
*
Szonda Tamás ezekben az években jegyezte fel verses munkáját. A pontos keltezés megállapításában elsősorban az egyháztörténeti adatok vannak segítségünkre. Így például Fotosnak és Martonosnak a gidófalvi református anyaegyházközségtől való különválási szándékát jelző verssor, mely alapján 1676 előtti, az egyházközség felállításának időpontját megelőző évekre határozhatjuk.<33>
Hasonlóan a fotos-martonosi helyzethez, a kálnoki felekezetek (református, unitárius) harca a templom birtoklása felett ugyancsak 1674 körüli helyzetet tükröz. A megjelölt évben ugyanis, egy közel évtizedes viszálykodást lezárva, felépül az akkor már „minor pars”- ként<34> meghatározott unitáriusok temploma, míg a reformátusok az 1666. évi határozat értelmében birtokukba vehették a falu nagyobbik, régebbi templomát.
Étfalva református temploma ugyancsak ekkortájt épült.
Továbbá, Illyefalva mezővárost sokadalom nélküli településnek említi a verselő. A háromszéki mezőváros még 1578-ban három országos vásár és egy hetipiac tartására kapott jogot, 1658-ban viszont a török-tatár betörések során kiváltságlevelei elégtek. A régi kiváltságainak bizonyításáig tehát valószínűleg a mezőváros időlegesen elvesztette a megnevezett jogát.
*
Szonda Tamás későbbi tevékenységét nem ismerjük. Második felesége (albisi?) Bod Anna 1694. február 3-án, Kálnoky Sámuel kőröspataki udvarában már özvegyként végrendelkezett.<35> Házasságukból két leány született, erre enged következtetni az özvegy által megnevezet két veje: Vajna András és Forró István.
A végső rendelkezés értemében: „Néhai nemzetes Szonda Thamásné Bod Anna asszony is tekintetes Kálnoky Sámuel úrnak eő kegyelminek, minden bonumit valamik Gidó Falván és annak határiban találtatnak és az mellyek néhaj üdvözült uráról eő kegyelminek maradtanak legallya úgj hogj holta után eő kegyelmire maradgianak, az mik találtatnak...” Hasonlóképpen Kálnoky Sámuel is, akit nem sokkal ezt követően Erdély bécsi alkancellárává neveznek ki, és grófi címet nyer, ígérte, hogy „tutelája alá vévén protegállya, mind legitimus mind pedig illegitimus impeditorok ellen...”
1698-ban gróf Kálnoky Sámuel birtokainak összeírásakor a kőröspataki határban még említik Szonda Tamásné földét, a gidófalvi udvarházat azonban már a Kálnokyak saját vagyonuk közé sorolták.<36> Férje halálát követően Kálnoky Sámuelné özvegye, Lázár Erzsébet pedig „tizenhat esztendők el folyása alatt szüntelenül tett hűséges szolgálattyá”-ért hatolykai nemes Mátis Kelemennek adta a gidófalvi fundust és házat.<37>
*
„Híres verscsináló” Szonda Tamás a székely kisnemesi értelmiségi réteg képviselője. Egy jónevű falusi iskolából indulva, a kollégium elvégzését követően nem az egyházi, hanem a hivatalnoki pályát választotta. Szülőfalujába hazatérve a helyi közösség megbecsült tagjává vált, tehetsége és kapcsolatai révén pedig kimagasló köztisztség viselésére is vállalkozott.
Verses feljegyzései révén pedig a fejedelemség utolsó békés időszakának háromszéki és barcasági magyar falvairól nyújt rövid, de adatgazdag leírást.
*
Az átírásban a magánhangzókra mai írásmód szerint azt ékezeteket kitettük. Továbbá a cs hangértékű ts-et cs-re, a zs- hangértékű s-et zs-re javítottuk. Az indokolatlanul egybeírt szavakat elválasztottuk pl. énis- én is. A megkettőzött betűket lly, tty megtartottuk.
 Delineatio Moralis et Chorographica Trium Sedium Siculicalium Sepsi, Kézdi et Orbai ut et Miklósvár virtutes viliaque cujus eunque locis mira brevitate in forma Pasquilli exponens

Sepsi

Három széki székely rendnek felesen van száma,
Ide alább mindenike fel vagyon summálva,
Kinek kinek az ő bevett sok tulajdonsága
Igazsága bátorsága titkos álnoksága.

