CSEREY Zoltán

Sepsiszentgyörgy 1849--1850-ben

(Kivonat)

A 19. század közepi Sepsiszentgyörgy egyik fele autonóm város, másik fele a székhez tartozó falu, a két rész 1848--50-ben egyesül. Ugyanakkor meghatározó jegye, hogy a Hunyadtól Gyergyóig, Aranyosgyérestől Bodzavámig alakulatokkal rendelkező határőr Székely Huszárezred parancsnoki székhelye. A forradalmat követő megtorlás több rendelete figyelmen kívül hagyta a város autonómiáját, így pl. 1850 januárban kinevezéses úton cserélték le a hivatalnoki gárdát, de a város már két hónap múlva törvénytelennek nyilvánította ezt, és a továbbiakban is megkereste az ellenszegülés útjait, mint pl. a forradalomban és szabadságharcban részt vettek az ún. erkölcsi bizonyítványa kiállítása során. Mindezt az elnyomó hatalom halmozta terhek idején. A dolgozat elsősorban a korabeli városi tanácsi jegyzőkönyvek anyagára támaszkodik.