LÁSZLÓ Attila

A Barót--Dél-Hargita--Csík térség tektonikai fejlődése a dél-hargitai pliocén--pleisztocén vulkáni eseménysorozat tükrében

(Kivonat)

A Dél-Hargita vulkanizmusának sajátos alakulása törvényszerű következménye a pliocén--pleisztocén folyamán a Kárpát-kanyarban végbement geotektonikai eseményeknek. Ugyanakkor, az itt lejátszódott vulkáni folyamatok hűen tükrözik a tektonikai változások nagyobb eseményeit. A különböző irányú vetőrendszerek mentén tapasztalt időszakos mobilitás, az aktivizálódási periódusok könnyen megragadhatóak az itt létrejött vulkáni szerkezetek és termékek korának radiometrikus módszerekkel történő behatárolásával. Az utóbbi tizenöt--húsz év során a Dél-Hargita vulkáni kőzetein elvégzett radiometrikus kormeghatározások és az utóbbi évek során kialakult szerkezeti kép jelenti a dolgozat elsődleges, kiindulási alapját. A László A. (1999, 1999a) által kidolgozott szerkezeti és tektonikai kép új megvilágításba helyezi a területen végbement geodinamikai eseményeket. A dolgozat alapvető témája a pliocén--pleisztocén szerkezeti átalakulások és a Dél-Hargitában ekkor végbement vulkáni események korelációja. A Kelemen--Görgény--Hargita vulkáni vonulat északi részein lezajlott vulkáni aktivitással ellentétben, a Dél-Hargita területén a vulkáni aktivitás két szembetűnően különböző irányú vetőrendszer mentén folytatódott, többször is irányt váltva a pliocén--pleiszocén folyamán. A kezdeti fázisban a Keleti-Kárpátok fő szerkezeti egységeivel párhuzamos vetőrendszerek mentén képződnek az első, aránylag kis méretű vulkáni szerkezetek (Vacsárcsi, Csíkmadéfalva, kővári Várhegy; Somlyó-hegy, Zsögödfürdő, Lucs alatt húzódó kis vulkáni szerkezetek; a Tirko csoport; Bükszád--Málnás vulkáni szerkezetek csoportja). Egy következő fázisban a vulkáni aktivitás a fő vetőrendszere mentén (ÉNy--DK) folytatódik, létrehozva a jól ismert, nagyméretű, központi típusú vulkáni szerkezeteket (Madarasi-Hargita, Lucs, Kakukk-hegy, Piliske és a Csomád). Ugyanakkor a pliocén kezdetétől a fő vonulat mentén a vulkáni aktivitás délkeleti irányú terjedése lelassul, megtorpan, majd a pleisztocén végére bekövetkezik a folyamat végleges lezárulása. A vulkáni aktivitás több irányú vetőrendszerek mentén történő kifejlődése, majd a későbbiekben bekövetkezett bezáródása egy váltakozó irányú kompressziós rendszer következménye. A dél-hargitai vulkáni aktivitást kiváltó geodinamikai eseményeket fokozatosan felváltja egy (egyre hangsúlyosabban érezhető) ÉNy--DK irányú kompresszió, amely a vulkáni események lezárulását is eredményezte.