Sepsi Sz[ent] György székes helye nemzetes Sepsinek
Világ végén lészen vége visszás törvényének<38>
Város elől a törvénnyel elsőbb helyre mennek
Intettetnek hogy térjenek de semmit nem térnek.

GidóFalva hagyománya a meg maradt torka
Ahol vagyon jó korcsoma meg csergi a szarka
Nem törik fel az italban egyiknek is marka
Mesterséghez álnoksághoz ravasz mint a róka.

Szívből Fotos és Martonos unja Gidófalvát
Mivel őket csak úgy tartja mint egy mostoháját
Engedetlen gonoszságért meg gondolta magát
Meg akarta csonkítani a sz[ent] ecclesiat.<39>

Űzi egymást s törvén[y] útját törvényes Étfalva
Közülletek csak a tudja aki meg tanulta.
A Templomát jó eleve magos helyre rakta
Magos helyre gyakran menni az ina megunta.

Templomatlan haszontalan filialis Zoltán
A materbe mint sz[ent] helybe mégyen igen ritkán
Fundáltatatott s nyomorodott az Olt vize partján
A jó búza termő földnek szintén a soványán.

Sok kurva van te benned is elhíresült Bodok
Palást alatt nyilván valót igen sokat tudok
A borvízre<40> minden napon kétszer is ballagtok,
Renddel állnak falun kívül ó és új asztagok<41>.

Kétfelé vált Olt szeme is addig huzalkodott
Míg a jobb rész mely tova néz templomhoz szakatt
Csintalanság és ravaszság már úgy el áradott
Bosszúságra hogy gyakorta ingerled Uradat.

Fel felejtett s telepedett haszontalan Málnás<42>
Van lopónak s kóborlónak nála csendes szálás
Az erdőben sok helyeken történik út állás,
Akasztófán mégis ritkán vagyon szégyen vallás.

Szán csináló kerékfúró nyomorodott Zalán
Gyakran nézed hogy ha érik szilvád a fa ágán<43>
El ne vesszen a sok szilva cibre<44> évő kalán
Inkább kaptok a rossz szilván mint az áldott búzán.

Vallás felett nem nyughatik egymás között Kálnok
Gondolattya practicája kisebb résznek álnok
Vagyon immár mindeniknek különös Templomok
De hívségben kegyességben nem igen finomok.

Hajtogató Kőris Patak a torkad meg szárad
Gidófalvi sok marhákot mikor be nem hajthatod,
A Törvénynek ellene is elvonod ha vonhatod,
Kiváltképpen mikor nincsen hon jobbágyság Urad<45>.

Okos Árkos mint bergő kos hányja veti magát
Meg állatná hogy ha tudná mindenben vallását
Az Istennek ő nem hiszi örök Isten fiát<46>
Jövendőben melynek vészi kárhozatos hasznát.

Szegénységgel elhíresült tobzódó Szemerja
Az irigység szíveteket gyakorta furdalja,
Egyik a más becsületit ritka ki nem rágja
Dolgotokot Pluto lesben örömmel hallgatja.

Azon alól van Sz[ent] Király úgy szoros vápában
Két arasznál hosszabb halat mondnak patakjában
Hihetetlen hazug dolog! Nincsen valóságban!
Egy kis völgyben vagyon szépen hosszán két sorjában

Kuvasz nyírő Killyén mellett foly alá a nagy Olt
Egy halász is ő közüllök szomjúhon meg nem holt,
Kényességben, irigységben némely igen tanult
Némely pedig húzó csaló ki soha jó nem volt.

Te egy mással ellenkező viaskodó Szotyor
Ritkán vagyon békességed gyakrabban van tábor
Szűkölködés és szegénység miatt nem vagy komor
De tilalmas erdőből fát lopsz ez igen gyakor.

Illye falva város falva<47> nincsen sokadalma
Bírájának van lak helyén kevés birodalma
Gyalázatos szitok átok gyakorta jutalma
A nemesi fő rendeknek nagyobb a hatalma.

Doboly ott foly az Olt vize, de vagy víz szűkében
Mert a víz foly nagy vápában, te lakol nagy hegyben
Sok pénzt adnak hal fogásért szoros erszényedben
Kis barátság sok gonoszság mindenkor szívedben.

Jó marhákban gyönyörködő mező földi Kökös
Szász barátság<48> nagy álnokság ott régen örökös
Nem alhatol télben fázol fa felől vagy szűkös
Széna füved mind azáltal elegendő bőves.

