Kós Károly, Koós K.; szül. Kosch (1883. dec. 16. Temesvár -- 1977. aug. 24. Kolozsvár). Apja, Kosch Károly tisztviselő, gyermekei Kós András (1914) szobrász, (Dr.) Kós Károly néprajztudós (1919--1996) stb. A budapesti József Műegyetemen végez építészetet (1907), a fővárosban dolgozik, Zrumeczky Dezsővel az Állatkert épületeit stb. tervezi. Erdélybe költözik, a Sztánán maga építette Varjúvárba (1914). 1916-ban Bánffy Miklós bevonja a IV. Károly koronázási ünnepségeinek előkészítésébe (1916), a konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet munkatársa (1917--18), pár hónapot az Iparművészeti Főiskola tanára (1918), majd hazatér Erdélybe. Már 1910-ben a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság tagjának választották, elindította, szerkesztette a Kalotaszeget (1912). Most, 1921-ben a Kiáltó Szó egyik társszerzője: a röpirat a két világháború közti magyar transzilvanizmus programja. Néppártot alapít, a Magyar Párt körei kiszorítják a politikából, de többször újra próbálkozik, 1939--40-ben Bánffy Miklós mellett szerepet vállal a királyi diktatúra idején az erdélyi magyar politikai képviseletben. A Magyar Néppárt képes hetilapját is 1921-ben indítja (Vasárnap; főszerk. Benedek Elek). Az Erdélyi Szépmíves Céh egyik alapítója (1924), igazgatója, folyóiratának, az Erdélyi Helikonnak a főszerkesztője (1932--1944). Az Erdélyi Református Egyházkerület Műemlékvédelmi Bizottságának tagja 1930-as létrehozásától, akárcsak Csutak és Herepei. Szolnay Sándorral létrehozza a Barabás Miklós Céhet (1931). Gazdálkodik, építész (a bonchidai Bánffy-kastély, majd a kolozsvári Mátyás-ház restaurálásában is részt vesz 1936-ban, illetve 1944-ben), politikus, szépíró, maga nyomtatja könyveit. A második bécsi döntés után a kolozsvári Mezőgazdasági Főiskola tanára, 1945-től dékán, a Világosság kolozsvári újság belső munkatársa, a Magyar Népi Szövetség színeiben országgyűlési képviselő, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület elnöke. Halála után szélsőséges nacionalista támadás célpontja, írásai indexre kerülnek. -- A Székely Nemzeti Múzeumnak évtizedeken át munkatársa. 1911--12-ben tervei alapján épül a múzeum főépülete és a két múzeumőri lakás. Csutak Vilmos közeli barátja lesz, László Ferenccel Dálnokon próbálnak skanzenhez ún. egyes házat vásárolni (csak egy 1609-ből való ajtókeretének és egy székelykapunak a megvásárlása sikerül ekkor), Gyárfás Győzővel Csíkban vásárolnának szárnyasoltárt (1911). Csíkban Lászlóval és Csutakkal is tesz gyűjtő- és tanulmányutat (1912), majd Zrumeczkyvel előkészítik László Udvarhely megyei gyűjtését (1913-ban Dálnokról és innen kerül be így a múzeum utcai frontjára a két kötöttkapu). A múzeum belsőépítészeti terveit is ő készíti (vasmunkák, bútorzat); a festett üvegablakok terve (lépcsőház és kápolna, 1913) a háború kitörése miatt nem kerül kivitelezésre. Újra bútorzatot tervez (1922), a belső felületek kifestését, a fedélzet javítását, a képtári anyag elhelyezését irányítja. A festett üvegablakok készítésére újabb tervek (1923, 1932). Zsögödön Nagy Imrével és Csutakkal képzőművészeti kiálítást készít elő. Oltszemi régészeti kiszálláson utóbbit és Bibó Erzsébetet kíséri. 1929-ben a múzeum Emlékkönyvében megírja épületének építéstörténetét, egy dolgozatot a székely házról, illetve ő tervezi a borítót. 1930-ban ő adja az egyik ajánlást (a másikat Keöpeczi Sebestyén József) a Csíki ház (a skanzen) telkének megvásárlását támogatva. A múzeumot ekkor az egyetlen megmaradt romániai magyar tudományos-művelődési intézménynek jellemzi. Csutakkal körutat tervez a betelepítendő ház kiválasztására (1931), Csíkmenaságon előbb a kiszemelt ház előtti kaput (1932), majd a házat is megvásárolják (1934), a házat irányítása mellett bontják, szállítják le Sepsiszentgyörgyre, rakják ott össze, részletrajzai alapján (befejezése 1937). A múzeumban előadásokat tart a székely házról (1929), a népművészetről (1931), Kelet építőművészete Nagy Szulejmán korában címmel (1934). Gelencén és Kézdivásárhelyen Csutakkal és a múzeumőr-rajztanár Gödri Ferenccel régi emlékeket fotóznak (1932). Szervezi a Helikon és a Pásztortűz szerzőinek előadóestjét (1935). Csutakkal politikai kérdésekben is többször konzultál. A második bécsi döntés után megtervezi a múzeumi főépület ÉNy-i szárnyát (1982-re épülhet csak meg). Folyamatosan megküldi a múzeumnak saját és az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványait stb., halála után fia adományoz a múzeumnak hagyatékából. -- Regényeket, kisregényeket, drámákat, elbeszéléseket, számos szakcikket stb. írt. -- Budapesten, Sepsiszentgyörgyön utca őrzi nevét, több szobra ismeretes. Sepsiszentgyörgyön szakközépiskolát neveztek el róla, Marosvásárhelyen alapítványt.

Székely Nemzeti Múzeum 1875 -2000, (C) Délkeleti Intézet, Digital Studio,
www.szekelyfoldert.info :: Székely Elektronikus Könyvtár
design: Digital Studio
Erdélyi Top10 | relatio.ro - Az információ