524,75 méteren áll a Baltikum, 525,42 méteren az Adria fölött. A saját épület megtervezésére 1910-ben kérik fel Hültl Dezsőt, ő már ősszel Kósnak engedi át a feladatot. Előtte Huszka tervezett, Lechner szecessziójának forrása, majd Dvorák, és két ízben is Gyárfás Győző, Székely Nemzeti Múzeum igazgató-választmányi tag, Bodza, Ojtoz, Békás, Szálva átjáróinak építője.

Kós az alaprajzon is módosít, de főleg nagy homlokzati síkokat alakít ki, és ezzel monumentális hatást ér el. Tudatosan helyi anyagokkal, székely mesterekkel dolgozik. A tégla prázsmári, a fa helyi, a cserép bodoki, az alapok őrkői homokkő, a bejárat márványa szárhegyi. Az alapkövet 1911. október 22-én teszik le, télire tető alatt az épület, 1912-ben befejezik a belső munkálatokat is. Egyedül a könyvtár berendezése 1913-as. Idegen anyag is csak az a múzeumépületben -- Budapesten gyártották --, meg a pécsi Zsolnay-típusú zománcos cserepek -- azok meg kunszentmártoniak. Utóbb, pótlásként a Sugásnak felfutó Borvíz utcában is égettek a múzeumnak cserepet.

A gyűjtemények nőnek, a skanzen létesítése a harmincas években csak lélegzetvétel. 1943--44-ben Herepei északnyugati szárnyra készíttet tervet Kós Károllyal, de a háborús Sepsiszentgyörgyön ez már nem valósulhat meg. 1969-ben kerül naprendre ismét a bővítés kérdése. 1979--82-ben készül el az új szárny, Kós terveinek minimális változtatásával, Székely Zoltán idején.

Székely Nemzeti Múzeum 1875 -2000, (C) Délkeleti Intézet, Digital Studio,
www.szekelyfoldert.info :: Székely Elektronikus Könyvtár
design: Digital Studio
Erdélyi Top10 | relatio.ro - Az információ