Márkus felől van Bikfalva Sepsinek székében
Egymást űzik lakosai felesek vetésben
Gyönyörködnek egymás között való perlődésben
Ki nem peres ő közöttök aljas becsületben.

Hát te csergerágó Lisznyó hogy nem gondolkodol
Még éjjel is a te elméd korcsomán dorombol
Hová lész más világon? Elég tágas pokol
Holott kedves barátiddal kedvetlenül lakol.

Van jó Urad<49> nagy oltalmad mindenkoron Uzon,
Nem engedi hogy tégedet senki húzzon vonjon,
De sőt inkább igyekezik hogy meg oltalmazzon,
Gonosztévő sok latrokkal ha nem jársz egy húron.

Szép víz mellett telepedett vizetlen Sz[ent] Iván,
A te neved valósággal nem is igen hitván[y],
Béres szolgád és szolgálód sok vizet von hátán,
Mert kútja is senkinek nincs ő udvara táján.

Laborfalva jó támasza meg írt Sz[ent] Iván[n]ak,
Ők is kepét<50> adnak szépet az ott való papnak,
Asszú fából<51> ha lophatnak jó tüzet csinálnak,
Csak egy pater és egy bíró parancsol falunak.

Övedzetlen Angyalos is igen tör egymásra,
Bízta magát mindenkoron csak a búzás kasra,
Nem vigyáz itt a kisebbik semmit a nagyobbra,
Ollyan köztök a jó dutka<52> mint a rossz po[l]tura.<53>

Keress terhet rossz Besenyő és rakj szekeredre,
Fel nem vonja a te marhád azt a kemény hegyre,
Minden felől környül vette sok csere erdeje,
Vadak miatt marhájának nincsen bátor helye.

Kis keresztény Eresztevény mégis veszekedik,
Bottal egymást ütögetik, de vérek nem esik,
Egymás kárán némely része igen gyönyörködik,
Bornyú nyíró kis pénteken lészen ütközetik.

Tóval hegyvel egyben állott nyomorúságos Réty,
A víz miatt<54> a házadból te is gyakron ki mégy,
Eresztevény falujából egy lakó helyet végy,
Patrónusid nagy terheid, de te szenvedő légy.

Víz áradás<55> és nagy búsulás néked is Komolló,
Idő olyan találhat hon vagy híjúban hágó,
Templomodban magos helyre kedvetlen ballagó,
Melyért fejed felett hihol a fekete holló.

Magyarost is meg szállotta a sovány nemzettség,
Békességes időn is nincs ott sok békesség,
Vadak után a kullogás ott néha nyereség
Gyakorta ott búza szükség gyümölcsbeli bőség.

Fából csinált jó bornákat találhatni Szacsván,
Tízet fúrnak mindeniknek egyik egyik állán,
Meg fáradnak nagy gyakorta a lyuka fúrásán,
Télbe nyárba bagoly fiak vagynak ott szaporán.

Rozs kenyéren kövérült sovány Eger Patak,
A szép búza liszt lángjából téged ki osztottak,
Törvény földre székes helyre téged szállítottak,
A jó földről valósággal ki szorítottak.

Kedvetlenül Kis Borosnyó az erdőre indul
A sok hitván[y] gondolatban csak meg nem bolondult
Egy kis völgyben csak ő maga magán[y]oson szorult,
Nyavalyája ha érkezik patrónussihoz fut.

Orbaival határt velett Fel Doboly jó rákász
Kevesebb ott a jó halász hogy sem mint a vadász,
Kedves étkek ha kaphatják a róka hús kolbász
Mint egy kívánt jó étekre erre igen vigyáz.


Orbai

Halász vadász és madarász zsendely metsző Zágon
Szemed jár nagy óhajtással nyest után az ágon
Nem adnál egy kis henyélést sok sz[ent] tanoságon
Patronussid<56> ritkán vagynak csendes társaságon

Kád csináló szurok vájó Papoltz emelkedjél
A fenyő fa vigyázásban igen serén[y]kedjél
Az Uraddal te egy tálból cseresznyét ne egyél
Munkáidnak adásban igazán esküdjél.

Almás ’s Páké fenyő fádat mind el hordja Zágon
Ha fejedet sokat tartod éjjel a vánkoson
Vad ménesik rosszul híznak a sovány parlagon
A forrásid által mennek az örök jószágon.

Lófark lopó Kőrösiek vagyon-e szitátok?
A nagyjában ’s aprajában külön áron adtok
Az Országot ezzel széllyel mind el kolduljátok.
A vévőket az adásban gyakron meg csallyátok

Fűrészedben gyönyörködő hosszan nyúlt Kovászna
Soknak vagyon közülletek felleg néző malma
Te vizedet tarkásíttya a sok fűrész forma
A sok közrend ’s nemes ember ott majd mind egy forma.

Nagyra vágyó fényen lépő fényes görcsös Páva
A nagy sovány gőgösség csinálta Zabola
Nem engedi perre vinni apellatióra
Rajtad marad ’s be íratik Deliberatumba.

Zabola sem kisebb falu székes Orbaiban
Szépen jutott némellyiknek Isten áldasiban
Fő rendei<57> vagynak ennek két féle vallásban
Nagy nyereség ha mindnyájan mennek menyországba.

Kevés ember van te benned akadályos Haraly
Mit parancsol szomszéd urad ellene ne nyargalj
Ha úgy akarsz hogy miatta semmi szégyent ne valj
Keresztényebb te most sem vagy az mint valál tavaly.

Mit súgongasz golyvás Hilib az aljában
Mit sóhajtassz mint pápista pap a rossz vásárban
Nem eszesség lehet a most ez egy általlyában,
Jobb ha meg halsz ’s nem nyomorgassz e hitván[y] világban.

Érték bérték[?] Gelentze is vigyáz a papjára
Azt tudja hogy lábán járva viszi menyországba
Meg csalja a vak szerencse bé viszi Pokolba
De mentibe nem adnak helyt Purgatoriumba.

Imets falva az uzsorát igen meg tanulta
Kinek Isten ajándékát bővebben mutatta
Az szegényit teljességgel meg nyomorította,
Szent Dávidnak tizenötöd zsoltárát elhagyta.

Pető falva Tamásfalva egy húron pendülnek
Hírét is csak alig hallják ők a sz[ent] életnek
Egy néhányon a mezőben meg telepedtenek
Határokról a vidékek sok gabonát gyűjtenek.

Mezőföldön marhát sokat Szörcse legeltetett
Nyárban a nagy meleg miatt lelket alig vehet
Halott télben a hidegben majd halálba reszket
Jőni ’s menni az erdeje majd két mértföld lehet.

Óh Barátos szűk barátod paraszt rokonságod
A mezőnek a vizessét csak hiába szántod
Épületed tetején te a gólyákot tartod
Lúdfi gyanánt a fiait meg emészti gyomrod.

Várhegy alatt van Tzo Falva egy kicsin csoportban
Orbai szék legutolsó ’s alsó határában
Kutak nemzet ő lakosa visszás akaratban
Nyárban csukát télben csigát halásznak tavokban.

Tágas helyen mező földön Telek telepedett
Búza liszttel jó kenyérrel meg nem elégedett
Sovány földben őszi időn vet csak rozsot vetett
Egész héten a templomba egyszer sem érkezett.


Kézdi

Fő helysége Vásárhelly<58> is egészen Kézdinek
Idvességül tartják hogy ha szekereskedhetnek<59>
Sűrű pántja a város fala erős szekerének
Pokolba is bémennének ha ki jöhetnének.

Oroszfalva mint hostáttya olyan Vásárhelynek
Még is egymás között néha néha veszekednek
Ha pénzek nincs ők gabonát a vásárba visznek
Illő áron ott eladják azt a Varga rendnek.

Sár falva nem sáros falva aszályos időben
A közrendek a fő rendtől vagynak nagy függésben
Gyönyörködnek ők is néha a cifra misében
Mit a pap mond nincs reá gond nem rejti szívében.

Szent Kato[l]na jó katona mikor bort ihatik
Panaszkodik ő bor nélkül hogy ő szűkölködik
Kupa mellett egy más között igen vitézkedik
Vásárhellyi korcsomákot gyakorta keringik.

Kézdi széki Martonos is nem volt állhatatos
Lelkét ’s testét nyugtatja mert nem áhítatos
Te előtted a jó tanács hibás ’s utálatos
Mind lelki ’s mind testi élted igen gyalázatos.

Hatojkai szép fekete zománcos emberek
Jó határon szép fekete földben búzát vetnek
Az áldásnak tizedet is nem érdemlenétek
A szenteknek kik meg holtak<60> ne könyörögjetek.

Imitt amott el hagyatott el hánt vetett Nyújtód
Él[-]e még az el ámító parázna barátod
Csudállom hogy feleséged próbálgatni hagyod
Valóban nagy engedelem ha hogy nyilván tudod.

Osdolának oskolája fővebb patronussa<61>
Azon kívül nyavalyásnak félszeg a ductussa
Varontzai havasnak<62> is ott van a fundussa
Azt igen sok bátor ’s jámbor titkoson nyomdossa.

Megrögződött undoksággal Beretzk bővölködik
Szekér bérbe ha nem járhat<63> igen bosszankodik
Ez a köz szép jó hám vonó lovaiban bízik
A nagy kövek szekereit idestova vetik.

Serény Lemhény a gonoszra, de tunya a jóra
Csak várj réá míg van hátra az utolsó óra
Nem futhatsz el bűnöd előtt a nagy havasokra
El nem hagynak reá[?] vannak végső számadásra

Óh gondolatlan és el fajult meg vesztett Esztelnek
Felőled is az emberek sok gonoszt ítélnek
Ha meg nem térsz is jobban nem lépsz oly fele vezetnek
Hol végetlen remén[y]telen téged esztekelnek.

Bélafalva Kurta patak együtt Csomortánnal
Meg egyeztek őmagokban a nagy parasztsággal
Talán ugyan meg eskü[d]tek kettős álnoksággal
Sokan élnek ő közüllök fúrás faragással.

Kívül Poján mint a bárány belől mint oroszlány
Gabonája meg is terem ganczott határán
Nincs testinek nagy fájdalma lelkének nagy kárán
Nem tudnak ők tudakozni a váltságnak órán.

Szent Lélek vissza értlek szentségedtől félek
Kastély<64> körül mondott legyen pater feleségtek<65>
Titkon lesi de így tenni felette nagy vétek
Nem nyughatom míg közüllök egyet meg nem kérdek<66>

Alsó torja Vásárhellynek szomszédos határos
Határára igen sokat szánt és vet a város<67>
Mert a varga birodalma ottan igen szoros
Drágán adja a földét elvetni mely lelkének káros.

Felső Torja mellette van alsóbbik Torjának
Ahol becsülete vagyon a jó ízű bornak
Legeltető helye szoros minden ő barmának
Száz font faggya<68> alig volna minden marhájának.

Futás falva mégyen futva gonosz indulatra
Miként szokott a szelíd Isten sietni a sora
Kedvén kívül el érkezik a kénköves tóra
Ha meg nem tér ’s jobbra nem tér élete javára.

Ika falva a szaladját<69> mind Sepsibe hordja
Esküvéssel minémű jó nagy áron eladja
Kívül adja szánt szándékkal gyakorta megcsalja
Háza népe otthon csak a büdös vizet<70> issza.

Bőv pénzével dicsekedik alsóbbik Csernáton
Jól meg látszik csűrös kertin hogy nem ült csak otthon
Vonó borona után sok jó hasznos borozdát von
Patronussi<71> veszekednek nem ülnek egy ágon.

Felső Csernáton kő vágással él és lopással
Nem gondolnak az erdőben gyakron záloglással
Határának mesze voltát bírja fáradsággal
Egy vápában<72> ő magára él nagy csalárdság[g]al.

Meg nyírte volt egykor Albis a lombos komondort
És megette a meg füstölt hátra maradt sodort
E faluban elég találsz embert igen komort
Meg hasonlott pártos falu mikor ihatik bort.

Mező földön Márkos falva bővön vet gabonát
Csak szokásból gyakorolja az Isten templomát
Ha szőrös is nemzettségben veti bizodalmát
Sepsi erdőn lop ő gyakron tűzre való jó fát.

Mátis falva télbe fázik nyárba verejtékezik
Határáról a’ sok vidék ember közösödik
Az erdőnek távol létét keservesen nézik
Jó kenyérben a hidegben kelletlenül eszik.

Marton falva külömbséget vett Mátisfalvától
Mint külömböz a pór ember a hitván[y] parasz[t]tól
Sovány ember maradott ott praedecessorától
Messze földre távoztanak a civilitástól.

Kézdi székben egy kis völgyben Dálnok is meg szállott
A kurvaság latorsággal egybe találkozott
Kenderes völgy szabadsága kezében maradott
Tizenkét rossz fejedelem<73> rosszul igazított.

Gyűlést hínak<74> majd Maksára vigyázz a konyhára
Vége lészen a tanácsnak 12 órára
Mint ebedre bár te többet főzess vacsorára
Ebéd után ki ki haza megye szállására.

A Nemere szél<75> torkába Létzfalva strázsát áll
Annak sebessen fúvása ház fedelet számlál
A Ladótznak eredejére fáért félve sétál
A kis Borosnyó zálogolja mikor reá talál.

Gyönyörű szép magos helyen Várhegy<76> fundáltatott
Kedves drága tetős hegyen mint fészek rakatott
Meg számlálhatsz ott a hegyről sok számú falukat
Háromszéki kapitányé de ritkán lakik ott.

Jobbágyokat gazdagokat nevel néha Bita
De az Ura ártatlan is őt meg pusztította
Némely részét maradványa igen oltalmazta
Hogyha semmit nem adott is gyakorta biztatta.


Miklósvár

Búza nélkül szűkölködő Száraz Ajta
A számtalan áron vételt felettéb[b] megunta
Mezőföldi sok falukat erdőiből meg dúlta
Barátsága amiatt őtet a szükség meg nyomta.

Sok számtalan rossz kereket csinálnak Bodosban
Egyszer azzal elindultak a sokadalmokban
A Bölöni kutyák vontak volt le a falában
Esküvéssel mind eladtak mégis a városban.

Pápa lova farkát tartja<77> Barót meg máig is
Nem érezi belsőképpen mardossa az Aspis
Elméjében kegyetlen mikép[p]en a Tigris
Baromvásár sokadalma<78> sohasem igen friss.

Bordát csinál jó földet szánt Köpetz serén[y]séggel
Nem akar meg egyesülni a rossz helyeséggel
Palást helyett az utcákon járnak egy zekével
Felső s alsó ingek edgyez szintén a térdekkel.

Sok tudatlan törvén[y]t tésznek ama Miklósvárán
Veszekednek adsessori<79> együtt egymás voxán
Juridicus processusban vagynak igen csonkán
Derekasabb vox mindenkor áll a király bírán.

Közép Ajta a nagy erdő alját meg szállotta
Barátság a szeretébe magát bé vallotta
Halász patak gyümölcseit sok ember kóstolja
Ott a Sepsi prókátornak által hágó úttya.<80>

Azon által van Nagy Ajta azon vízmentében
Annak is jó nyájas népe vagyon külsőképpen
De elméje Christust tagad veszedelmesképpen<81>
Egyéb iránt jó emberek; de nem belsőképen.

Száma nélkül való mátkák születtek Bölönben
Szövést fonást kik tanálták szorgalmatos rendben
Kívánkoztak hogy lehessen részek jó férjekben
Rossz szerencse meg gátlotta ’s hagyta szüzességben.

Aki írta mind ezeket bezzeg sokat látott
Sok küszöbön amint látom bizony által hágott
Szép elméje derekason sokfelé el hatott
Úgy is tetszik mind ezekben nem sokat hazudott.

Gidófalvi Szonda Tamás volt az

Vége

Ezen verseket Szonda Tamás [írta, övé?] imezen adnectált vers is

Nemes 3 Széknek négy Tamás követtye
Mindeniknek pedig kopac a teteje
Kettejét táplálja Istennek igéje
Kettejét pediglen Barátos Miséje.


A Barcaságon lévő kilenc Mag[y]ar és egy korts<82> falu

Hagyma féreg torma kéreg neve Apáttzának
Sok kendere kevés lene vagyon határának
Nincsen híre sem becsűje ott a szalonnának
Túró miatt ki nem rothadt ujja condrájának.

Krizba vára van kárára a szegény Krizbának
Kevés száma van számlálva legelő juhának
Kis Krizbában vár árkában esik a bikfának
Nyesi vágja ’s abból adja részét adójának.

Sárga szakál állakon áll Újfalusiaknak
Az igére sz[ent] életre szászul taníttatnak<83>
Rákot halat és sok vadat sok helyt lopogatnak
Sás szénának lopott fának árából tartatnak.

Havas alatt meg szorított szigorú Bátsfalu
Az utcádnak s udvarodnak kell simító gyalu
Víz folyásban s áradásában majd el vész a falu
Tilalmasban oldalkádban nincsen részed hosszú.

Gazdag Türkös ritkán szűkös a sok len dolgában
Szegény bora nem fogy soha urok majorjában
Ha jól laknak rikoltoznak a malom utcában
Büszkélkedik kérkedik kiki sok jovában.

Tsernátfalu száraz falu aszályos napokon
Essős időn a víz bővön bé foly ablakokon
Fenyvesekben [?]sekben kérkednek nagy okon
Sok bút tesznek a sok népek kisded templomokon.

Hoszszúfalu falud hosszú de rövid az eszed
Fa vágással ’s bé hordással kenyeredet eszed
A Papokat mint Atyákat eszedbe nem veszed
Mind Atyádnak mind Anyádnak te ’s tu<84> a beszéded

Sáros Tatrang a Nagy Tatrang vizei rád szálnak
A víz folyás majd alad[?] és házaid úgy álnak
Sokan rajtad határ miatt sokat praetendálnak.
Az Esterét[?] ti őrzitek s ott mások kaszálnak.

Zajzont lakják kevés gazdák de tart sok tiszteket
A nagy völgyön mikor ugyan nézi a réteket
Lesi várja zálogolja a fás szekereket
Tart epével nem kepével belső személyeket.

Nem őrölnek Purkerecnek rideg falujában
Mert Zajzonnak ők kullognak felleges malmában
Kender magot babot tesznek a búzában
Cibrét esznek gyönyörködnek a sovány húsában.

Jegyzet

1. Cserei Mihály híres magyar poetaként említi.
2. Dr. SZÁDECZKY Lajos: Br. Apor Péter verses művei és levelei (1676--1752). I. kötet. Bp. 1903, 504--508. A Szádeczky által közölt részlet (a 18. század első felében kelt versgyűjteményes Miscellaniae kötetből) Sepsi szék falvainak 34, egyenként négy verssoros leírását tartalmazza.
3. Háromszék napilap. 1992--1993 évfolyamok.
4. Rákóczi-Emlékkönyv. Szerk. KÓNYA Ádám. Sepsiszentgyörgy 2004, 9--13.
5. Székely Oklevéltár. Új sorozat IV.
6. Székely Oklevéltár. Új sorozat V.
7. DOMOKOS Pál Péter: Háromszék és Csík adóügyi összeírása. Agrártörténeti Szemle 1978 1--2 sz., 233--269.
8. Utóbbiak elsősorban Kézdi székben, az ún. „Szentföldön” maradtak meg.
9. Rákóczi-Emlékkönyv. Szerk. Kónya Ádám. Sepsiszentgyörgy 2004.
10. Erre utal a Kézdivásárhely város címerében látható szekér is.
11. TÜDŐS S. Kinga: Székely főnemesi életmód a XVII. század alkonyán. Bukarest 1999, 10.
12. PÁLMAY József: Háromszék vármegye nemesi családjai. Sepsiszentgyörgy 1901, 427.
13. Székely Oklevéltár Új sorozat IV., 66.
14. Székely Oklevéltár Új sorozat V., 418.
15. 1694-ben második felesége albisi Bod Anna özvegy Szonda Tamásné-ként végrendelkezik.
16. HEREPEI János: Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez III .Bp.--Szeged 1971, 275--281.
17. A csíkszentsimoni Endes család levéltára. Ismerteti SÁNDOR Imre. Kolozsvár 1910, 31.
18. Pálmay szerint Tamásnak a fia lehetett Szonda István Sepsi széki notarius (1689), ki feleségével, tamásfalvi Thury Ágnessel Gidófalván curiát építtetett. (PÁLMAY, i.m., 427).
19. A gidófalvi erődített református templomba.
20. Román Nemzeti Levéltár Kovászna Megyei Igazgatósága, Sepiszentgyörgy (a továbbiakban S.Á.L.) Fond 36. Nr. 990/f.
21. KELEMEN Lajos: Bodoki Mikó Miklós krónikája. Genealógiai Füzetek 1906, 59--60.
22. Uo., 79.
23. Erdélyi testamentumok I. Hadviselő székelyek végrendeletei. Háromszék. Válogatta, a bevezető tanulmányt írta és jegyzetekkel összeállította TÜDŐS S. Kinga. Marosvásárhely 2003, 215.
24. Nemes János főkirálybírósága alatt háromszéki országgyűlési követ 1663-ban. Mikó István háromszéki főkirálybíró idejében 1689-ben Sepsi szék jegyzője. TÜDŐS S. Kinga: Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben. Marosvásárhely 2001, 140.
25. Uo., 217.
26. BARABÁS Samu: Sepsi szék adózása 1665--1668. Történelmi Tár 1894, 601
27. S.Á.L. Fond 36. Nr. 470, 474, 543, 573, 576, 577, 586, 686.
28. GYÖNGYÖSSY János--KERNY Terézia--SARUDI Sebestyén József: Székelyföldi vártemplomok. Budapest 1995, 125.
29. TRÓCSÁNYI Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540--1690. Budapest 1980, 317.
30. Bár naplójában Szonda Tamást sógorának nevezi, ennek pontos magyarázatát nem találtuk. Nemes Jánosnak a Mikókkal édesanyja, Mikó Zsuzsanna révén volt családi kapcsolata.
31. Hidvégi id. Nemes János naplója 1651--1686. Közli TÓTH Ernő. Századok 1899, 536. „1673 Januarius 10. Mentem [Sepsi]SzentGyörgyre a székbe, akkor tettük vicévé Szonda Tamás uramot.”
32. Uo., 552.
33. BARTHA Lajos: A fotosmartonosi helvét hitű egyház életrajza 1676--1860. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1861.
34. A számbeli kisebbségben lévő felekezet.
35. S.Á.L. Fond 36, Nr.751/1694.
36. TÜDŐS S. Kinga: Székely főnemesi életmód a XVII. század alkonyán. Bukarest--Kolozsvár 1998. 206, 209--211.
37. S.Á.L. Fond 74. Fasc II, 159--160.
38. Részint mezőváros, de részint a széki hatóság alá tartozó falu volt.
39. A gidófalvi református anyaegyházból ekkor vált ki és önállósult Fotos és Martonos egyháza.
40. Ásványvizéről híres település.
41. Kazlak
42. A málnási Vár-tetőn található a középkori Herec-vár..
43. Zalánban mai napig híres szilvapálinkát készítenek.
44. Savanyúleves.
45. Kálnoky család.
46. Unitárius többségű falu.
47. Sepsiszentgyörgyhöz hasonlóan részint mezőváros, részint a szék alá tartozó falu volt.
48. A közeli, szászok lakta Barcaság vidékére való utalás.
49. Béldi Pál erdélyi főúr, a székelyek generálisa.
50. Mezőgazdasági termékben fizetett egyházi járadék.
51. Száraz tűzifa.
52. Ércből készült aprópénz.
53. 6 dénár értékű, lengyel eredetű aprópénz.
54. A Feketeügy folyó.
55. Ua.
56. Zágoni Mikes család.
57. Basa és Mikes családok.
58. Kézdivásárhely.
59. Egyik fő foglalkozásuk a Kárpátokon túlra való fuvarozás.
60. Utalás a település katolikus többségére.
61. Ozsdolai Kún család.
62. Jelentése: vranceai havas.
63. Utalás a közeli ojtozi szoroson keresztül történő teherszállításra.
64. A ma már nem látható Tarnóczi-kastély.
65. Utalás a feleséget tartó katolikus papokra.
66. Sor végén: [herélek]
67. Kézdivásárhely és Altorja között hosszas peresekedés folyt a szántóföldek birtoklása fölött.
68. Faggya: zsírja.
69. Szalad: sör főzésre csíráztatott árpa.
70. Kénes víz.
71. Bernáld, Damokos családok.
72. Vápa: árok, mart.
73. A falu választott 12 vezetője.
74. A 17. század folyamán Háromszék közgyűléseit itt tartották.
75. Háromszék északkeleti, az Ojtozi-szoroson betörő hideg szele.
76. A 16. század második felében épült Székelytámadt fejedelmi vár.
77. A vidék egyetlen katolikus többségű települése ebben az időben.
78. Barót Bethlen Gábor fejedelemtől kapott vásártartási jogot évente három sokadalomra.
79. Adsessor: ülnök
80. Erdővidéket Sepsi székből a Kőröspatak–Középajta közti hágón, a Vadason át lehetett megközelíteni.
81. Utalás a falu unitárius többségére.
82. Értsd: vegyes lakosságú falu.
83. Utalás a település evangélikus többségére.
84. Azaz román.

 
< Előző   Következő >
 
Erdélyi Top10 | relatio.ro - Az információ

| www.szekelyfoldert.info | Minden jog fenntartva © 2005-2006 | Digital Studio |